Logomain

Halló! Itt Budapest!

By Kelecsényi Kristóf 2009. szeptember 20. 12:20

szerk at hg dot hu

Vamhaz_korut20130602-27858-wclome.gallery

Régi-új telefonfülke a Vámház körúton - Fotó © hg.hu

Cikkep_klasszikus20130602-27858-jms5ol.gallery

Egy modernizált MaTaRt-fülke a Váci utcában

Galeria20130602-27858-13ml32y.gallery

Telefonfülkék a régi és a mai Budapesten galéria

Matart_regi_jo_meret20130602-27858-nqhxsg.gallery

A Haas és Somogyi telefonfülkéje 1927-ből - Kép: Tér és forma 1928/12

Retros20130602-27858-1dwi1xd.gallery

Színes, műanyag próbafülke 1964-ben a Rákóczi úton - Fotó © MTI

Klasszikus_tipus_ma20130602-27858-1u47fo5.gallery

Újraállított Farkas-féle fülke a Várban - Fotó © Martin Ujlaki, flickr.com

Muzeum_krt20130602-27858-141fmxy.gallery

A nyolcvanas évekbeli, Matáv-bordó fülke a Múzeum körúton

Vaci_utcai20130602-27858-11pj3h7.gallery

Nosztalgiatelefon fa esőbeállóval a Váci utcában

Miért nem lett jelkép a telefonfülke Budapesten?

Budapesten telefonfülkékről Örkény István egypercesének említése nélkül aligha lehet írni. Bár a novellát a vers hatására elkóborló, érzelmes távközlési állomásról majdnem mindenki ismeri, a telefonfülkék történetét alig páran írták meg. Pedig egészen a mobilok megjelenéséig komoly szerepük volt a város életében; sokan akadnak közöttünk, akik sorban is álltak egy-egy beszélgetésért. Ma már más a helyzet: telefonfülkébe e sorok írója is csak azért ment be legutóbb, hogy menedéket találjon az eső elől.

A távbeszélőt (ahogy akkoriban hívták) 1876-ban szabadalmaztatta Alexander Graham Bell. Eleinte nem tűnt jó vállalkozásnak, ezért a jogokat Európára Puskás Tivadar még könnyedén vásárolta meg. Puskás végül csak a francia és a magyar engedélyeket tartotta meg, így ő építette ki a párizsi és a pesti telefonközpontokat, ez utóbbit 1881-ben, a Fürdő (ma József Attila) és Bálvány (ma Október 6.) utcák sarkán álló épület legfelső szintjén. A szolgáltatás első előfizetői közt volt a Sándor utcai képviselőház, a Pesti Hírlap Nádor utcai szerkesztősége, a Vigadó szomszédságában álló Angol Királynő szálloda, vagy a nemrégiben átalakított Dorottya utca 8-as számú épületben levő Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, valamint maga Puskás Tivadar is. A készülékeket a központtal összekötő kábeleket kezdetben oszlopokra, vagy az épületek tetejére szerelték, ám az előfizetők számának gyors növekedésével ez a megoldás a városkép szempontjából már annyira zavaró volt, hogy azokat inkább a föld alá dugták. A növekedést jól mutatja, hogy 1900-ra a fővárosban már több mint ötezer előfizető volt.

A nyilvános telefon, a telefonfülke közvetlen elődje az első előfizetőkkel együtt jelent meg. A kereskedők, vendéglátósok felismerték a távbeszélőben rejlő forgalomnövelési lehetőséget. A kávéházak vendégei legtöbbször ingyen, az utcáról betérők pénz ellenében telefonálhattak ezekről a készülékekről. E megoldás azonban több problémát hordozott, amelyről legjobban a Független Budapest című hetilap számolt be 1912-ben. A telefonnal rendelkező üzletek egyrészt aránytalanul oszlottak el a város területén, másrészt este nyolc után többségük bezárt. A díjszabás is igen eltérő volt, és a cikk írója nem mulaszt el panaszkodni, hogy a magyar árak aránytalanul drágák a nyugat-európaiakhoz képest. Ezen túl van még egy, ma már nem evidens tényező: a nők a szokásrend szerint nem mehettek volna be a kávéházakba egyedül. A Független Budapest cikkének apropója az volt, hogy egy vállalkozó engedélyt kért 5-600 utcai fülke felállítására. Végül erre nem került sor.

A nyilvános telefonállomások alacsony száma a húszas években egyre nagyobb problémát jelentett. 1927-ben végül az IBUSZ Rt. kért és kapott engedélyt felállításukra, megalapítva a Magyar Telefonautomata Rt-t. A cég magyar építészirodákat kért fel, hogy álmodják meg Budapest telefonfülkéjét. Az üzletportáljairól híres Haas és Somogyi Rt négyzetalaprajzú, tetején párkányos, lépcsőzetes fülkét tervezett. Vezető építészeink egyike, Molnár Farkas, a CIAM-csoport tagja egy modern, falra szerelhető, üvegből és nyers fém felületekből kialakított telefonállomás tervét adta be. A Farkas és Társa Rt pedig szintén négyzetalaprajzú, de kupolás tetővel ékesített fülkével indult. Végül ez utóbbi, konzervatív ízlésű fülke lett a legnépszerűbb, bár az utcára került pár darab a Haas-fülkéből is. 

Az első úgynevezett „MaTaRt-fülkét” 1928. december 13-án állította fel a cég a Váci út 6. számú épület előtt, a Nyugati pályaudvarral átellenben. A 80 x 80 centi alapterületű fülkéknél a tervező még olyan apróságokra is gondolt, hogy az ajtó pántjait szántszándékkal ferdén kialakítva, azok maguktól bezáródjanak. Éjszakai világítás, sőt, a Duna-korzón levő állomások esetében beépített ventilátor is emelte a szolgáltatás színvonalát. A készülék mögötti oldalra kívülről reklámot lehetett helyezni. Első körben 50 nyilvános telefont a székesfővárosi hirdetővállalat oszlopaiban helyeztek el, majd további 150 darab önálló fülke került felállításra nagyrészt a Nagykörút és a Duna által közrezárt területen. 1930-ban további kétszáz fülke felszerelésére került sor, két év múlva összesen már 600 üzemelt, a háború alatt pedig ez a szám már kétezer körül mozgott.

A harmincas években a legnagyobb problémát az érmék okozták. A kezdetleges pénzbedobó rendszereket még könnyűszerrel át lehetett verni más országok érméivel, préselt, otthon eszkábált fémdarabokkal. Beszédes a szám, hogy 1935-ben 200 ezer darab „oda nem illő” érmét szedtek ki a telefonokból. A városi beszélgetés díja eleinte húsz, majd 1943-tól harminc fillér volt. Ez utóbbi díjtétel sok meghibásodás oka lett, hiszen két eltérő nagyságú érmét kellett bedobni. A műszaki hibák száma végül felvetette a tantusz bevezetésének gondolatát, vagyis hogy egy erre a célra vert érmével lehessen fizetni.

Budapest 1944-45-ös ostromát a fülkék sem úszták meg: az összes nyilvános készülék tönkrement, és a fülkék több mint fele megsemmisült. A háború után az első nyilvános telefonfülkét 1946 augusztusában, a Dob utcai modern postaépület előtt adták át. Eleinte az eredeti építészeti tervek nyomán, később kisebb módosításokkal állították helyre őket. 1946 végén már 600 működő állomás volt, amelyek már tantusszal működtek. A MaTaRt-ot 1950. március 1-jével feloszlatták, a fülkék kezelése a Magyar Posta feladata lett. Innentől számíthatjuk a háború előtti állomány folyamatos fogyatkozását, és az új típusok terjedését. Míg 1950-ben még több mint 800 darab MaTaRt-fülke volt, 1980-ban már csak 250. 1960-ban a Posta nyilvános pályázatot hirdetett telefonfülkék tervezésére. Három díjat osztottak ki, és húsz tervet vásároltak meg. A hatvanas években előszeretettel használt üvegszálas poliészter és műanyag alkalmazása azonban hibának bizonyult, sérülés vagy törés esetén végleges cserére szorultak. Többnyire csupán a készüléket védő, falra szerelhető féltetőket helyeztek ki, így a telefonálót nem óvta semmi az időjárástól és a város zajától. Érdekes fejlemény volt, amikor 1967-ben a Posta saját tervezőivel készíttetett egy, a MaTaRt-fülke formavilágát és színezését modern külsőben visszaadó újabb típust. A tantusz egészen 1964-ig szolgált kizárólagos fizetőeszközként a hívásokért, amikor is kísérleti jelleggel felszereltek egy filléreket is elfogadó készüléket. A hívás díja ekkor 60 fillér volt.

A hatvanas évekbeli tervek gyors avulását jól mutatja, hogy 1975-ben újabb pályázatra került sor. Egy fiatal építész az eredeti MaTaRt-fülke terveit küldte be, melyet a zsűri elutasított. A városlakók és a sajtó azonban egyre hangosabban kezdte követelni a meglévők megtartását és felújítását. A nyolcvanas években három különféle fülkét helyeztek ki városszerte. Egyrészt a már korábban említett modernizált MaTaRt-fülkéket, egy natúr alumíniumot felhasználó modern fülkét, valamint az országszerte jól ismert narancssárgára és zöldre mázolt fém fülkéket. Érdekes adalék a nyilvános telefonok 1945 és 1990 közötti történetéhez, hogy ez idő alatt összesen húszféle típust gyártottak és helyeztek el országszerte.

Az 1980-as években a Posta megkezdte a háború előttről megmaradt állomások felújítását, sőt, több helyen (például az Andrássy úton) újragyártott fülkék kerültek az utcákra. A nyilvános telefonálás korszaka az 1990-es évek végén, a kézi telefonok megjelenésével kezdett leáldozni. A rongálások, és az egyre kisebb anyagi haszon miatt a telefonszolgáltató MaTáv, majd utódja egyre kevesebb köztéri készüléket tartott fent. 2008-ban azonban városszerte még mindig 15 ezer nyilvános telefon volt. A nyolcvanas évek fülkéit eközben lecserélték, bár legutóbb a Vámház körút felújítása során egy megmaradt MaTaRt-fülkét is eltüntettek.

Budapesten a telefonfülke nem tudott olyan jelképpé válni, mint londoni társa. Ennek oka egyrészt az, hogy a MaTaRt-fülke gyártása csupán 15 éven keresztül zajlott, és később sem sikerült más típusnak olyan sikert aratnia, hogy uralkodóvá váljon a városban. Másrészt a későbbi sokféleség éppen abba az irányba hatott, hogy egyiket se érezzünk igazán sajátunknak. A Budapest utcáin megjelenő régi fülkékből jelkép nem lett, azt csinálni belőle pedig egyelőre senki sem akar.


Ez Budapest! címmel indul új sorozat a főváros utcabútorairól, köztéri tárgyairól: kukákról, lámpákról és mindenről ami nem épület mégis meghatározó része a városképnek. Néha alig vesszük észre őket, máskor bosszúságot okoz hiányuk, vagy épp rossz kialakításuk miatt nehezen használhatóak. Mostantól kéthetente olvashatják egy-egy jellemző budapesti városképi jelenség történetét az Ez Budapest! sorozat keretében.

design, építészet, magazin, formatervezés, budapest, magyar design, molnár farkas, telefonfülke, kelecsényi kristóf, puskás tivadar, haas és somogyi, ez budapest! Icon_print

Régi-új telefonfülke a Vámház körúton - Fotó © hg.hu

Egy modernizált MaTaRt-fülke a Váci utcában

Telefonfülkék a régi és a mai Budapesten galéria

A Haas és Somogyi telefonfülkéje 1927-ből - Kép: Tér és forma 1928/12

Színes, műanyag próbafülke 1964-ben a Rákóczi úton - Fotó © MTI

Újraállított Farkas-féle fülke a Várban - Fotó © Martin Ujlaki, flickr.com

A nyolcvanas évekbeli, Matáv-bordó fülke a Múzeum körúton

Nosztalgiatelefon fa esőbeállóval a Váci utcában

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317