Logomain

Veszedelmes viszonyok: diktátorok és a giccs

By Kovács Dániel 2009. augusztus 23. 16:17

szerk at hg dot hu

Kim_dzsong_il20130602-27858-13y4ykj.gallery

Bill Clinton és Kim Dzsong Il hivatalos fényképen

1muhina20130602-27858-1aha9kw.gallery

Vera Muhina: Munkás és kolhozparasztnő, 1937 - Kép: AFP

2kiallitas20130602-27858-14o657q.gallery

A Deutsches Volk-Deutsche Arbeit kiállítás pavilonja, Berlin, 1934 - Kép: wikipédia

3germania20130602-27858-1u7xoqv.gallery

Albert Speer: A germániai Nagy Csarnok modellje - Kép: wikipédia

4bukarest20130602-27858-1agh2d8.gallery

A Népek Palotája Bukarestben - Kép: wikipédia

5korea20130602-27858-yvlq4.gallery

Juche Torony, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

Korea_arkad20130602-27858-ogx2o2.gallery

Az egyesülés íve, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

Korea_munkasok20130602-27858-j3bvfg.gallery

A koreai munkáspárt emlékműve, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

6bagdad20130602-27858-1gh3pr7.gallery

A győzelem karjai, Bagdad, Irak - Kép: wikipédia

7mussolini20130602-27858-u7be7.gallery

A Palazzo dei Marescialli homlokzatának részlete, Róma - Kép: omnia mutantur, flickr.com

Galeria20130602-27858-ihn5nj.gallery

Diktátorok és a giccs galéria

Miért vonzódnak a diktátorok a giccshez? Ízlésficamok Sztálintól Kim Dzsong Ilig. <br/>

Bill Clinton néhány nappal ezelőtti észak-koreai látogatásáról különös fotót eresztett szélnek az ország hírügynöksége. A hivatalos fényképen a két újságíró kiszabadítására érkezett amerikai exelnök, küldöttsége és a diktátor Kim Dzsong Il feszeng, mögöttük tarajos, tengerzöld hullámok ostromolják a sziklás partokat; a néző szinte megretten, hogy a két politikus nem került-e végveszélybe.

A háttér, amely a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon is divatos beltéri fotótapétákra emlékeztet, csak első pillantásra meghökkentő. Didaktikus üzenete nyomban érthetővé válik: a hatalmas hullámok Kim Dzsong Il uralmának a természet erejéhez hasonlóan megzabolázhatatlan mivoltát jelképezik, az előttük vitorlázó sirályok ugyanezen erő szelíd és barátságos arcát villantják fel. Nem egyszerű tájkép tehát a háttér, hanem a politikai propaganda része, amely a mindenkori eszköztár legnépszerűbb műfajához, a giccshez nyúlt vissza.

Abraham André Moles francia kommunikáció-kutató magyarul is megjelent könyvében a giccs három alapjellegzetességét határozza meg: könnyen fogyasztható, könnyen reprodukálható és jellemzően sztereotípiákra, klisékre épít. E három tulajdonságból következik, hogy a giccs a tömegeknek szól, és műfajával könnyen és hatásosan közvetíthető ideológiai mondanivaló. A giccs sajátosságai közé tartozik továbbá, hogy tartalmát tekintve többnyire nem, csak kivitelezését illetően igénytelen, ám épp e jellemzőjéból eredően könnyebben befogadható.

Természetesen nem Kim Dzsong Il az első diktátor, aki felismeri a giccsben rejlő kommunikációs lehetőségeket. Sőt: Észak-Korea mindenható ura két nagyhatalmú kolléga: Mao Ce Tung és Sztálin taktikáit fejleszti tovább, nem is aprózva el a dolgot – idézi Jane Portal muzeológust, az „Art under Control in North Korea” című könyv szerzőjét a Wall Street Journal. A Pyongyangban működő állami propagandacég, a Mansudea több mint háromezer embert foglalkoztat; a kutató szerint egy ember átlagosan két festményt „termel” – havonta.

A műfaj nem új: már I. Erzsébet brit királynő kihasználta a sorozatgyártott portrék vizualitásában rejlő hatalmat. Ezek azonban egy szűk és elit kör számára készültek, és mára a művészettörténet elismert alkotásai. A tömegeknek szóló giccs fénykorát a 20. század hozta el; nem véletlen, hogy jellemző alkotásai máig vitatott stílusokban és művészektől születtek.

Az önmaga leegyszerűsített és hamis igazát a környezetre való tekintet nélkül, erőszakosan sulykoló giccs első igazán látványos példája minden bizonnyal az 1937-es párizsi világkiállítás szovjet és német pavilonja volt. Vera Muhina gigantikus, a munkás-paraszt-szövetséget szinte isteni jelentőséggel felruházó szobrát szemből a Harmadik Birodalom univerzális szimbóluma, a silószerű torony tetején üldögélő sas vigyázta. 1937-re már mindkét diktatúrában lezajlott a művészeti közélet "megtisztítása". A fiatal Szovjetunió egyedülállóan progresszív művészetét megteremtő alkotókat, Malevicset, El Liszickijt, Tatlint és társaikat Sztálin (jobb esetben csak) hallgatásra kényszerítette; a hitleri Németország nyilvános pogrommal száműzte területéről az "Entartete Kunst", az "elfajzott művészet" alkotóit, munkáik kiárusításából mellesleg szép kiegészítő jövedelemre téve szert.

A kiűzött progresszívok helyeit másod- vagy harmadrangú epigonok vették át, akik hajlandóak voltak a központi előírásoknak megfelelő "művészet" megteremtésére, az antik képzőművészet és a realista hagyományok torz tükörképeként. Az ideológia a haza, a nemzet, az erő fogalmaira épített, szovjet és germán földön meghökkentően hasonló eszközökkel dolgozva. Magyarországon ez a jelenség az ötvenes években, a szocialista realizmus virágkorában érte el csúcsát, de kitartott a hatvanas-hetvenes években is. A közhelyes Lenin-emlékművek mellett sok helyen máig őrzik a minden kockázat nélküli köztéri szobrászat korának emlékét a sekélyes mondanivalójú politikai emlékek, a virágkoszorús lányalakok, a rendszerváltás után egyszerűen Béke-emlékműre átkeresztelt Felszabadulási emlékművek.

A giccs azonban akkor igazán erőteljes, ha valódi egyeduralomra törő hatalommal és erőszaktevékenységgel párosul. Ilyenkor, a "totális giccs birodalmában" valósulhat meg, hogy "a válaszok előre adottak, és kizárnak bárminemű kérdést" - ahogy a diktatúrák működését meglehetősen jól ismerő Milan Kundera írja. A totális giccs a lehető legegyszerűbb eszközökhöz nyúl. A győzelem kezei címet viselő emlékmű 1989-ben készült el Irakban. Két, a földből kiemelkedő kezet mintáz, a bennük tartott kardok a levegőben, negyven méterrel a talaj felett találkoznak. A két kéz valódi minta után készült. a modell nem más, mint Irak akkor teljhatalmú ura, Szaddám Husszein.

A diktátor személyes jelenléte nemegyszer a giccs leghatásosabb eszköze. A babiloni rommezőkre néző palotája kapuja felett Husszein saját arcképe díszelgett - de megtette ugyanezt már Mussolini is az 1930-as években, a pekingi Tiltott Város kapuja felett pedig ma is a kommunista párt egyeduralmát megteremtő Mao Ce-tung jócskán idealizált portréja függ. Kína tán a legjobb példa arra, hogyan válik a Vezért mítosza a mindennapok részévé: Peking utcáit ma Mao-szuvenírek milliói árasztják el, az emlegetett portré pedig nemcsak a hivatalos pártállami ikonográfia, de a globális vizuális kultúra részévé is vált.

Ez is példázza a giccs rémisztő erejét és erőszakosságát. Bár a pop-art idején sokan joggal hihették azt, hogy a giccs műfaja egyszer s mindenkorre elnyerte méltó büntetését, az azóta eltelt időszakban szinte reneszánszát éli - nem kis részt a hagyományos értékekben hitét vesztett korunknak köszönhetően. Érdemes odafigyelni, nehogy tudtunkon kívül tegyen rabszolgájává.

design, építészet, magazin, formatervezés, szovjetunio, tárgytervezés, giccs, irak, kim dzsong il, észak-korea, szaddám husszein, diktatúra, szocialista realizmus, adolf hitler, sztálin, szovjetunió, vera muhina Icon_print

Bill Clinton és Kim Dzsong Il hivatalos fényképen

Vera Muhina: Munkás és kolhozparasztnő, 1937 - Kép: AFP

A Deutsches Volk-Deutsche Arbeit kiállítás pavilonja, Berlin, 1934 - Kép: wikipédia

Albert Speer: A germániai Nagy Csarnok modellje - Kép: wikipédia

A Népek Palotája Bukarestben - Kép: wikipédia

Juche Torony, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

Az egyesülés íve, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

A koreai munkáspárt emlékműve, Phenjan, Észak-Korea - Kép: wikipédia

A győzelem karjai, Bagdad, Irak - Kép: wikipédia

A Palazzo dei Marescialli homlokzatának részlete, Róma - Kép: omnia mutantur, flickr.com

Diktátorok és a giccs galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317