Logomain

A címzett: Budapest

By Kelecsényi Kristóf 2009. október 7. 17:25

szerk at hg dot hu

Postalada_roosevelt_ter_atrium_szallo_elott_uj_szabv_220130602-27858-vx8tcd.gallery

A látvány megtévesztő: ez egy új szabvány szerinti postaláda a Roosevelt téren

Cikkep20130602-27858-1cq0bug.gallery

The System Is Dead: postaláda az Andrássy úton cikkép

Hirlevel_postalada20130602-27858-14knaw.gallery

hirlevel postalada

Galeria20130602-27858-c9kbqh.gallery

Postaládák Budapesten galéria

Vasar20130602-27858-25evju.gallery

Régi típusú postaláda az 1961-es Budapesti Ipari Városon - Kép © MTI

Regi_egyszeru20130602-27858-19hqc3v.gallery

Egyszerűsített változat a reform előttről - Kép: dogra, flickr.com

Raday20130602-27858-1yia8qr.gallery

Ráday Mihály 2008-ban az Intercontinental Szálló bejáratánál - Kép © MTI

Postalada_eotvos_ter_szalloda_bejaratanal_uj_szabv20130602-27858-13kc1af.gallery

Az Intercontinental Szálló előtti láda - Kép © Kelecsényi Kristóf

Ujlada20130602-27858-qlry6.gallery

Az új típusú postaládák a mozgássérültek használatát hivatottak megkönnyíteni - Kép © MTI

Dorottya20130602-27858-nou7p3.gallery

Furcsa hibrid a Dorottya utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

A postaládák zaklatott története szorosan hozzátartozik az egységes főváros históriájához.

„Postai levélszekrény: melybe a postára feladott pénzetlen leveleket vetik.” – Így szól egy 1865-ben kiadott értelmező szótár az Ez Budapest! sorozat most terítéken levő tárgyáról. A postaládák közel 180 éve hozzátartoznak a főváros képéhez, a 19. század végétől a ma ismert formában és piros-fehér-zöld színekkel. A turisták által többnyire csak "birodalmi lépegetőként" emlegetett, jellegzetes, kétlábú budapesti postaládák azonban nehezen dacolnak az idővel: javukat az elmúlt években lecserélte az üzemeltető, miközben forgalmuk is rohamosan csökken.

Az első postaládák, vagy ahogyan egészen a XX. század második feléig nevezték, levélszekrények kihelyezése az 1830-as évek első felében történt meg Pest-Budán. A cél már ekkor is az volt, ami történelmük során szinte mindvégig: levenni a terhet a forgalmas postahivatalok munkatársairól. A hazai levélforgalom lebonyolítása azonban egészen 1848-ig osztrák fennhatóság alatt zajlott, a postások, a posta eszközei mind-mind Ausztriából érkeztek hazánkba, így sokáig ez az intézmény is a két nemzet között fennálló ellentét színterévé vált. Bár 1849-ben megalakult magyar irányítás alatt is a posta, a szabadságharc bukása után ismét az osztrák postaigazgatóság irányítása alá került. Ez annyi változást hozott mindössze, hogy a főposta Budáról Pestre került át.

Az 1850-es évek reformokat hoztak a posta működésében. Bevezetésre került az úgynevezett levélbélyegjegy, vagyis a bélyeg, amely lehetővé tette a postai díjtételek előre, a hivatalokon kívül történő megváltását, ugyanis üzletek is árusíthatták. Igaz, akadtak problémák, mivel a magyar urak „nem szívesen nyalták meg a kétfejű sas hátsó részét” – az szerepelt ugyanis a Bécsben nyomtatott bélyegeken. Másik újítás volt, hogy a tarifarendszer a távolsági tényezőt kevésbé érvényesítette, így ösztönözve a levélszekrény használatát. A postaládák rendszerezett telepítése, és számuk gyors növekedése az ezt követő időszakra tehető.

Az 1867-es kiegyezés után némileg rendeződött a postai helyzet is: Ferenc József profilképére cserélték a kétfejű címerállatot, a magyar posta önálló jelvényeket (a Szent Koronát és a postakürtöt) kapott, magyarították a postai kifejezéseket, és kötelező lett a magyar nyelv használata. A korszakban a levelek elveszése igen gyakori, és ezért a postába vetett bizalom rendkívül alacsony volt. Ekkor kezdtek el foglalkozni a levélszekrények áttervezésével. A cél az volt, hogy az ürítésüket végző postai alkalmazott a művelet során ne férhessen hozzá a láda tartalmához, azt csak a hivatalban tehesse meg. Külföldi szabadalom alapján Nagyváradon és a fővárosban kísérleteztek a kulccsal zárható, bőr-betéttáskás szekrénnyel. Ennek lényege az, hogy a bedobó nyílásból a küldemények rögtön a táskába estek, amit aztán, mint egy megtelt szemeteszsákot, egy üresre cseréltek ki. Ez a megoldás azonban aligha vette el a lehetőséget az elszánt kutakodótól, hogy átvizsgálja a leveleket. Ilyen ládák egészen 1899-ig voltak használatban.

A posta forgalmát nagymértékben növelte az 1869. október 1-jével bevezetett újfajta küldemény, a levelezőlap. A rövid, szöveges üzenetek közlésére szolgáló, később rajzokkal és kőnyomatokkal, majd fotókkal díszített lap díjazása fele volt a hagyományos levélének, így hamar népszerűvé vált. 1873-ban átadták a szervita rendtől vásárolt Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcai telken az új Főposta épületét, amely a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca szélesítése miatt bontásra váró egykori Grassalkovich-palotából költözött be a korszerű létesítménybe. (A nemrég felújított homlokzatú főpostához a hetvenes években toldott új szárnyat jelenleg is árulja a tulajdonos.) A főváros egyesítése után a posta városszerte igyekezett növelni fiókjainak és levélszekrényeinek számát. Időközben tovább folytak a kísérletezések a postaládával. A bőr betéttáskát egy belső, bádogdobozra cserélték, ami csak akkor volt nyitva, ha a postaláda belsejébe helyezték, vagy hogyha a posta levélosztályozójában egy speciális kulccsal kinyitották.

A postába vetett bizalom továbbra is annyira alacsony volt, hogy az 1878. évi büntetőtörvénykönyv súlyosan büntette a postai küldemények illetéktelen felbontását, amivel nagyjából az 1880-as évek első felére sikerült rendezni a helyzetet. A dolog technikai oldalát az Országos Gazdasági Hivatal vezetőjének javaslata alapján próbálták megoldani. Az új ládaürítési módszer lényege abban állt, hogy a ló vontatta begyűjtő-kocsikra legyen rögzítve egy kulcsszerkezet, amire a bádogládát felhelyezve, annak tartalma a kocsi alsó részére felszerelt zárt levéltérbe hullik. Ez a szerkezet viszont sokszor meghibásodott. A posta az osztrák múlt maradék nyomait is igyekezett eltüntetni. A levélszekrények és postakocsik színe az 1880-as évektől már nem fekete-sárga, hanem piros, fehér és zöld. Az 1885-ös Ipari Kiállításon megjelent egy új levélszekrény-fajta is, melyet egy lelkes postatiszt, Doromby József szerkesztett. Ennek szabadalmi jogát egy Árkay József nevű budapesti műlakatos vette meg, aki saját korábbi konstrukciójával kombinálva lényegében a közelmúltig használt postaládák elődjét alkotta meg. Lényege az, hogy a szekrény alul nyitható és üríthető egy becsúsztatott zsák segítségével. Találmányából a Terézvárosban 23 darabot helyeztek ki. Komoly hibának bizonyult, hogy az alsó zárólap visszatolása igen nehézkesen volt véghezvihető.

Az első pontos adat a budapesti postaládák számáról az 1886-os évből áll rendelkezésre. Ekkor 34 postahivatal mellett, 157 postaláda volt városszerte. 1889-ben Wleck Vendel, grazi (?) lakatos kért engedélyt Ausztriában már használt találmányának bemutatására. A posta illetékeseinek annyira tetszett a terv, hogy az eredendően csak hazai iparosoknak kiírt pályázaton indulni engedték őt is. A találmány lényegében azonos volt Árkayéval, azzal a különbséggel, hogy az alsó rész automatikusan kinyílt a gyűjtőzsák becsúsztatásával, valamint kioldott az ürítés időpontját jelző, apróbb réztábla zárja is, amit így aktualizálni lehetett. Próbaképpen öt ilyen szekrény került ki az utcára, ami annyira bevált, hogy 1892-ben megszületett a döntés beszerzésükről, 1894-ben a főváros már 500-at rendelt belőle a gyártás jogát megszerző Vízvezeték, Légszesz és Fűtésberendező Rt-től. E pár év alatt lényegében duplájára növelték a budapesti ládák számát, valamint ürítésüket sűrítették: átlag 2 óránként vitték el belőlük a leveleket városszerte. Ez azért is indokolt volt, mert a postai levélforgalom több mint 90 százaléka a postaládákon keresztül folyt le. A millenniumi ünnepségek idején már motoros háromkerekű járműveket alkalmazott a posta a küldemények begyűjtésére, 1899-re összesen 21 gépjármű szolgálta ki Budapestet, megelőzve ezzel az összes környező államokat.

A postaládák száma 1890-ben még csak 369, a századfordulón 645, az első világháború előestéjén pedig 959. Ez a szám lényegében egészen a második világháborúig stagnált. Nagy-Budapest 1950-es létrejöttét követően a jócskán megnagyobbodott város területére már dupla ennyi, 1920 darab levélszekrény esett. Nagyjából az 1980-as évekig, a város külterületeinek intenzívebb beépítésével egy időben növekedett ez a szám. 2008-ban a posta egy 2004-es kormányrendelet miatt, amely előírta az A/4-es méretű bedobó-nyílást, valamint annak kerekes székesek számára is elérhető magasságba helyezését, elkezdte lecserélni a hagyományos ládákat. Korábban, a nyolcvanas évek elején is volt szándék a cserére, de akkor még a régi ládák felújítása mellett döntöttek. Nagyjából másfél évvel ezelőtt azonban a budapesti civil szervezeteket tömörítő Podmaniczky-páholy tiltakozása ellenére, amelyhez utóbb 18 budapesti kerületi polgármester is csatlakozott, a legtöbb ládát lecserélték. Az újak között akad olyan, ami kifejezetten a régire emlékeztet, de van "butított változat" is. A csere 1,69 milliárd forintjába került a Magyar Postának.

design, magazin, formatervezés, budapest, magyar design, magyarország, kelecsényi kristóf, ez budapest!, postaláda Icon_print

A látvány megtévesztő: ez egy új szabvány szerinti postaláda a Roosevelt téren

The System Is Dead: postaláda az Andrássy úton cikkép

hirlevel postalada

Postaládák Budapesten galéria

Régi típusú postaláda az 1961-es Budapesti Ipari Városon - Kép © MTI

Egyszerűsített változat a reform előttről - Kép: dogra, flickr.com

Ráday Mihály 2008-ban az Intercontinental Szálló bejáratánál - Kép © MTI

Az Intercontinental Szálló előtti láda - Kép © Kelecsényi Kristóf

Az új típusú postaládák a mozgássérültek használatát hivatottak megkönnyíteni - Kép © MTI

Furcsa hibrid a Dorottya utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317