Logomain

A bor befoglaló terei: borok és építészet tavernától a vinotékáig

By HG.HU 2016. július 2. 10:38

szerk at hg dot hu

Winespace_1.gallery

Wine + Space a DETAIL kiadótól

Kép DETAIL

Winespace_2.gallery

Wine + Space a DETAIL kiadótól

Kép DETAIL

Winespace_3.gallery

Wine + Space a DETAIL kiadótól

Kép DETAIL

Winespace_4.gallery

Wine + Space a DETAIL kiadótól

Kép DETAIL

Winespace_5.gallery

Wine + Space a DETAIL kiadótól

Kép DETAIL

A bormarketing és a borhoz kapcsolódó létesítmények nélkül a borfogyasztás kultúrája soha nem terjedt volna el ilyen mértékben.

A nyugati borkultúra alappillérének a bortermelést tartják. Azonban nem szabad megfeledkezni róla, hogy a bormarketing és a borhoz kapcsolódó létesítmények nélkül a borfogyasztás kultúrája soha nem terjedt volna el ily mértékben a Földön, és nem lett volna ilyen szinten meghatározó része a kultúránknak. Mindez éppen annak köszönhető, hogy a bor értékesítése és szervírozása, és az ahhoz kapcsolódó terek kialakítása éppúgy hosszú ideje velünk élő hagyományokon nyugszik, mint a bortermelés.

A tavernák tulajdonképpen a borozó és étterem közötti átmenetnek tekinthetők, és ők voltak a mai értelemben vett éttermet ősei.

A bor szervírozásának kifinomult „üzleti modelljét” a rómaiak alkották meg, ők viszont a görög tradíciókra támaszkodtak. A bor otthoni tárolására alakították ki a cella vinaria-t, azaz borospincét. A szélesebb néprétegek viszont, akik ezt a megoldást nem engedhették meg maguknak, a horreum-ot választották erre a célra – vagyis egy olyan nyilvános tárolót, amely sokszor több emeletnyi magas volt. A tabernae (éttermek) és tabernae vinaria (borozók) mellett pedig előbbi is egyfajta, a város életéáben központi szerepet betöltő kereskedelmi egység és találkozóhely volt.

Ezek a létesítmények fontos szerepet játszottak a szabad római polgárok életében. A cauponae (élelmiszerüzletek) mellett a tabernae elsősorban az ivás élvezetének helye volt. Ezekben a bort vízzel, fűszerekkel, mézzel vagy további összetevőkkel keverve szolgálták fel, és némi ételféleség is kapható volt bennük. A taberna gyakran hosszúkás, keskeny helyiség volt, széles bejárattal és középen L vagy U alakú pulttal. Ebben voltak a széles cserépkorsók a bornak, de sokszor tartozott még a helyiséghez kandalló és polcok is. A tavernák tulajdonképpen a borozó és étterem közötti átmenetnek tekinthetők, és ők voltak a mai értelemben vett éttermet ősei.

A borbár ősei viszont először a Karoling Birodalomban jelentek meg, szezonális tavernák képében, amelyek a Straußwirtschaften vagy Kranzwirtschaften névre hallgattak. Ezekben a bortermelők saját termékeit mellett egyéb helyi termékeket értékesítettek. Ezekből a helyi karaktert tükröző létesítményekből fejlődött aztán ki a borkóstolásra és értékesítésre is alkalmas borszaküzlet.

Előbbiekkel, a laza, informális hangulatú létesítményekkel éles kontrasztot alkottak a borfogyasztáshoz kapcsolódó urbánus központok, amelyek az évszázados borkereskedelmi útvonalak mellett fekvő városokra voltak jellemezők. Ilyenek például a Hanza városok városházái alatt található hatalmas, boltíves pincék – a szigorúan őrzött és a vastag falaknak köszönhetően megfelelően temperált helyiségek, amelyek hamar a városi polgárság kedvelt találkahelyeivé váltak.

A 18. században ismét új kereskedelmi forma alakult ki: a sokféle, elsősorban gyarmati áruk értékesítésére specializálódott kereskedések hamar átálltak a borokra és egyéb alkoholos italokra.

Kevesen gondolnák, de a borosüveg és a parafadugó csak a 18.század végén jelent meg – ekkortól jellemző, hogy a borok értékesítésére használt helyiségek már nem borospincékre hasonlítottak. Innentől mondhatjuk, hogy a bor elválaszthatatlan része lett a kifinomult és reprezentatív életstílusnak. A minőségi borokkal megrakott borospince státuszszimbólummá vált. Amikor Lorenz AÍdlon 1907-ben megnyitotta híres berlini hoteljét, az sok más nevezetesség mellett a 100 000 palackot tartalmazó borospincével is csábította a vendégeket – ezzel abban a korban egyetlen más szálloda sem tudott versenyre kelni.

A bor mint olyan pedig a hagyományőrzés jelképéből fiatalos, a kortárs életstílusba belesimuló termékké vált.

Az elkövetkezendő évek a vendéglátóiparban és a borászatban is alapvető változásokat hoztak. a borászatok és borászati szövetkezetek az értékesítést átadták ügynököknek, vagy egyéb alternatív értékesítési formákat kerestek. Elindult a borturizmus, és megindult a vinotéka, vagyis specializálódott borszaküzlet karrierje. A megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhetően innovatív új formák jöttek létre a borok értékesítésére és bemutatására, a bor mint olyan pedig a hagyományőrzés jelképéből fiatalos, a kortárs életstílusba belesimuló termékké vált. Viszonyunk a folyamatosan változó borral a jövőben is egészen biztosan izgalmas kaland lesz majd.

Az összefoglaló a DETAIL Kiadó Wine + Space című kötetéből származik. A könyvben, amelyet a szerzők, Heinz-Gert Woschek (szerk.), Denis Duhme és Katrin Friederichs nemcsak építészeknek, belsőépítészeknek és designereknek, hanem minden, a téma iránt érdeklődő olvasnak szánnak, a történeti és elméleti háttér tárgyalása után számos építészeti példát megismerhetünk a bor értékesítése és fogyasztására szánt létesítményekre. Örvendetes módon a válogatásban több hazai létesítményt is viszontláthatunk!    
       

 

építészet, könyv, borászat, bor, könyvajánló, epiteszet, detail, bor és építészet, vinotáka, taverna, wine + space Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317