Logomain

A vörös gróf és az örökkévalóság kupolája

By Kovács Dániel 2013. március 22. 16:15

szerk at hg dot hu

Boullee_newton_siremlek20130604-20111-1aazunj.gallery

Étienne-Louis Boullée: Newton kenotáfiuma, 1784

120130604-20111-wp5cui.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

220130604-20111-ryipcu.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

320130604-20111-1b6s3ef.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

420130604-20111-6o3r0k.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

520130604-20111-1yvvpl6.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

620130604-20111-hmmh0f.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

720130604-20111-1f066co.gallery

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály személye lehet vitatott, de 1963-as síremléke kétségtelenül modern építészetünk jeles emléke. Magyar Modern.

Az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály emlékét ma komoly politikai viharok tépázzák. Budapesten nem csak a szobrát: nemrég elvesztette a saját utcáját is, miután a Belváros-Lipótváros önkormányzata az egykori családi palota mellett futó köz nevéből kivette a „Mihály” szót. 1963-ban tervezett, reprezentatív síremléke azonban ma is díszhelyen áll a Kerepesi úti temetőben. Nem mintha ötleteket akarnánk adni a politikai halott-hajtóvadászathoz. Elvégre, Klebelsberg Kunó szavaival: „nagyon könnyű dolog összetéveszteni a történelmet a história mezében való politizálással.” Mi most maradnánk az előbbinél: a Károlyi-mauzóleumot mint a hatvanas évek emblematikus, de kevéssé ismert építészeti emlékét mutatjuk be Magyar Modern sorozatunkban.

Arisztokrata családba, Magyarország egyik leggazdagabb földesúri famíliájába született, országgyűlési képviselőként azonban eleinte a Monarchia heves kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és a demokratikus átalakulás vezető alakjává vált. Békepártiként és szociális gondolkodóként az elsők között kezdett földosztásba, politikusként azonban gyengekezűsége és elfogultsága nagyban szerepet játszott a Tanácsköztársaság létrejöttében és három hónapos időtartamának tragikus eseményeiben. A Horthy-korszak emigrációban töltött évtizedeit követően 1945-ben a Nemzetgyűlés tagja lett, és egészen 1949 közepéig diplomataként szolgálta a Rákosi-rezsimmé torzuló államot – a diktátorral személyesen is jó kapcsolatot ápolt. 1955-ben, Franciaországban halt meg; 1962-es újratemetését Kádár és köre egy új korszak szimbolikus jelentőségű gesztusának szánta, aligha függetlenül a néhány évvel korábbi, a rendszert alapjaiban megrengető eseményektől.

A hamvak hazahozatalát 1962. március 2-án jelentették be, 8-án landolt az azokat szállító gép, 18-án pedig már le is zajlott a temetés. A ravatalt nem a parlamentben, hanem a semlegesebbnek ítélt Nemzeti Galériában állították fel. A ceremónián az özvegy, Andrássy Katinka mellett a legfelsőbb pártvezetésből Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Komócsin Zoltán, a PB póttagja és Losonczi Pál miniszter vettek részt; Kádár látványosan távol tartotta magát. A ravatalnál az a Kállai Gyula mondott beszédet, aki 1949-ben, Károlyi lemondását és végleges emigrációját követően figyelmeztette a pártvezetőket, hogy szakítsanak meg vele minden kapcsolatot. Vannak dolgok, amik nem változnak – gondolhatta bárki, aki ismerte a háttértörténetet.

A temetés helyszínét a párt ugyanolyan gondosan választotta ki, mint a tervezőt: az ötvenes évek elején elkészült Munkásmozgalmi Panteon és Kossuth Lajos síremléke között, körülbelül félúton. „Ez a hely, a Kossuth-mauzóleum és a munkásmozgalom mártírjai síremlékének szomszédságában szinte jelképe annak a hosszú útnak, amit Károlyi Mihály élete során megtett” – mondta fel a leckét a Népszabadság névtelen cikkírója az 1962. március 20-i számban, a temetésről szóló beszámolóban. Skoda ezt követően kapta meg a megbízást; a mauzóleum 1963-ban készült el.

De milyen síremléket lehet tervezni egy ennyire összetett személyiségnek, egy ennyire zűrzavaros helyzetben? Egy grófnak – a szocialista Magyarországon? Amikor a környéken csupa nemesi származású államférfi mauzóleuma áll, Deáké, Kossuthé, Batthyányé – a reprezentatív emlékművek kora azonban, leszámítva a pártnak szentelteket, már lejárt?

A kihívással, nem véletlenül, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottsága az ország élenjáró irodáját, a Köztit találta meg, ott is magát az igazgatót, Skoda Lajost. Skodának, aki alapvetően e pozícióban, és nem gyakorló építészként írta be magát az annalesekbe, igen nehéz dolga akadt. A kommunista országokban reprezentatív síremléket gyakorlatilag csak a legfelsőbb vezetők kaphattak, de erre is túl kevés a példa ahhoz, hogy utat mutassanak a politikai elvárások útvesztőjében. Lenin 1924-es mauzóleuma az avantgárd és a szocreál közötti átmenetet jelképezi, míg a bolgár Georgij Dimitrové 1949-ből egyértelműen az utóbbiba sorolható. A hatvanas évek Magyarországa azonban már szakított a személyi kultusszal és stílusával, és a modern felé fordult.

Az első számú építésziroda vezetőjeként Skoda sem tehetett mást: megfelelően kortárs, ugyanakkor örökérvényű formát kellett találnia. Mint oly sokszor, most is a legegyszerűbb megoldások közül került ki a legjobb. A síremlék egy megemelt, lejtős oldalú földhányáson álló egyszerű, csegelyes fémkupola. Négy oldala nyitott, de az eső és az időjárás ellen védelmet nyújt az alatta elhelyezett, oltárszerű kőtömbnek. Formája egyszerre ősi és modern, szakrális és méltóságteljes, de (szerkezeti innovációjából eredően) mégsem egyházi, inkább egy progresszív építtető látszatát mutatja. Egyszerű formájával megfelel saját kora ízlésének és illeszkedik a Kerepesi úti sírkert évszázados fái közé, de képes megidézni olyan impozáns előképeket, mint Étienne-Louis Boullée Newton számára tervezett kenotáfiuma. Hogy magát a nagy francia forradalmi építészt idézzük: „…semmi sem keltheti fel jobban a gyászos hangulatot, mint az olyan műalkotás, amely sima felületű, kopár és csupasz. Továbbá fényt elnyelő anyagból készült, teljesen tagolatlan és díszét a még sötétebb homályból kirajzolódó árnyképek adják.”

Étienne-Louis Boullée: Newton kenotáfiuma, 1784

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Külügyi Osztály feljegyzéseiből tudjuk: Károlyiné egészen konkrét elvárásokat fogalmazott meg férje síremlékét illetően. „…fekvő kőtömbből álljon, felette egyszerű mintázatú boltív, egyszerű fémfedéllel” – tudatta óhaját a hazai szervekkel (mint az Varga Balázsnak az újratemetésről írt, a Sic itur ad astra 1993/2-4-es számában megjelent cikkéből kiderül). Ez azonban minden konkrétum ellenére kellően tág ahhoz, hogy a síremlék mestereként Skodát tartsuk számon. A „vörös gróf” mellett itt nyugszanak 1939-ben elhunyt fia, Ádám hamvai is; az özvegy kérésére elhozták és beépítették az ő angliai sírkövét.

A korszak ellentmondásosságát jelzi, miközben a magyar arisztokrácia jelentős részét, kitelepítették vagy emigrációba kényszerült, tulajdonuktól pedig megfosztotta őket a magyar állam, Andrássy Katinka élete végéig használhatta a Károlyi-palota egy részét, meleg nemesi fészket tartva fenn a szocialista Budapesten. Az özvegy budapesti lakosztálya és a vence-i ház között ingázva töltötte hátralévő éveit, rendszeresen megjelenve a magyar sajtóban. A franciaországi Károlyi-birtok egyébként még jelentős szerepet kap majd a magyar építészetben. Vendégházát 1984-ben három fiatal, itthon lehetőséget alig kapó építész tervezheti meg: Rajk László, Bachman Gábor és Nagy Bálint. A posztmodern építészetünk korai remekének számító házat sajnos mára teljesen átépítették, eredeti formáját néhány fényképről ismerni csupán.

„Az ékítmények túlzásától roskadozik a környező utcákból és a villamosból is látható monumentális Kossuth mauzóleum is. Mellette éles ellentétként tűnik szemünkbe Károlyi Mihály síremléke, nemesen egyszerű gömbhéj kupolájával. Korunk eltérő szemlélete, művészi látás- és kifejezésmódja ütközik meg igen szemléletesen ebben a közvetlen szomszédságban. Úgy vélem, nem okunk szégyenkezni későbbi korok előtt sem a Károlyi emlékműért, amely már a mi társadalmunk tisztelgő alkotása.” Csőregh Éva kissé papírízű sorai a Budapest folyóirat 1966. novemberi számából származnak, és nyilvánvaló elfogultságuk ellenére lényegük ma is igaz: Skoda nem csupán teljesítette a rárótt nehéz feladatot, de síremlék-építészetünk egyik legjobb alkotását hozta létre a rendelkezésére álló rövid idő alatt. Ez független attól, hogy ki nyugszik a kupola alatt – és reméljük, az is marad.

Írtunk ám a Magyar Modernben még rengeteg dologról: Horthyné neobarokk álmairól, a Monarchia végnapjaiban emelt trencséni zsinagógáról, az egykori ideiglenes Nemzeti Színházról, és az építészről, aki tudott álmodni, csak nem hagyták. Többi cikkünkért érdemes ide kattintani, vagy a lenti térképre.


Magyar Modern nagyobb térképen való megjelenítése

Magyar Modern: kattintson a sorozat többi házáért!

magyar építészet, közti, modern építészet, síremlék, magyar modern, magyar epiteszet, skoda lajos Icon_print

Étienne-Louis Boullée: Newton kenotáfiuma, 1784

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Károlyi Mihály 1963-as síremléke, Skoda Lajos alkotása

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317