Logomain

Design a szájba

By Kovács Dániel 2013. március 21. 10:31

szerk at hg dot hu

12__pinaki_studios_edible_surfaces20130604-20111-1p5ejx4.gallery

The Food Project: Arantza Vilas – Pinaki Studios: Chocolat Edible Surfaces, 2012 (gyártó: Rococo Chocolates)

9_baguette_isabelle20130604-20111-alivhw.gallery

The Food Project: Stephane Bureaux: Isabelle bagett, 2012

11_paolo_ulian_-_2002_golosimetro20130604-20111-1siefya.gallery

The Food Project: Paolo Ulian: Golosimetro csokoládé mérőeszköz, 2002

6_maria_tovslid_share_the_sweet_200920130604-20111-13zrubj.gallery

The Food Project: Maria Tovslid: leccalecca, a Share the sweet sorozatból, 2009

14__delphine_huguet_-_speculoos20130604-20111-1ui8qh7.gallery

The Food Project: Delphine Huguet: Speculoos teasütemény, 2007

7__florence_doleac_couvercle_en_biscuit_200320130604-20111-6ii04a.gallery

The Food Project: Florence Doléac: Couvercle en biscuit, 2003

33_giulio_iacchetti_-_2006_lingotto_0120130604-20111-5lbx7d.gallery

The Food Project: Giulio Iacchetti: Lingotto, 2006

15_la-nave-affonda_enrico_azzimonti20130604-20111-1ndcww.gallery

The Food Project: Enrico Azzimonti és Jordi Pigem: A süllyedő hajó (kockacukor), 2007/2013

5_dianebisson_edible_foodnests_0520130604-20111-1fiqxtk.gallery

The Food Project: Diane Bisson: Food Nest, az Edible projekt része, 2011

Az ételdesign a kortárs designkultúra egyik legizgalmasabb területe: a gasztronómia és a ipari formatervezés, illetve az experimentális design közötti, izgalmas áthatások mellett szociológiai, gazdasági és antropológiai szempontokból is jócskán rejteget kihívásokat. Ezt ki is aknázza Olaszország egyik legjobb múzeuma, a roveretói MART február elején nyitott és nyárig látogatható kiállítása, a The Food Project: The Shape of Taste, amely a tág értelemben vett „ételdesigner” szakmát helyezi fókuszába. <br/>

Az ételdesign a kortárs designkultúra egyik legizgalmasabb területe: a gasztronómia és a ipari formatervezés, illetve az experimentális design közötti, izgalmas áthatások mellett szociológiai, gazdasági és antropológiai szempontokból is jócskán rejteget kihívásokat. Ezt ki is aknázza Olaszország egyik legjobb múzeuma, a Mart di Rovereto február elején nyitott és nyárig látogatható kiállítása, az Ételprojekt: Az íz formája , amely a tág értelemben vett „ételdesigner” szakmát helyezi fókuszába.

Arantza Vilas – Pinaki Studios: Chocolat Edible Surfaces, 2012 (gyártó: Rococo Chocolates)

A február 9. és június 2. között nyitva tartó kiállítás interdiszciplináris mivoltát már a kurátor személye is garantálja. Beppe Finessi ugyanis építész és a milánói Politecnico design tanszékének kutatója, aki több mint tíz évig dolgozott a világhírű Abitare magazinnak, 2010 óta pedig a kreatív szakmákkal foglalkozó Inventario szerkesztője. Finessi olyan világhírű designereket nyert meg a kiállításhoz, mint Achille Castiglioni, Martí Guixé, Marcel Wanders, Enzo Mari, Konstantin Grcic vagy az elmaradhatatlan Philippe Starck; melléjük pedig a nemzetközi gasztronómia sztárséfei párosulnak: Gualtiero Marchesi, a modern olasz konyha atyja, a három Michelin-csillagos éttermet irányító Massimo Bottura vagy a szakma nagy kísérletezői között számon tartott Davide Oldani.

A kiállítás az olasz designtörténelem egyik klasszikusa, Bruno Munari fél évszázada megjelent könyve előtti főhajtással indít, amelyben a mester arra biztatja olvasóit: a tapasztalatszerzéshez és a jó design elsajátításához tanulmányozzák és értelmezzék designtermékekként a természet produktumait, például a narancsot. Ezen felbátorodva a kiállítás először néhány „anonim”, de jól körülhatárolható földrajzi régiókhoz kötött étel formai jellegzetességeit elemzi, mint a sushi, a rétes, a lasagna vagy az arancino. Az európai kultúrák legalapvetőbb, mindenütt jelenlévő étke, a kenyér többféle formában megjelenve kíséri a kiállításnak ezt a szekcióját.

Stephane Bureaux: Isabelle bagett, 2012

A kiállítás egyik központi szála, hogy miként egyeztethető, illetve hogyan szolgálhatja egymást az élelmiszeripari tömegtermelés és a formatervezői kreativitás. Ezt többek között egyedileg tervezett tésztaformák: az autótervezőként híressé vált Giorgetto Giugiaro, Mauro Olivieri és Christian Ragot munkái illusztrálják. Tartalom és forma összefüggéseinek jelentőségéről árulkodnak az olyan jellegzetes, kereskedelmileg sikeres termékek is, mint a Basi Perugina vagy a Ferrero Rocher csokoládék, a Krumiro kekszek vagy a Saratoga Chips.

Paolo Ulian: Golosimetro csokoládé mérőeszköz, 2002

Maria Tovslid: leccalecca nyalóka, a Share the sweet sorozatból, 2009

Az ételdesignerek előtt ma tulajdonképp végtelen lehetőségek tárulnak fel, az iparág folyamatos és radikális fejlődésének távlatában – szögezi le a kiállítás kurátora. Kérdés, hol fordul át a kreatív láz etikai és pénzügyi felelősségbe. Martì Guixè ehető tolla, Paolo Ulian Golosimetro („kapzsiságmérő”) csowym-1363856694132koládéja vagy Marije Vogelzang Cukorkanala a szabadon szárnyaló fantázia termékei, de inkább értelmezhetőek konceptuális vagy kísérleti munkaként, semmint tömegtermelésre alkalmas kreációként.

Delphine Huguet: Speculoos teasütemény, 2007

Florence Doléac: Couvercle en biscuit teasütemény, 2003

Sok esetben az étel formája maga szolgál figyelemfelkeltő, dekoratív elemként. Erre hozza a kiállítás példának a londoni Bompas & Parr Szent Pál katedrálist formázó zseléit, Ryohei Yoshiyuki paletta-kenyereit, illetve Delphine Huguet „Speculoos” kekszét, amely hozzáidomul a kávéscsésze ívéhez. Ehhez a formai játékhoz nem ritkán társul ironikus szándék, mint Matteo Ragni, Diego Ramos vagy Enrico Azzimonti munkáiban, amelyeknek a tárlat saját szekciót szentel.

Giulio Iacchetti: Lingotto jégkockakészítő, 2006

Enrico Azzimonti és Jordi Pigem: A süllyedő hajó (kockacukor), 2007/2013

Ugyancsak önálló területként értelmezhetőek azok a hagyományos funkciójú designtárgyak, amelyek alapanyagként használnak ételt, mint Barbara Uderzo csokoládé-ékszerei, a FormaFantasma kenyéralapú étkészletei vagy Raúl Laurí kávézacc alapú „Decafè” tárgyai, amelyek a saját fejlesztésű anyag elismeréseként a 2012-es milánói bútorkiállítás Salone satellite nagydíját hozták a tervezőnek. Ide kapcsolódik, de nagyban el is tér Alessandro Mendini Cioccolator csokiszámológépe, vagy a Putput jégkrém formájú Popsicles törlőszivacsai, ahol forma és funkció kapcsolata korántsem ennyire egyértelmű.

Diane Bisson: Food Nest ehető tányér, az Edible projekt része, 2011

A kiállítás természetesen nem ér véget tárgyak és ételek felsorakoztatásával. Megismerkedhetünk vezető nemzetközi séfek receptjeivel, sőt, akár személyükkel is, mivel a tárlathoz workshop-sorozat is kapcsolódik. A helyszínen pedig Martì Guixè ide készített, speciális installációja fogadja a látogatókat.

design, olaszország, kiállítás, kiallitas, kiállítas, ételdesign Icon_print

The Food Project: Arantza Vilas – Pinaki Studios: Chocolat Edible Surfaces, 2012 (gyártó: Rococo Chocolates)

The Food Project: Stephane Bureaux: Isabelle bagett, 2012

The Food Project: Paolo Ulian: Golosimetro csokoládé mérőeszköz, 2002

The Food Project: Maria Tovslid: leccalecca, a Share the sweet sorozatból, 2009

The Food Project: Delphine Huguet: Speculoos teasütemény, 2007

The Food Project: Florence Doléac: Couvercle en biscuit, 2003

The Food Project: Giulio Iacchetti: Lingotto, 2006

The Food Project: Enrico Azzimonti és Jordi Pigem: A süllyedő hajó (kockacukor), 2007/2013

The Food Project: Diane Bisson: Food Nest, az Edible projekt része, 2011

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317