Logomain

Kortárs könyvborító-tervezők #2: David Pearson

By Polgárdi Ákos 2012. április 12. 10:11

szerk at hg dot hu

Pearson_portrait20130604-19838-5erzgu.gallery

davidpearson_portré

Gi_0120130604-19838-kc97i7.gallery

davidpearson_gl_1

Gi_0220130604-19838-18qps4t.gallery

davidpearson_gl_2

Gi_0320130604-19838-ibpgtz.gallery

davidpearson_gl_3

Gi_0420130604-19838-18hymh8.gallery

davidpearson_gl_4

Gi_0520130604-19838-12jvnza.gallery

davidpearson_gl_5

Gj_0120130604-19838-1u3idd7.gallery

davidpearson_gj_1

Gl_0120130604-19838-1aqubl6.gallery

davidpearson_grl_1

Mc_0120130604-19838-ztzzqr.gallery

davidpearson_mc_1

Ez_0120130604-19838-14bq6gf.gallery

davidpearson_ez_1

Wb_0120130604-19838-3qynod.gallery

davidpearson_wb_1

Ha egy ilyen tehetséges tervező összefog egy olyan nagymúltú kiadóval, mint a Penguin, abból ugyancsak érdekes dolgok sülnek ki.

A jól megtervezett könyv számos funkcionális és esztétikai szempontnak kell, hogy megfeleljen: amennyiben nem egy mű egy bizonyos kiadását keressük könyvesboltban, a borító (vagyis első körben többnyire csak a gerinc) válik a könyvvel való elsődleges találkozási pontunkká, és így marketing szempontból is kitüntetett helyet foglal el a könyv minden más aspektusával szemben. A borító tehát az első lépés a könyv megvétele felé vezető úton, de nyilván abban sem játszik elhanyagolható szerepet, hogy az elsődleges cél (az eladás) elérése után az új tulajdonos kedvvel vegye kézbe, lapozgassa és olvassa a megvásárolt terméket.

A könyv fent említett egyéb aspektusai közé sorolhatjuk – a tartalmi elemeken túl – a könyv valamennyi tervezett oldalát: a papír/vászon/bőr stb. típusát, a kötést, a tintát, a tördelést és minden egyéb tipográfiai megoldást. A jelen sorozat azonban mindezeket (többé-kevésbé) figyelmen kívül hagyva, elsősorban a borítóra és a borítótervezőre fog összpontosítani, hogy így próbáljon meg betekintést nyújtani eme viszonylag kicsi, de annál sokszínűbb szakma kulisszái mögé.

David Pearson a North East Lincolnshire-beli Grimsby-ből került a londoni Central St Martin’s College of Art & Design tervezőgrafikai képzésére, ahol 2002-ben szerzett diplomát. A védés után a Penguin Books könyvkiadónál helyezkedett el kezdetben tördelői, majd borítótervezői beosztásban. A Penguinnél eltöltött öt év után – amely idõ alatt Anglia egyik legkiemelkedőbb tehetségû, fiatal tervezőjeként vált ismertté – Pearson 2007-ben saját céget alapított, és azóta szabadúszóként tevékenykedik.

Aki valamennyire is jártas a XX. századi európai könyvkiadás történetében, az tudja, hogy aligha létezik kiadó, amely nagyobb hatással lett volna a kartonált könyv fejlõdésére és elterjedésére, mint az Allen Lane által, 1936-ban alapított Penguin Books. Ennek a hatásnak meghatározó komponense az a nagyon tudatos design-szemlélet, amely (csaknem) teljes fennállása alatt jellemezte a kiadót – Jan Tschichold, Germano Facetti, Romek Marber, Derek Birdsall, Alan Aldridge csak néhány név a kiadó több, mint 75 éves történetének kiemelkedő tervezői és art direktorai közül. Ebbe a sorba lépett be David Pearson is, aki bár viszonylag kevés időt töltött a kiadó alkalmazásában, ezalatt a Penguin 21. századi design-történetének eddigi talán legkiemelkedőbben konzisztens teljesítményét tudhatja a magáénak. Ez a teljesítmény nem más, mint a Great Ideas-sorozat, illetve a köré szerveződő, “járulékos” kiadványok. Jóllehet Pearson alkalmanként más grafikai területeken is kipróbálja magát (pl. arculattervezés), ez a cikk kizárólag a könyvborítóira koncentrál.

A Great Ideas-sorozat ötlete a Penguin egyik szerkesztője, Simon Winder nevéhez fűződik, aki egy olaszországi nyaralás alkalmával arra lett figyelmes, hogy a helyi trafikokban egyebek mellett filozófiai tárgyú kiadványokat is beszerezhet az eziránt érdeklődő vásárló. Mivel azonban a filozófia, illetve a régebben szellemtudományokként emlegetett kutatási területek mégsem tartoznak a legkönnyebben emészthetõ tartalmak közé, az angol kiadó úgy döntött, hogy nem teljes műveket, hanem inkább részleteket, szemelvényeket, vagy ömagukban is koherens szöveként megálló fejezeteket jelentet meg a sorozat egyes köteteiként. A kiadvány újszerűsége és a némileg speciális tartalom miatt a kiadó döntéshozói nem vártak túl sokat a vállalkozástól, és ennek köszönhető, hogy a grafikai megvalósítást egy viszonylag kezdő designerre bízták. A milliós eladások, illetve a végül 100 kötetesre duzzadó sorozat azt támasztják alá, hogy jól döntöttek.

A sorozattervezés alapvető kihívásai közé tartozik egy kellőképpen rugalmas layout létrehozása, amely amellett, hogy biztosítja az esztétikai konzisztenciát, elegendő mozgásteret hagy a tervezőnek az egyes kötetek sajátosságainak grafikai megjelenítésére. Első látásra is világos, hogy a szó szűk értelmében vett layoutról - vagyis egy olyan gridről, amely elhelyezi a különböző funkciójú szövegegységeket a borítón, illetve meghatározott formai korlátok közé szorítja azokat - a Great Ideas esetében nem lehet beszélni. Avatottabb szemeknek feltűnhet, hogy - egy 75 éves hagyománnyal szembemenve - négy vagy öt kötet kivételével az összes borítóról hiányzik a klasszikus Penguin-logó (vagy annak valamelyik inkarnációja). A sorozat (illetve az egyes alszériák mindegyike) mindezek ellenére stilisztikailag egységes, ami az alábbi design-elemeknek köszönhetõ:

  • szériánként egységes színkód; a feketén és a fehéren kívül plusz egy szín
  • csaknem kizárólag tipografikus kompozíciók; a képi illusztráció elhanyagolhatóan ritka
  • a taktilis élményt biztosító magasnyomás (letterpress) alkalmazása
  • nem-felületkezelt (uncoated) papír
  • a gerincek megegyező layoutja (szériánként különböző színben)
  • a borítón megjelenõ tartalmi elemek azonossága, különös tekintettel a műből vett, rövid, csattanós idézetre

Jóllehet az alábbi, szériánként 3 borítót bemutató válogatás teljesen szubjektív alapon áll össze, remélhetőleg érzékelteti a sorozat tervezése során felhasznált stílusok és módszerek változatosságát.

:image_90126
Great Ideas - első széria

:image_90127
Great Ideas - második széria

:image_90128
Great Ideas - harmadik széria

:image_90129
Great Ideas - negyedik széria

:image_90130
Great Ideas - ötödik széria

A Great Ideas-hoz kapcsolódó Great Journeys és Great Loves címet viselõ, szintén David Pearson nevéhez fűződő sorozatok grafikai szempontból kevés rokonságot mutatnak a fent vázolt koncepcióval. Mindkét, egyenként húsz kötetet számláló sorozat esetében nagyon szigorú layoutról beszélhetünk, amely meglehetősen visszafogott tipográfiával párosul. A Great Journeys itt bemutatott három kötetéből is egyértelmű, hogy a könyvek grafikailag a (többnyire Victoria Sawdon kezét dicsérő) illusztrációkra épülnek, a betű pedig másodhegedűssé válik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a betűválasztás átgondolatlan lenne: a 18-19. század legtöbbet használt brit antikvája, a non-standard ligatúrákkal fűszerezett Caslon nagyon is alkalmas rá, hogy gondolatban visszarepítse az olvasót a felfedező-gyarmatosító birodalom aranykorába.

:image_90131
Great Journeys

A Great Loves borítóit egy keretbe zárt, fakó színekkel játszó nyomat dominálja, amellyel jól harmonizál a maga semleges visszafogottságában szintén ikonikus brit Gill Sans (amely nem elhanyagolható módon nagyrészt épp a Penguinnek köszönhetõen vált az angol Helveticává). A McCarthy-borítókban kiteljesedő, a fadúc-nyomatok stílusát idéző technika, amelyet már a Great Ideas Johathan Swift-kötete is megelőlegez, a Great Loves egyes borítóin (ld. A csábító naplója) képnyomatok formájában jelentkezik. Míg a Great Ideas esetében a szín a sorozaton belüli szériához-tartozást jelölte, a Great Journeys esetében pedig az úti beszámoló földrajzi tájolósához volt hozzárendelve, addig a Great Loves-nál nem beszélhetünk ilyen strukturális szereprõl - a szín pusztán a konzekvensen növényi illusztráció, illetve az azt kísérő tipográfiai elemek hangulati komponensét erõsíti.

A Picador kiadó 2010-es Cormac McCarthy-összkiadásához készült tervek követik a Great Ideas-nál bevált koncepciót, amennyiben kizárólag tipográfiai elemekből építkeznek. Az 1800-as években, Amerikában virágzó woodblock-betűk alkalmazása a Border-trilógia esetében mindenképpen indokolt, de a McCarthy-életmű alapos ismeretének hiányában azt nem tudom megítélni, hogy mennyire alkalmas a teljes sorozatra kiterjesztett design-elvnek. Az mindenesetre világos, hogy a betűtípusok modulálása, illetve a kompozíciós különbségek ellenére megmarad a stílus egysége. További érdekessége ezeknek a borítóknak a blurb (pozitív kritikából vett idézet) kezelése. Míg a legtöbb grafikus kiadói kényszerbõl fakadó, szükséges rosszként kezeli a blurb-öt, addig Pearson könnyű kézzel integrálja azt a borítóba, a teljes felületet lefedő tipográfiai textúrát hozva létre ezzel.

:image_90133
Cormac McCarthy-sorozat

A Laure Leroy megkeresésére, a francia Zulma kiadónak készített tervek gyakorlatilag mindenben eltérnek Pearson korábbi munkáitól. Ha az eddigi sorozatok esetében a betű, a kép vagy a szín felelt a stilisztikai konzisztenciáért, akkor ezeknél a borítóknál ezt a szerepet a formák (elsősorban minták) vették át. Az egyetlen statikus elem a háromszög által határolt „sziget”, amely a szerző nevét, a mű címét és a kiadó logóját tartalmazza. Az absztrakt, többnyire geometrikus elemekbõl létrejövõ mintázatok használatát az indokol(hat)ja, hogy - kortárs szépirodalmi alkotásokról lévén szó - az esetleges direkt utalások könnyen az olvasó értelmezõi tevékenységének kárára válhatnának.

:image_90134
Éditions Zulma

Az utolsó, itt bemutatott sorozat egy szempontból bizonyosan kilóg az eddigiek közül: a White’s Books kiadó könyvei prémium kategóriás (bár árban szolid), vászonborítású, keményfedeles kötetek. Az illusztrációk itt is (a Shakespeare-szonettek kivételével) különbözõ külsős művészek munkái, cserébe azonban a layouton túl a kötetek tördelése is Pearson munkája. A kiadót maga Pearson alapította Jon Jacksonnal karöltve, arra a feltételezésre alapozva, hogy igényes és patinás külsővel ellátott klasszikusok (vagyis lejárt szerzői jogú mûvek) a 20£ alatti árkategóriában hiánycikknek számítanak az angolszász könyvpiacon.

:image_90135
White’s Books

A sokak által már temetett, hagyományos, nyomdai úton előállított könyv túlélésének egyik komoly lehetõsége éppen abban rejlik, hogy képessé kell válnia rá, hogy a (fogyasztói) vágy tárgya legyen: és mi is lenne alkalmasabb erre a szerepre, mint egy tipográfiai, grafikai és kötészeti kivitelezésében, valamint a felhasznált anyagok tekintetében kifogástalan könyv?

Források:
David Pearson Design
David Pearson Flickr oldala (magyar érdeklõdõk számára különösen érdekes lehet többek között ez a 60-as évekből származó gyufásdoboz-sorozat.)
Penguin Great Ideas
The Casual Optimist (Dan Wagstaff interjúja)
Digital Arts (interjú)
Print (Peter Terzian interjúja)
Gestalten (videóinterjú)
Eye Magazine (John L. Walters cikke)
Creative Review (White’s Books)
FaceOut Books (Great Journeys)
Objets livres (Éditions Zulma)
We Made This (McCarthy-sorozat)

design, grafika, grafikai design, polgárdi ákos, david pearson Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317