A grúziai Tbilisziben mutatkozott be magyar slow design egy szelete a What's for breakfast? kiállításon.
Igazán izgalmas eseményen mutatkozhatott be a magyar slow design egy szeglete az elmúlt héten Grúziában: az közép-európai ország főszereplésével megrendezett What's for breakfast? kiállításnak a festői szépségű tbiliszi Writers' House adott otthont. A magyar gyűjtemény reggelizőasztalán ugyanúgy helyet kaptak a kortárs designerek egyedi termékei, mint a 20. század már klasszikusnak számító darabjai. A bemutatott anyag összeállításáért magyar részről a Design Hét idén leköszönt vezető kurátora, Halasi Rita Mária felelt.
A Közép-Európai Kulturális Platform keretén belül megvalósult design kiállítás résztvevői a platform állandó szereplői, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország. A 2001-ben osztrák kezdeményezésre alakult Platform félévente más és más tematikájú kulturális eseményeket valósít meg az adott Külügyminisztériumok szervezésében.
A What’s for breakfast? kiállítás iníciátora aktuálisan Lengyelország volt. A kulturális események helyszíneit olyan nem EU tag országok adják, amelyek a Keleti Partnerség (Eastern Partnership) tagjai, s ahol a fent említett Közép-Európai Országok a kulturális tudatosságot közös projektek formájában fejleszteni szeretnék. Így esett a választás a What’s for breakfast? kiállítás kapcsán Grúziára mint a projekt 6. együttműködő partnerére.
A kurátorok feladata olyan reggeliző asztalok „terítése” volt, amelyek az adott ország gasztronómiai és design kultúráját testesítik meg. A választott tárgyak között kortárs és klasszikus darabok egyaránt szerepelhettek. A tárlatot az egyes országokban fotózás előzte meg, így az asztalok szélesebb kontextust kaphattak.
Sárgaréz váza - Juhász Árpád (1959)
Magyar kurátori koncepció:
„A kortárs magyar designban meghatározó módon vannak jelen a New Craft jelenségek és a slow design legkülönfélébb elemei. A magyar tervezők újrafelfedezik az unikális kézműves technikákat, a lokális és regionális értékeket és a népi, paraszti kultúrát mint inspirációs forrást. Tehát a (g)localism, a New Craft és a tradíciók újragondolása mint a nemzetközi design szcéna aktuális alkotói válaszai, a magyar vizuális kultúrát is meghatározzák. A What’s for breakfast? kiállítás magyar asztala éppen ezért elsősorban kisszériás, illetve one-off tárgyakból épül fel. A választott darabok szinte mindegyike referenciális viszonyban van a hagyományainkkal és párbeszédet folytat a múltunkkal.
Néma Júlia munkájának alapja az 1977-ben Ambrus Éva által tervezett és az Alföldi Porcelángyár által sorozatgyártott UNISET 212 közületi étkészlet, amely a magyar designtörténet ikonikus darabja. Az alkotó Kaliforniában, egy ún. anagama-típusú japán, fatüzelésű kemencében három teljes napig égette ki a mázatlan porcelánokat, amelyek az eljárás nyomán tömegtermékből egyedi tárgyakká avanzsálódtak. A tányérok és a csészék felületét a lángnyelvek és a szálló fahamu megszínezték, illetve absztrakt mintákat rajzoltak rájuk, a kemence intenzív hője pedig eldeformálta a szabályos formákat.
Uniset 212 / uniVERset étkészlet - Ambrus Éva / Néma Júlia (1977 / 2011)
Fából faragott evő- és merőkanalak - Hajda György Zsigmond (2011-2012)
A fényképeken látható Wool chair a népi építészetből ismert szénaszárító szerkezetek mintáján alapszik, a szék ágas-bogas struktúrája köré nyers gyapjút csavartak az Architecture Uncomfortable Workshop tervezői, ez a megoldás pedig már a fonáshoz használt guzsalyakra enged asszociálni.
A kortárs magyar design történetét alakító alkotókra egyértelműen jellemző, hogy olyan kézműves technikákat ismernek és alkalmaznak, amelyek Nyugat-Európából az öreg mesterek (kézművesek) távozásával már szinte teljesen kihaltak. A teríték szalonnázó késeit a magyar fémművesség doyen-je, Péter Vladimir készítette, de a többi evőeszköz is kiemelkedő mesterségbeli tudásról és formakultúráról tanúskodik.
Propeller késkészlet - Balogh Zsolt Péter (2008-2012)
Balogh Zsolt Péter Propeller nevű, fából készült kenő- és hámozókései, valamint Hajda György Zsigmond fa merő- és evőkanalai a kortárs faművesség / fafaragás mesterpéldái. A designerek által alkotott, egyedi tárgyakat népi iparművészeti darabok egészítik ki (pl. gyékényfonatos üvegek, marha lábszárcsontból faragott sótartó) ezzel is újabb szeletét mutatva meg a továbbélő kézműves hagyományoknak.
Zsebkés - Péter Vladimír (2011)
A magyar asztal tehát a slow design jegyében született és minden elemében a slow life életformára utal. A szabadban megterített reggeli hozzávalói a paraszti étkezéseket idézik (hagyma, cipó, szalonna). A fahamuval bevont sajt, a környékbeli erdőkben gyűjtött géva gomba, a kemencében sült cipó, a mangalica szalonna mind-mind helyi termelőktől származó, kézműves termékek.
A rusztikus stílusú asztalt Magyarország emblematikus vidékén, az ország legjelentősebb és leglátogatottabb turisztikai területén, a természeti szépségekben egyedülállóan gazdag Balaton-felvidéken fotóztuk. Az európai viszonylatban is egyedülálló geológiai alakzat, a Hegyestű nevű bazaltkúp egy 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét tárja a látogató szeme elé. A kráterben megdermedt láva függőleges oszloprengeteg formájában őrződött meg a kihűlés után. Az 50 méter magas fal az egykori kőbányászati tevékenység során került felszínre. A drámai erejű geológiai helyszín szolgált a fotózás háttereként.”
Halasi Rita Mária, kurátor
Vezető kurátorok: Anna Pietrzyk-Simone és Kasia Jezowska (Creative Project Foundation, London)
Magyarországi kurátor: Halasi Rita Mária
Fotók: Bujnovszky Tamás
Magyarországi szervező: Külügyminisztérium, Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztály
A kiállítás angol nyelvű katalógusa ezen a linken érhető el.
