A kárpitot a nyugat-indiai Baroda maharadzsája, Gaekwar Khande Rao készíttette Mohamed próféta mekkai sírjára. <br/>
Ötmillió dollár lesz a kikiáltási ára, de a várakozások szerint ennél jóval többért vihetik el a világ egyik legkülönlegesebb szőnyegét, amelyet márciusban árvereznek el Dohában. A kárpitot a nyugat-indiai Baroda maharadzsája, Gaekwar Khande Rao készíttette az 1860-as években, hogy Mohamed próféta mekkai sírjára kerüljön, de álma nem teljesült be: meghalt, mielőtt a szönyeget útjára indíthatta volna.
A barodai „Gyöngykárpit” a Sotheby’s Dohában induló aukciósorozatának első kiemelkedő darabja, a március 19-i iszlám árverésen kerül kikiáltásra. A lehetséges vásárlók a közel-keleti gyűjtők köréből kerülnek ki, de esélyesként indulhat a nemrég átadott I. M. Pei-tervezte épülettel büszkélkedő Iszlám Művészeti Múzeum is.
A szőnyeg a 19. századi indiai kézművesség remeke, jelentőségét a 17. században készített és 1747-ben elpusztított Mughal-kori Páva-trónéhoz mérik . Felületét kétmillió, a Perzsa-öbölből származó természetes gyöngy borítja, de a készítők nem garasoskodtak az aranyba foglalt drágakövek használatával sem. A szőnyeg három középső rozettáját zafírok, rubinok és smaragdok díszítik. A díszítőelemek egy része a 18. században divatos millefleurs-szövetekre emlékeztet, más elemek azonban a Szafavid és a Mughal-kori textilművészetet visszhangozzák.
A kárpit értékét jócskán megnöveli a hozzá kapcsolódó történet, amely szerint az iszlámra való áttérést fontolgató maharadzsa Mohamed próféta sírjára szánta, annak a szövetnek a mintájára, amely Mumtáz Mahal sírját borítja a Tádzs Mahalban. A szőnyeg azonban a család tulajdonában maradt, a 20. század elején pedig egy örökössel együtt Monacóba került. 1985-ben egy indiai művészeti kiállításon a New York-i Museum of Modern Art is bemutatta.
