Az etyeki Öreghegyen a tervezői léptékkel aprócska magastetős házakba egy komplett korszerű borászatot rejtettek el az építészek.
Pici ház, de mégsem olyan pici – foglalta össze Bordás Péter, a tervező BORD Építész Stúdió alapítója a kibővített Etyeki Kúria Borászat múlt heti átadóján. És valóban, az etyeki Öreghegyen álló kibővített borászat láttán az egyik első gondolat, amely eszünkbe juthat: vajon hogyan sikerült az építészeknek egy komplett, a mai kor minden követelményének megfelelő borászatot belepasszintani néhány, szinte parasztház léptékű, egyszerű szerkesztésű magastetős tömegbe? A tervezők persze valószínűleg nem ijedtek meg a feladattól: az építészeti terveket készítő BORD Építész Stúdió fiatal csapata több más borászat, továbbá nemzetközi építészeti pályázatok mellett olyan létesítményekhez adta nevét, mint a debreceni stadion vagy a szintén etyeki Korda Stúdió.
Nem mai történet
Az etyeki történet nem ma kezdődött: a borászat épületegyüttesének része a 150 éves régi pinceépület és egy régi, megmentett présház is. Az elmúlt években azonban új szelek kezdtek fújdogálni a sóskúti mészkő falak közt: 2009-ben kezdődött az együttműködés az Esterházy Borászattal, aminek köszönhetően (Mérész Sándor, Matolcsy Sára és Babarczi László munkájával) létrejött a borászat új portfóliója. Mindezt törvényszerűen követte az új épületegyüttes létrejötte, amellyel gazdaságos méretűre növelhető a működés – a 220-ról 1100 négyzetméterre való ugrásszerű növekedés eredményét csütörtökön láthattuk.
Szigorú korlátok
Az előírások mindössze 7 x 11 méter alapterületű tömegeket engedtek a telekre, így szükség volt néhány térnövelő „trükkre”. Ilyenek az épületszárnyak közötti nyitott átkötések, amelyeknek köszönhetően pavilonokhoz hasonlatos rendszer jön létre, a pinceszinthez csatlakozó süllyesztett udvarrész, a hatalmas üvegfelületek és a nagyméretű, 100 fő befogadására alkalmas terasz is.
Önálló életre kelt terek
A főbejárat egy átriumszerű kis udvarból nyílik, amelytől balra egy kisebb, intimebb hangulatú vinotéka található; a bejárattól egy üvegfolyosón jobbra fordulva a tágas borbíráló (és rendezvény-) terembe, onnan pedig a teraszra juthatunk. Továbbhaladva kiszolgáló egységek és egy üvegpadlós tér következnek, ahol bepillantást nyerhetünk az egy szinttel lejjebb zajló technológiai folyamatokba. A termelés a pincében zajlik, míg az irodák egy tetőtéri helyiségben kaptak helyet.
Az építész terekkel dolgozik, a tervező Bordás Péter pedig abba is bepillantást enged a kalauzolás során, hogyan.
A borászat terei hol kitágulnak, hol összeszűkülnek, irányítva a bennük tartózkodókat is.
Az építészeti motiválás hatására előbbi esetben óhatatlanul a bent zajló eseményekre, utóbbiban a nagy üvegfelületen át a környező vidékre irányítjuk figyelmünket. A belső terek dekorációjában a palackok címkéinek motívumait ismerhetjük fel, amelyeket viszont a hagyományos sváb népművészet inspirált - a bejárati üvegfelületre helyezett nagyméretű x talán kicsit zavarba ejtőre sikeredett.
Racionális őszinteség
A sóskúti mészkőből készült régi épületrészhez látszóbeton-üveg-műgyanta szerkezetek csatlakoznak, amelyekkel jól megférnek a borászati technológia acélberendezései, de a fahordók natúr anyaga is. Racionalitás, funkcionalitás az összhatásra leginkább ráhúzható jelzők – vagy ahogy a tervező megfogalmazta:„őszinte borokhoz őszinte építészetre volt szükség”.
Stáblista:
Generál tervező: BORD Építész Stúdió
Vezető építész tervező: Bordás Péter
Építész tervező kollégák: Benke Róbert, Bődi Imre, Holovits Annamária, Pém Ildikó, Szendrői Júlia, Tolvaj Tamás
Szerkezettervező: Fekete Szabolcs
Tájépítész tervező: Gardenworks Táj- és kertépítész Iroda Kft., Kuhn András táj- és kertépítészmérnök
Fotó: Bujnovszky Tamás, Duong Li Eszter