Logomain

Félszáz új műemlék a védettségi listán

By Kovács Dániel 2012. szeptember 20. 13:45

szerk at hg dot hu

Jozsefv%c3%a1rosi_telefkp.gallery

Budapest, József Telefonközpont

Cegled.gallery

Cegléd, vasútállomás

Hatvan.gallery

Hatvan, vasútállomás

Koszeg.gallery

Kőszeg, Hősök tornya

Hollohaza.gallery

Hollóháza, római katolikus templom

Orgovany.gallery

Orgovány, művelődési ház

Jelentős modern építészeti emlékek kaptak műemléki védettséget az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2012. szeptember 14-én közzétett rendeletével. Többek között a győri vasúti pályaudvar és melléképületei, a Csaba László tervei alapján épült hollóházai katolikus templom, valamint Orgovány híres kultúrháza, Varga Levente és Jurcsik Károly munkája is műemlék lett. A teljes listát az alábbiakban közöljük.

Jelentős modern építészeti emlékek kaptak műemléki védettséget az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2012. szeptember 14-én közzétett rendeletével. Többek között a győri vasúti pályaudvar és melléképületei, a Csaba László tervei alapján épült hollóházai katolikus templom, valamint Orgovány híres kultúrháza, Varga Levente és Jurcsik Károly munkája is műemlék lett. A teljes listát az alábbiakban közöljük.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szeptember 17-én hatályba lépett rendeletének értelmében ötvenegy objektum – ez összesen százhét ingatlant érint – egyedi műemléknek, illetve műemléki jelentőségű területnek, egy terület pedig – amely összesen 93 ingatlant érint – műemléki jelentőségű területnek minősül a jövőben. A rendszeresen frissülő megjelenő rendelet előkészítői figyelnek arra is, hogy amennyiben egy korábban védetté nyilvánított műemlék megsemmisül, a terület a védelemre okot adó értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, és ezért a védettség fenntartása a továbbiakban nem indokolt, az objektumot töröljék ebből a körből. A most megjelent rendelet öt – Abony, Albertirsa, Mezőfalva, Miskolc és Sáránd területén lévő objektumok – esetben rendelkezik a műemléki védettség megszüntetéséről.

A frissen műemléki védettséget kapott objektumok:

1. Abda (Győr-Moson-Sopron megye), Nepomuki Szent János szobor. A védetté nyilvánítás célja a 18. században emelt, barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

2. Balatonföldvár (Somogy megye), vasbeton gyaloghíd és környezete. A védetté nyilvánítás célja a 20. század elején épített balatonföldvári kikötő épület- és építményegyüttesének (Balaton klub/kaszinó, hajóállomás, vasbeton gyaloghíd, meteorológiai megfigyelőállomás, híd galambdúcokkal) a korábban már védett építményének és a korábban nem védett épületeinek, illetve építményeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, építészeti, képző- és iparművészeti, valamint táj- és városképi értékeinek egységes megőrzése.

3. Budapest II. kerület, Bécsi út 28. A védetté nyilvánítás célja a feltehetően a 18. század végén épült klasszicista stílusú lakóház építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

4. Budapest II. kerület, Cimbalom utca 13. A védetté nyilvánítás célja a Rácz György tervei alapján 1942–43-ban emelt, modern stílusú villaépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

5. Budapest II. kerület, Felhévízi utca 2. A védetté nyilvánítás célja a 18. században barokk stílusban emelt, 1985-ben modern szárnnyal bővített újlaki plébánia építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 

6. Budapest II. kerület, Józsefhegyi lépcső 26. A védetté nyilvánítás célja a Rácz György tervei alapján 1942–43-ban emelt, modern stílusú, természetben a Józsefhegyi utca és az Áfonya utca sarkán álló villaépület építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

7. Budapest VI. kerület, Benczúr Gyula utca 29. A védetté nyilvánítás célja az 1888-ban Schubert Ármin tervei szerint épült, historizáló stílusú lakóház, valamint a ház udvarában 1915-ben Jármay Jenő tervei szerint épült, historizáló stílusú nyaraló építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

8. Budapest VIII. kerület, Horváth Mihály tér 17–19.–Német utca 20. A védetté nyilvánítás célja az 1910–1917 között Ray Rezső Vilmos tervei szerint emelt, historizáló-szecessziós stílusú József Telefonközpont építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 

9. Történeti kertként és épületegyüttesként az Orczy kert, a volt Ludovika Akadémia főépülete, az 1834–44-ben Pollack Mihály tervei szerint emelt lovarda épülete és a Kauser József tervei szerint 1885–86-ban épült szárnyépület. A védetté nyilvánítás célja az egykori Orczy-kert, a későbbi Ludovika (Ludoviceum, Ludovika Akadémia, Kossuth Akadémia) kertje kertépítészeti és kerttörténeti értékeinek megőrzése, továbbá a műemlékegyüttes egységes védelme, építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

10. Budapest X. kerület, Ihász utca 29. A védetté nyilvánítás célja a Kőbányai Vízműtelepen William Lindley angol mérnök tervei szerint 1869–71-ben épült víztározó medencék, az 1903-ban emelt lakóház, gépház, kazánház és a vízműtelep egésze építészeti, ipartörténeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

11. Budapest XII. kerület, Diana utca, belterület 9612/8 helyrajzi számú ingatlan. A védetté nyilvánítás célja az 1855-ben Johann Julius Romano von Ringe tervei szerint épített, 1886-ban Pfaff Ferenc tervei szerint átépített historizáló stílusú római katolikus templom építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

12. Budapest XIV. kerület, Thököly út 66. A védetté nyilvánítás célja az 1896-ban Veszelka Venanto tervei szerint emelt, historizáló stílusú Hlavay-villa és kerítése építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertje kerttörténeti értékeinek megőrzése.

13. Cegléd (Pest megye), Kölcsey tér 3., vasútállomás felvételi épület és a postaépület. A védetté nyilvánítás célja a ceglédi vasútállomás Pfaff Ferenc tervei alapján 1909-ben emelt, historizáló stílusú felvételi épületének, valamint a mellette álló, 19. századi eredetű, a 20. század második évtizedében átépített postaépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

14. Dédestapolcsány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), belterület 1209 helyrajzi számú ingatlan. A védetté nyilvánítás célja az 1896–98-ban épült kastély építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

15. Felsőszölnök (Vas megye), belterület 305 helyrajzi számú ingatlanon álló, 9566 műemléki törzsszámon nyilvántartott vízimalom és olajprés műemléki védettsége megszűnik, egyidejűleg műemlékké nyilvánítják a Felsőszölnök (Vas megye), Fo út 46. házszám alatti, belterület 305 helyrajzi számú ingatlant, a Fő út 48. házszám alatti, belterület 304 helyrajzi számú ingatlant, valamint a külterület 0160 helyrajzi számú, Szölnöki-patakon álló turbinaházat és a külterület 0160 és 0170/1 helyrajzi számú ingatlanon elhelyezkedő gát- és zsiliprendszert. A védetté nyilvánítás célja a 20. század elején emelt épületegyüttes (malom, gát- és zsiliprendszer, turbinaház, valamint az olajütő, a molnárház és melléképületei) korábban már védett épületének és a korábban nem védett épületeinek, illetve építményeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, ipartörténeti, építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése. A helyi iparos tevékenység fennmaradt emlékeinek megőrzése a szlovén nemzetiség szempontjából is fontos.

16. Fertőszéplak (Gyor-Moson-Sopron megye), Jézus Szíve kálvária. A védetté nyilvánítás célja az 1736-ban emelt, barokk stílusú Jézus Szíve kálvária képzőmuvészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

17. Győr (Győr-Moson-Sopron megye), belterület 7028/9 helyrajzi számú ingatlan, vasúti főpályaudvar és melléképületei. A védetté nyilvánítás célja a győri vasútállomás 1955–58 között emelt, szocialista-realista stílusú felvételi épülete, postaépülete, az ingatlanon található egyéb építmények (irányítótorony, nagyraktár, kazánház, óvóhely, fordítókorong, lakóház) építészeti, képző- és iparművészeti, közlekedéstörténeti értékeinek megőrzése.

18. Hatvan (Heves megye), Boldogi út 2., valamint a Radnóti tér 2. szám alatti ingatlan. A védetté nyilvánítás célja az 1889-ben épített Hatvani Cukorgyár egykori lakóépületei (az egykori igazgatói kastély és az ún. Kristály-kastély) építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

19. Hatvan (Heves megye), Boldogi út, belterület 2627/1 és 2443 helyrajzi számú ingatlanok: vasútállomás felvételi épülete, a rendőrség és a postaépület. A védetté nyilvánítás célja a Nyíri István, Nagy Béla Zoltán és Félix Vilmos tervei alapján 1955–56-ban emelt szocialista-realista stílusú hatvani vasútállomás felvételi épületének, az oldalszárnyban található rendőrség, illetve a külön épületben található posta építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, fennmaradt eredeti berendezésének megőrzése. 

20. Hédervár (Győr-Moson-Sopron megye), Piéta-szobor. A védetté nyilvánítás célja a 17. század második felében emelt, barokk stílusú Pieta-szobor szobrászati értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

21. Hédervár (Győr-Moson-Sopron megye), Pestis-szobor. A védetté nyilvánítás célja a 17. század végén emelt, barokk stílusú Pestis-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

22. Hédervár (Gyor-Moson-Sopron megye), Krisztus az Olajfák hegyén témát ábrázoló szobor. A védetté nyilvánítás célja a Viczay Mihály által 1778-ban emelt, barokk stílusú, Krisztus az Olajfák hegyén témáját ábrázoló szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

23. Hét (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kossuth utca 69. A védetté nyilvánítás célja az 1787-ben épült késő barokk stílusú református templom és 18. századi berendezésének, építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

24. Hollóháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), római katolikus templom. A védetté nyilvánítás célja az 1967-ben Csaba László tervei szerint épült római katolikus templom építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

25. Jánoshalma (Bács-Kiskun megye), Dózsa György utca 94. A védetté nyilvánítás célja az 1920-as években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

26. Jánoshalma (Bács-Kiskun megye), Dózsa György utca 96. A védetté nyilvánítás célja az 1920-as években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

27. Jánoshalma (Bács-Kiskun megye), Dózsa György utca 102. A védetté nyilvánítás célja az 1927-ben emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

28. Jánoshalma (Bács-Kiskun megye), Kossuth Lajos utca 5. A védetté nyilvánítás célja az 1910-es években emelt, historizáló stílusú lakóépület építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

29. Kimle (Győr-Moson-Sopron megye), Nepomuki Szent János szobor. A védetté nyilvánítás célja az 1785-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

30. Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye), vasútállomás. A védetté nyilvánítás célja a kiskunfélegyházi vasútállomás 1931 és 1936 között Heimann Nándor tervei alapján emelt, modern és art deco stílusú felvételi épülete építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

31. Kismarja (Hajdú-Bihar megye), Petőfi Sándor utca 60. A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén épült nagygazdaház lakóépület építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

32. Komádi (Hajdú-Bihar megye), Dózsa György utca 33. A védetté nyilvánítás célja az 1927-ben épített nagygazdaház építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

33. Körösladány (Békés megye), külterület 0253/10 helyrajzi számú ingatlan északi részén elhelyezkedő magtárépület. A védetté nyilvánítás célja az 1775–1782 között, báró Wenckheim Xavér Ferenc által építtetett uradalmi magtár építészeti és gazdaságtörténeti értékeinek megőrzése.

34. Kőszeg (Vas megye), Jurisics tér, belterület 1867 helyrajzi számú ingatlan. A védetté nyilvánítás célja az Opaterny Flóris tervei szerint 1932-ben épült, historizáló stílusú Hősök tornya építészeti és településtörténeti értékeinek megőrzése.

35. Markotabödöge (Győr-Moson-Sopron megye), Szentháromság-szobor. A védetté nyilvánítás célja az 1681-ben emelt és 1896-ban megújított Szentháromság-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

36. Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kossuth Lajos utca 17. A védetté nyilvánítás célja az 1880-ban emelt, historizáló stílusú zsinagóga építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

37. Mohács (Baranya megye), belterület 2391 helyrajzi számú ingatlan. A védetté nyilvánítás célja a Kalen József tervei alapján 1904–1905-ben historizáló stílusban emelt, majd 1908-ban bővített gyárépületek építészeti, ipartörténeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

38. Mosonmagyaróvár (Gyor-Moson-Sopron megye), Pieta-szobor. A védetté nyilvánítás célja az 1653-ban Mey János ítélőmester által állíttatott Pieta-szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése.

39. Nagykanizsa (Zala megye), Szent Flórián tér 17. A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén barokk stílusban emelt, majd bővített egykori Nagykorcsma építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

40. Nagykőrös (Pest megye), Rákóczi utca 21. A védetté nyilvánítás célja a Molnár Lajos építész tervei alapján 1925-ben emelt, historizáló stílusú zsinagóga, a hitközségi ház és a kerítés építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

41. Nagytálya (Heves megye), külterület 055/13 helyrajzi számú ingatlanon álló kőkereszt. A védetté nyilvánítás célja a Heninger József nagytályai lakos által 1815-ben állíttatott kőkereszt képzőművészeti értékeinek, valamint tájképi szerepének megőrzése.

42. Orgovány (Bács-Kiskun megye), Kossuth Lajos utca 69. A védetté nyilvánítás célja a Jurcsik Károly és Varga Levente tervei alapján 1969-ben emelt, modern stílusú művelődési ház építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

43. Orosháza (Békés megye), Győry Vilmos tér 2., Győry Vilmos tér 3., Mikszáth Kálmán utca 2. A védetté nyilvánítás célja a 19. század végén, a 20. század elején az orosházi evangélikus egyház megbízásából emelt épületegyüttes (parókia, bazársor, üzletsor, magtár, iskola) korábban már védett épületeinek és korábban nem védett épületeinek a továbbiakban műemlékegyüttesként történő egységes védelme, építészeti, képző- és iparművészeti értékeinek megőrzése.

44. Sopron (Győr-Moson-Sopron megye), Magyar utca 10. A védetté nyilvánítás célja a 19. század utolsó harmadában épült historizáló stílusú lakóház építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

45. Szedres (Tolna megye), Bezerédj-kastély, melléképületei és kertje, valamint a kertben álló, 1861-ben emelt kápolna.

46. Szentgyörgyvár (Zala megye), magtár. A védetté nyilvánítás célja a 18. században épült magtár építészeti értékeinek megőrzése.

47. Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Verseghy park 1. A védetté nyilvánítás célja az 1926 és 1928 között Hegedus Ármin tervei szerint historizáló stílusban emelt Tisza Szálló és Gyógyfürdő építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek megőrzése. 48. Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), duzzasztógát. A védetté nyilvánítás célja a 18. században már biztosan álló Ósva-völgyi duzzasztógát építészeti és ipartörténeti értékeinek megőrzése.

49. Tokaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), középkori–kora újkori tokaji vár.

50. Velence (Fejér megye), Névtelen utca, belterület 692 helyrajzi számú ingatlan és az Ország út 23. alatti, víztoronnyal rendelkező egykori istálló. A védetté nyilvánítás célja a neobarokk stílusú Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann-Gschwindt-kastély és melléképületei (ún. gazdaasszony ház és istálló víztoronnyal) építészeti, ipar- és képzőművészeti értékeinek, valamint kertje kerttörténeti értékeinek megőrzése.

51. Zsira (Győr-Moson-Sopron megye), Szentháromság-szobor. A védetté nyilvánítás célja a Salamon László és családja által 1702-ben emelt, barokk stílusú Szentháromság-szobor képzőművészeti értékeinek és településképi szerepének megőrzése.

52. Műemléki jelentőségű területté nyilvánították a Budapest XXII. kerület területének egy részét. A védetté nyilvánítás célja a Budafokon a 18. században kialakult német telepesfalu településszerkezetének és egységes településképének, valamint az egyedülálló, római kori és középkori gyökerekkel rendelkező, 19. századi pincerendszer építészeti és gazdaságtörténeti értékeinek megőrzése.

műemlék, örökségvédelem, 2012, magyarország, történeti építészet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317