Logomain

Animáció a Föld körül

By Ongrádi Melinda 2012. október 16. 13:39

szerk at hg dot hu

Az 5. KISKAKAS Animációs Filmnapok külföldi vendégei: Mikhail Tumelya, Hanan Kaminski, Eric Riewer és Vivien Halas a műfaj jövőjéről.

Múlt szombaton ért véget az 5. KISKAKAS Animációs Filmnapok, amely a szervező és vendéglátó Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs tanszéke legfrissebb diplomafilmjeinek nagy sikerű premierje mellett idén is a világ legizgalmasabb, legprogresszívabb animációs iskoláinak alkotásaiból válogatott. Kiemelt vendégekként Oroszország, Izrael és Franciaország iskolái kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. 

John_halas20130604-20111-ncdi00.gallery

A fesztivál külföldi meghívottait; a moszkvai ’SHAR’ Animációs Iskola és Stúdió képviseletében Mikhail Tumelya-t, a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Akadémia képviseletében Hanan Kaminskit, a párizsi GOBELINS, l’école de l’image képviseletében Eric Riewert, illetve a hazai animációs filmművészet megkerülhetetlen alakja, John Halas lányát, Vivien Halast kérdeztük az animáció világáról.

Az országukra jellemző gazdasági helyzet milyen hatással van az animáció területére? Milyen támogatásban részesülnek iskoláik?

Hanan Kaminski: Bár néhány reklámban és az internet világában már megjelent, de az animáció mint ipar egészen öt évvel ezelőttig nem is létezett Izraelben. Csak az iskolánk megalapítását követően, az első animáció osztály diplomázásával, 2000-ben született meg. Az állam az utóbbi három évben kezdte el támogatni az animációt, de mivel a Filmalapban nincs animációval foglalkozó szakember, a támogatás mértéke alacsony. Az Animáció Szakszervezete két éve alakult, mára már több mint 400 tagot számlál. Céljuk a támogatás mértékének növelése és animációval kapcsolatos kulturális programok szervezése.

Mikhail Tumelya: Iskolánk állami támogatásból működik, hiszen még nincs egy kialakult jól működő produceri gárda Oroszországban. Érdekes módon az 1990-es évek környékén volt lehetőség szponzorokat találni, hiszen akkor még minden vállalkozó azt hitte, hogy a filmipar olyan jövedelmezőre futtatható fel, mint az Államokban. De sajnos hamar rájöttek a támogatók, hogy ezek a befektetések nem térülnek meg, így nem is támogatják a filmipart. Mostanában az animátorok állami támogatásokból élnek. Viszont az állam szigorúan meghatározza, hogy hány perces animációra ad pénzt és azt is kiköti, hogy milyen témában készítendő az alkotás (főként kulturális vagy gyermek).

Eric Riewer: 2013-ra már Franciaországban is határozottan érzékelhető lesz a gazdasági válság hatása, de ez csak részben fogja érinteni az animációt. Jellemző a koprodukció, azaz más országokkal osztjuk meg a filmkészítés munkáját és így költségeit is. De várhatóan csökkenteni fogják a Filmalap pénzügyi kereteit, ami egyúttal az animáció filmek támogatásának csökkenését is jelenti.

Mi jellemzi az animáció oktatását iskolájukban, országukban?

HK: Az iskola megalapítását megelőzően mindössze 5-6 ember foglalkozott animációval Izraelben; ők kerültek be a tanári karba. Ma már több mint 200 diákunk van. A diákok a harmadik évben három út közül választhatnak: klasszikus-, báb- vagy 3D animáció felé orientálódhatnak.

MT: Az orosz klasszikus animátorok ismerték és nézték elődjeik munkáit, ezzel szemben az új generáció nem ismeri a szovjet animátorokat és az animáció történetének alakulását. Túl sok impulzus és befolyás éri őket, így elfelejtenek látni. Mély megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy rajzolni sem tudnak feltétlenül, annyira a számítógép irányítja az elképzeléseiket. Úgyhogy elkezdtünk a klasszikus oktatásra újfent hangsúlyt fektetni, olyan már tapasztalt animátorokat hívtunk meg tanítani, akik nem használnak számítógépet az animációs munkáik során. Az ilyen jellegű lépésekkel is szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók megérezzék az animáció illatát (Smell of animation by Mikhail Tumelya). A Shar Stúdió oktatási rendszere két részre bomlik, az egyik egy könnyebb tantervvel rendelkező klasszikus animációt követő rendezői program, míg a másik egy kétéves animátori képzés, ahol a mechanikus mozgástól kezdődően a bio-mechanikus mozgáson keresztül eljutnak az emberi érzések kifejezésének formai megvalósítási lehetőségeihez. A számítógépes animáció készítés a második évtől kezdődik, de itt is csak 2D oktatás folyik.

ER: Animáció-oktatás már több mint 30 éve van egyetemünkön. Mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy a diákok az animáció készítésének gyakorlati oldalát sajátítsák el, ezért az oktatás projekt alapú. Úgy nevezzük, hogy iskolánk a „kézzel teremtés iskolája”. Sikerünknek három összetevője van: a diákok gondos kiválasztása a felvétel során, professzionális, szakmai életben is aktív oktatóink és a projekt alapú képzési rendszer.

Vivien Halas: Véleményem szerint napjainkban Angliában az animáció történetét nem ismerik a diákok, mondhatni ez nem divatos manapság. Nem tapasztalok semmi újító szándékot, semmi speciális ízt a fiatalok animációiban. Hiszen eredetinek lenni nehéz, főleg az elődök ismerete nélkül csupán a technológiai újításokra alapozva. Például édesapám munkái közül a maga korában a Magic Canvas (Bűvös vászon, 1948) című animációs film kísérletinek, újítónak számított. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy Angliában nagyon sok a jó animációs iskola, sőt animációs fesztivál is, főleg Észak-Angliában.

Oktapodi

Milyen megjelenési lehetőségei vannak az animációnak az országukban?

MT: Nehéz kérdés, ugyanis az animációs szakma egésze ezt a kérdést szeretné megfejteni. Az egész világon problémát jelent az animáció műfajához hozzárendelni a megfelelő csatornát. Hiszen az nem való sem a televízió profiljába, sem pedig egy mozi kínálatába. Az egyetlen megoldást talán az internet jelenthetné, de a világhálóval a szerzői jogok és a pénzbevételek oldaláról lépnek fel nehézségek.

VH: Legtöbb esetben csak a speciálisan művészet fókuszú mozikban vetítenek le animációs filmeket. Apukám mindig hangsúlyozta az animáció fontosságát és létjogosultságát, de mára az animáció a gyerekek műfajának lett megbélyegezve. Valahogyan az animáció különlegessége is eltűnőben, hiszen minden pillanatban valamilyen virtuális valósággal szembesülünk, legyen ez egy okostelefon vagy egy számítógépes játék.

Milyen esélyekkel kerülnek ki a diákok a munkaerőpiacra az animációs képzés után?

HK: Az egyetemen végzettek szinte fele (azaz évente 40-ből 20 ember) az internet világában helyezkedik el, de sokan saját stúdiót nyitnak vagy külföldön próbálják ki magukat. Összességében elmondhatjuk, hogy mindenki el tud helyezkedni a szakmájában.

MT: Nem annyira kedvező a helyzet, hiszen mindenki rendező akar lenni, és kevesen vannak olyanok, akik a klasszikus értelemben vett animátorok. Kevesen rendelkeznek fix szerződéssel egy nagyobb cégnél, sokan inkább szabadúszók és projektszerűen dolgoznak. Külföldre sem mennek sokan, mert sajnos nem beszélnek olyan jól nyelveket, így a Pixarhoz is csak páran jutottak el. De véleményem szerint a Pixar profilja nagyon távol áll az orosz művészettől.

ER: Diákjaink mindenhol ott vannak, ahol animáció fellelhető: sokan dolgoznak a televíziónak, de ideálisan a játékfilmek világában való elhelyezkedés a cél, hiszen csak ott található meg az a minőség és sokszínűség, amiért az iskolánk is dolgozik. A diploma megszerzését követően több diákunk is a Pixar vagy Dreamworks stúdiójában helyezkedett el.

VH: Sajnos nincs sok lehetőségük, csak akkor, ha nemzetközi szinten is el tudnak kezdeni dolgozni. Ha szerencséjük van, akkor reklámokban, videókban kapnak lehetőséget. Például a Channel 4 tévéadó főleg az animációra fókuszált és nagyon jó terepet biztosított a kezdő animátoroknak. Sok esetben a munkaszerzés nem tehetség, mint inkább szerencse kérdése. A másik út, ha a fiatal animátor nyer egy díjat, ugyanis azzal egyből felkelti a reklámcégek figyelmét, akik munkához tudják juttatni. Érdekes mód édesapám nagyon szeretett a fiatal, friss tehetségekkel dolgozni. Többen említették viszont, hogy nem volt könnyű felvenni a ritmusát, nála csinálni kellett, nem volt más választás.

Automania 2000

Vivien, hogyan gondozta édesapja, John Halas hagyatékát?

VH: Édesapám megígértette velem, hogy odafigyelek a munkáira, nem hagyom őket elveszni. Halálát követően két évig tartott csupán az, hogy a rám maradt hatalmas káoszban valamilyen rendet tegyek. Kezdetben a szabadidőmben foglalatoskodtam a rendszerezéssel, majd egyre jobban bevonódtam és csak arra figyeltem, hogy egy befogadó teret, otthont találjak a filmeknek és anyagoknak. Nagy segítségemre volt Paul Wells professzor (Az Animációs Akadémia igazgatója a Loughborough Egyetemen), akinek a szerkesztői munkája nélkül nem jöhetett volna létre az eddig megjelent egyetlen könyv. Wells professzor figyel a hagyományok ápolására, így többször is tartott már előadást a diákjainak John Halasról és munkásságáról. Én személy szerint, főként fesztiválokon adok elő retrospektíveket és egy ilyen esetekben egy kis személyes bevezetővel emlékezem meg édesapám munkásságáról.

Milyen aktuális trendek jellemzik az animációt?

HK: Úgy látom, hogy a jövő azoké a filmeké, amik egyszerre alkalmazzák a különböző technikákat, legyen az digitális effektus, animáció vagy színjátszás.

VH: Érdekes kérdés, hiszen a mai diákok elvesztették a rajzolás képességét. Nem maguktól vesztették el, az oktatás sem fordít különösebb figyelmet a hagyományos technikák iránt. Mindenki csupán a technológia újításainak szabályait követi, rábízza magát a számítógépre. Úgyhogy újra kell tanulni az alapkészségeket, vissza kell térni a kézművességhez. Véleményem szerint ez az új trend, amely lassan ugyan, de feltörekvőben van és maguk a diákok kezdeményezték.

ER: Franciaország jelentős produceri tevékenységet végez, de szinte mindegyik munka az amerikai modellt követi, mert úgy hiszik, hogy ez a nemzetközi siker kulcsa. Néha az igazi francia íz elveszik a filmekből. Kiemelt célja még a francia filmiparnak, hogy olyan gazdasági modellt alakítson ki, amely segítségével a filmgyártás költségeit csökkenteni lehet. Azaz a legfontosabb trend, hogy költséghatékony módon hozzunk létre olyan filmeket, amelyek nemzetközi szinten is népszerűek lehetnek, de megvan bennük az a bizonyos francia jelleg is.

Tudnának ajánlani néhány alkotást, amely leginkább kifejezi iskolájuk szellemiségét?

HK: Én a Howl (Üvöltés) című animációt ajánlanám. Minden benne van, amit egy filmtől elvárhatunk: jó a történet, szofisztikált, nem beszélve az animációról, ami szintén kiemelkedő.

MT: A Masha and the Bear (Mása és Medve) mindenképp figyelemre méltó kortárs sorozat. A másik kedvenc pedig Sonya Kendel alkotása a Pishto goes away (2012) címet viselő kisfilm.

VH: Édesapám munkái közül elsőként egyértelműen az Állatfarmot (Animal Farm,1954) említeném meg, de emellett nagyon szeretem az Autómánia 2000-t (Automania 2000, 1963) is.

ER: Az iskolánk alapvetően tradicionális 2D animációt oktató intézmény, de több 3D animáció is készült falaink között. Ilyen a Burning Safari (2006) vagy a 2007-ben Oscar díjjal jutalmazott Octapodi.

Interjút készítette: Szerencsés Rita, Tamás Andrea

animáció, rajzfilm, 5. kiskakas animációs filmnapok, mikhail tumelya, eric riewer, hanan kaminski, john halas, vivien halas Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317