Április 16-án került megrendezésre az Ukmukfukk Zinefeszt, azzal a céllal, hogy megismertesse a magyar közönséggel a budapesti zine-kultúrát. Annak érdekében, hogy azok, akik elszalasztották ezt a lehetőséget se maradjanak tudatlanok, kis magyar zine-körképpel jelentkezünk.
A zine jellemzően különböző saját gondozású, szűk körben terjesztett, gyakran nonprofit könyvecskék, képeslapok vagy akár online tartalmak összefoglaló neve. Legtöbbször a mainstram médiától eltávolodva foglalkoznak megosztó vagy éppen keveseket mozgató, marginális témákkal.
A zine-ipar lényege a szabályok és a kötelező, vagy elvárt fokú szakértelem teljes hiánya: bárki készítheti és terjesztheti őket.
A fénymásoló gépek megjelenése óta a zine-ok óriási mennyiségben árasztották el vizuális kultúránkat, így ma már szinte bárhol előbukkanhatnak. A kétezres évek óta sokáig elsősorban az interneten terjedtek, de a kézbe fogható kiadványok erőteljes reneszánszának köszönhetően egyfajta nyomtatott tumblr-ként újra kiszabadultak az online felületekről.
Ennek ellenére a zine, mint médium, meglepő hatalommal rendelkezhet, hiszen olyan szubkultúrákat tehet láthatóvá és olyan véleményeket közölhet, melyek a mainstram médiában egyáltalán nem jelennek meg. Így az elmúlt évtizedekben több csoport használta arra, hogy felhívja magára a társadalom többségének figyelmét, illetve, hogy közvetítse formabontó ideológiáját: többek közt a punkok, a feministák és a queer közösségek. A jelenség tehát nem új, a műfaj mégis viszonylag ismeretlen és mellőzött, Magyarországon legalábbis mindenképp. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására álltak össze Budapest leglelkesebb zineistái, azzal a céllal, hogy együtt népszerűsítsék a magyarországi zine kultúrát miközben összehozzák a hazai zine közösséget is. A fesztivál semmilyen külső anyagi támogatást nem használt fel, a független rajzolók kezdeményezését stílusosan a matricacsomagjaik megvásárolásával lehetett támogatni.
Annak, aki kész beismerni, hogy még nem tud eleget a budapesti zine-kultúráról, összeszedtünk egy kis szubjektív ízelítőt a máskülönben szinte végtelen felhozatalból.
1
Wannabe Records
wannaberecords.tumblr.com
A Wannabe Records sajátos pótolhatatlan szerepet tölt be a zine-kultúrában, hiszen képzeletbeli zenekarok nem létező lemezeinek felvételével, kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. A csapat hét állandó tagja folyamatosan dolgozik a különböző kitalált együttesek felkutatásán, de egy-egy lemez erejéig szívesen együttműködnek más képzőművészekkel, zenészekkel, zenei újságírókkal vagy bárkivel, akinek kitalált zenekara van. Egy rendes és elhivatott kiadóhoz illően saját inkonzisztens zenei kiadványuk is van, a Naspolya fanzine a gondozásukban lévő albumok kritikáit is tartalmazza, pár száma online is elérhető.
A Wannabe Records tökéletes példája annak, hogy a zine, mint műfaj, hogyan lehet egyszerre inkluzív és exkluzív: a kiadványok mindenki számára elérhetőek, viszont egy viszonylag szűk réteget mozgatnak meg: mindenféle nem létező zene valós rajongóit.
A ZINA magazin budapesti lányoktól budapesti lányoknak, legelső kiadványa idén áprilisban jelent meg, száz számozott példányban. Szerkesztői, Marjai Petra Lilla és Tompa Borbála tíz olyan lányt kértek fel a lap megalkotására, akik jelenleg mind a városban élnek és alkotnak, témáik pedig, bár tagadhatatlanul a női közönséget célozzák, mégsem arról szólnak, hogyan lehet különféle praktikákkal megkaparintani kiszemeltünket. A lányok munkái sokféle hangulatot és stílust fednek le, vizuálisan is saját, egyedi világaikat mutatják be. Ez a kavalkád azonban nem okozott fejtörést a magazin szerkesztőinek: az egységet a sárga, rózsaszín és kék színek, valamint a hangsúlyos szegélyek adják meg.
3
Lovezine
cicciolinalovezine.tumblr.com
Teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a magyar független rajzolókat Klement Csaba tette elvakult Cicciolina-rajongókká, akit a legtöbben népszerű animációiról ismerhetnek, amikkel a tévénézők a Comedy Central reklámszüneteiben is találkozhatnak. Izgő-mozgó színes világának egyik legfontosabb szereplője pedig nem más, mint Cicciolina. Csaba egyenesen példaképként tekint, így nem meglepő az a fokú lelkesedés, mellyel népszerűsíti a budapesti zine-kultúra tagjai közt. Erre bizonyíték az a több tucat résztvevő közreműködésével, a Supermarket Galériában megrendezett Valentin-napi kiállítás, mely csak és kizárólag Staller Ilona munkássága előtt tisztelgett. A Lovezine magazin egyébként a Hungarocomix-on debütált, második számának központjában viszont már nem a magyar-olasz szexszimbólum lesz - kíváncsian várjuk.
4
KuloCity
Stark Attila
KuloCity Stark Attila sajátos fiktív világa, szereplői már nem csak a város falain, hanem zine-okon, sőt, nagyméretű vásznakon is megjelennek. Attila festő és grafikus, eddigi legnépszerűbb munkája a Closing Time című fanzine-je, mely Péter Judit analóg fotóit egészítette ki rajzaival, így adva különös hangulatot a záróra után ottragadt kocsma-vendégekről készült képeknek. A KuloCity személyes vizuális naplónak, illetve diplomaprojektnek indult, Attila rajzai azonban kinőtték ezeket a felületeket, falakon, járdákon, matricákon kezdtek sokasodni. Figurái egyszerre ironikusak, humorosak és hitelesek: a nagyvárosi mindennapokat kommentálják, emellett pedig zenei inspirációkból táplálkoznak.
5
Szent Kávé Rajzszakkör
Csató Csenge, Biacsics Renáta
A Szent Kávé Rajzszakkör, azaz Csató Csenge és Biacsics Renáta kéttagú alkotócsoportja az őket ért mindennapi hatásokat alakítják át véletlenszerű, frappáns miniképregényekké és zine-okká. Az a típusú városi inspiráció-szerzés, ami az eddigi alkotókra is jellemző volt, az ő esetükben szinte szó szerint elcsípett beszélgetésekből áll, amiket a lányok természetesen kávézás közben gyűjtenek be. A rajzok így lesznek különféle magánbeszélgetések vizuális foszlányai, amik nem csak egyfajta hely- és kordokumentumként szolgálhatnak, hanem sajátos tükröt is mutatnak felénk. Persze nem tudhatjuk, hogy az elkészült rajzok milyen arányban fiktívek vagy valósak, mindenesetre figyeljünk rá, hogy félreeső kávézói asztalt válasszunk a titkaink megosztásához, ha nem akarjuk, hogy a lányok facebook-oldalán kössön ki a történetünk.
