Logomain

Szépapáink székeitől az IT-korszakig: az iroda evolúciója

By Kovács Dániel 2012. március 19. 12:00

szerk at hg dot hu

1896_globe_co_office_furniture_ad_om20130604-19838-1pyp7ag.gallery

Irodabútorgyártó hirdetése az 1890-es évek Amerikájából

Office-interior-1940s20130604-19838-vqvz8j.gallery

A taylori elvek alapján berendezett amerikai irodabelső az 1940-es évekből

Office-landscape-plan20130604-19838-mxehuy.gallery

A Bürolandschaft – változatosabb elrendezés, felbomló hierarchia

Cubicle20130604-19838-18g6twq.gallery

Jellegzetes irodai kép a 20. század második feléből

Sea-of-cubicles-220130604-19838-14jf0b.gallery

Irodafülkés elrendezés alaprajza egy légterű irodában

Index20130604-19838-1acco6a.gallery

vitra iroda index

9006_0000817920130604-19838-mpygu2.gallery

Vitra bútorok és székek egy luzerni irodában. Fotó: Marc Eggimann © Vitra

9009_0000817c20130604-19838-hmjczg.gallery

Vitra bútorok és székek egy luzerni irodában. Fotó: Marc Eggimann © Vitra

Brand_new_school__ny__usa_000118cf20130604-19838-1nqq4ap.gallery

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

Reference_2010_brand_new_school__new_york_000104d620130604-19838-10ujd9d.gallery

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

Reference_2010_brand_new_school__new_york_000104d320130604-19838-10dibiq.gallery

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

0011049_0000b5f720130604-19838-193odrz.gallery

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

0010971b_0000b3f320130604-19838-m3ywmh.gallery

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

0010967_p_0000bca120130604-19838-t02ujf.gallery

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

0010962_0000b38320130604-19838-1kzh17j.gallery

Vitra bútorok és székek egy Sao Paoló-i irodában. Fotó: Fernando Laszlo © Vitra

0010957_p_0000bc9e20130604-19838-1ky674t.gallery

Vitra bútorok és székek egy Sao Paoló-i irodában. Fotó: Fernando Laszlo © Vitra

Gal20130604-19838-1ntcddo.gallery

A Citizen Office koncepció alapján berendezett irodák a nagyvilágból

Az iroda evolúciója az egymás mellett sorakozó munkaasztaloktól az embertelen fülketengeren át vezetett napjainkig.

Kérjük, emelje fel tekintetét a képernyőről! Az iroda, amit nagy valószínűséggel maga körül lát, nemcsak a tulajdonos gazdasági helyzetének és ízlésének tükre. A benne levő bútordarabok, berendezési tárgyak, egész alaprajza és elrendezése komoly evolúción ment át az elmúlt 120 évben, a munkafilozófia- és morál, valamint a társadalmi struktúrák változásait követve. Aki ismeri ezt a történetet, az egészen más szemmel képes szemlélni egy átlagos irodabelsőt. Aki nem – annak most elmeséljük. 

Irodabútorgyártó hirdetése az 1890-es évek Amerikájából

Az iroda az elmúlt 120 évben óriási változásokon ment keresztül. Bár emberek milliói töltenek napi nyolc órát irodákban, ennek a térnek a belsőépítészete és berendezése egészen az elmúlt évekig nem kapott olyan figyelmet és hozzáértést, amelyet megérdemelt volna. A hatékonyság és átláthatóság jelszava mellé csak az elmúlt években társult be

A mai értelemben vett, több fő által használt és specifikus berendezésű iroda története valamikor a 19. században kezdődik. A korai irodák felszerelése, a korra igen jellemző módon, inkább reprezentatívnak, semmint praktikusnak számított. Nem csoda, hogy az 1876-os philadelphiai Centenáriumi Kiállításon a legnépszerűbb látványosságok közé számítottak az újszerű irodabútorok, felhúzható redőnnyel és praktikus osztályozópolcokkal. Az irodai dolgozók száma ugyanis rohamosan növekedett: 1900-ra már csak az Egyesült Államokban közel százezer ember dolgozott titkárként és titkárnőként, gyorsíróként és gépelőként, általában heti hat napot és napi tíz órát.

Nem túl meglepő tehát Frederick Taylor mérnök megfigyelése, amely szerint bár az egyes dolgozók munkához való hozzáállása és képességei eltérőek, egy dolog közös bennük: bizonyos idő után megpróbálják a lehető legkisebb, még szankció nélküli munkavégzést produkálni. A megoldás Taylor szerint: az alapvetően lusta alkalmazottaknak a jó munkavégzéshez állandó felügyeletre és ingerszegény környezetre van szükségük. Akár egy gyárbelsőben, Taylor az irodatérben szorosan párhuzamos sorokba, egy irányba rendezte a dolgozóasztalokat, ezzel úgymond „sztenderdizálta” a munkavállalókat. A „tudományos menedzsment”, más néven Taylorizmus a munkafolyamat szakmai szempontú vizsgálatának mérföldköveként az 1910-es években élte fénykorát, miután 1911-ben Taylor szakkönyvben is összegezte kutatásának eredményeit. Az ebben leírtak aztán egyre megkövültebb sztereotípiákká válva majd fél évszázadig meghatározóak maradtak az irodákat tervező építészek és belsőépítészek számára.

A taylori elvek alapján berendezett amerikai irodabelső az 1940-es évekből

Csak az 1960-as években indult újabb forradalom az irodaépítészet terén, amely a hatékonyság növelése mellett a humán tényezőt is figyelembe vette. Ebben a technológia fejlődése, nevezetesen a telefon és az írógép elterjedése legalább akkora szerepet játszott, mint a háború utáni évek látványos és érezhető társadalmi változásai, valamint a munkafolyamat szervezésének evolúciója. Az 1950-es évek végének Nyugat-Németországában, Hamburgban alakult ki az úgynevezett „Bürolandschaft”, azaz az irodai táj fogalma. Eberhard és Wolfgang Schnelle, az elmélet kidolgozói a korábban egységes térképzés helyett a változatosságra és a szociális érzékenységre helyezték a hangsúlyt. A cégvezetés egy térbe került az átlagdolgozókkal, megteremtve a folyamatos kontaktus lehetőségét; a munkaállomások elrendezése a különféle munkatípusoknak megfelelően változatosabbá vált, a régi hierarchia felbomlott.

A Bürolandschaft – változatosabb elrendezés, felbomló hierarchia

Épp ez vezetett a Bürolandschaft bukásához. A dolgozók, elbizonytalanodva a kaotikussá vált irodabelsőben és saját státuszukban, különféle kiegészítőkkel, táblákkal, panelekkel igyekeztek lehatárolni saját terüket. A gyártók hamar lecsaptak erre a növekvő igényre és a hatvanas évektől megjelentek az irodaasztalok szélére helyezhető elválasztó elemek, amelyek az évtized közepére világszerte teret hódítottak. Ezzel párhuzamosan megindult a taylori kiindulópont felé történő visszarendeződés: az asztalok újra sorokba rendeződtek, ezúttal azonban a privát terek kialakítását is lehetővé tevő négyes csoportokban, elválasztófalakkal. 

Jellegzetes irodai kép a 20. század második feléből. Fotó: mkrigsman, flickr.com

Így alakultak ki az „irodafülkék”, a dolgozók elszigetelt és kiegészítőkkel egyedivé tett kis szigeteivel. Az alapkoncepció Robert Propst designer és a bútorgyártó Herman Miller nevéhez fűződik; kettejük munkája az első moduláris irodabútor-család, az 1968-ban piacra dobott „Action Office”, amely a mai napig elérhető, az irodai berendezés meghatározó alaptípusaként. Hogy teljesen fair legyen a helyzet, meg kell jegyezni: Propst eredeti elképzelései sokkal szabadabbak, organikusabbak és humánusabbak, mint a fülketenger, amelyet a kafkai multinacionális vállalatok embertelenségének jelképeként az amerikai filmekből vagy a Dilbert-képregénysorozatból ismerhetünk, és amelyet 2000-ben bekövetkezett halála előtt maga Probst is „monolit őrületként” jellemzett. 

Irodafülkés elrendezés alaprajza egy légterű irodában

A számítógépek tömegessé válása alapvetően nem hozott változást a fülkemániában, de mivel kevesebb lett az írófelület, megjelentek az L-alakú asztalok és a hardverek tárolására kialakított bútorok. A kilencvenes évek elejére azonban, a technika fejlődésével, az internet-korszak küszöbén és a szovjet érdekkör összeomlását követő, a kapitalizmus teljes győzelmét ígérő néhány évben hirtelen belsőépítészek, környezet- és viselkedéskutatók, pszichológusok és designerek sora kezdett el azon gondolkodni, hogy a fülketengerrel mégis valami gond lehet. A Chiat/Day reklámügynökséget vezető Jay Chiat, az Apple „Think Different” szlogenjének atyja 1994-ben saját kezébe vette a dolgok irányítását és létrehozta a világ első virtuális irodáját. Minden dolgozónak kiutalt egy mobiltelefont, egy laptopot és egy zárható szekrényt, és megszüntette a saját íróasztalok rendszerét. A reform elsietettnek bizonyult: az alkalmazottak nem tudtak mit kezdeni az új helyzettel. A Chiat/Day négy évvel később elköltözött és új székházában a hagyományosabb berendezés mellett döntött, a munkaegységekből „utcákat” és „szomszédságokat” alakítva ki. A 2002-ben elhunyt Chiat a visszajelzésektől függetlenül kitartott saját elképzelése mellett és egy alkalommal azt mondta a virtuális irodáról: „az egyetlen munkám, amivel teljesen elégedett voltam”. Ötlete egyébként 2000 után új erőre kapott, és a működő virtuális irodák mellett voltaképp örökösének tekinthetők a közösségi (coworking) irodák is, amelyekből Budapesten is mind több nyílik.

És bár emellett teret hódított és hódít a „home office”, azaz az otthonról végzett távmunka is, a nyílt irodaterekre továbbra is szükség van. A magánkezdeményezésekkel egyidőben, a kilencvenes évek fordulóján ezért a bútorgyártók is kísérletezésbe kezdtek. A svájci Vitra hagyományaihoz híven 1991-ben három neves designert: Andrea Branzit, Michele de Lucchit és Ettore Sottsass-t vonta be a munkába, kiderítendő, merre is halad az irodavilág fejlődése – fejtette ki kérdésünkre a cég magyarországi képviselője, Szmodis Mária. A végeredmény a „Citizen Office” koncepció lett, amelyet a Vitra Design Museum kiállításon is bemutatott. A Citizen Office célja az „egydimenziós” irodatér átalakítása, a munka és a lakóhely közötti merev határok lebontásával. Az új koncepció alapja a „networking”, az irodában fix munkaállomásra, de változatos terekre vágyó, különféle kommunikációs technológiákat is alkalmazó, munkatársaival állandó kapcsolatot tartó alkalmazottra szabva. Sottsassék azt is felismerték, hogy szükség van valamiféle hierarchia fenntartására az irodatérben, a Citizen Office két alapegysége ezért a központi Office Forum, amely a fentebb már használt urbanisztikai hasonlattal egyfajta főtér, valamint a körülötte elhelyezett munkaállomás-egységek, amelyek, mondhatni, a város önálló kerületei. Fontos, hogy mindkettő funkcionális és flexibilis elemekből áll, amelyek nemcsak a koncentrált munkára, de a társas kapcsolatokra és a pihenésre is lehetőséget biztosítanak.

Napjaink optimális irodaberendezése voltaképp annak a koncepciónak a megvalósítása, amelyet Sottsassék a Citizen Office-hoz kidolgoztak. Figyelembe véve a munkavégzés mind térben és időben változó formáit, a digitalizáció széles körű elterjedését, a gazdaságban lezajló változásokat, valamint a fenntarthatóság igényét olyan irodát kell kialakítani, ami mindezekre a tényezőkre megfelelő választ ad. A hatékony iroda már magára a munkavégzésre is többféle lehetőséget biztosít, de alkalmat nyújt a pihenésre és informális beszélgetésekre is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a klasszikus irodaházak mellett az utóbbi évtizedekben egyre divatosabbá vált az iroda másodlagos funkcióként való kialakítása, korábban más célra használt terekben – például régi gyárakban vagy raktárcsarnokokban. Emiatt a berendezésnek megfelelően flexilibisnek, ugyanakkor visszafogottnak és praktikusnak kell lennie. A filmekből ismert egyenirodát ma már senki sem telepít: az új trend a színes, puha, otthonos berendezés, és a nagy cégek valósággal versenyeznek dolgozóik kényeztetésében. Taylor úr kutatásait, úgy tűnik, végleg elfelejthetjük; ma már a legtöbb munkáltató elhiszi: a jó munkavégzéshez hozzátartozik, hogy a munkavállaló jól is érezze magát.

bútor, belsőépítészet, Vitra, iroda, frederick taylor, bürolandschaft Icon_print

Irodabútorgyártó hirdetése az 1890-es évek Amerikájából

A taylori elvek alapján berendezett amerikai irodabelső az 1940-es évekből

A Bürolandschaft – változatosabb elrendezés, felbomló hierarchia

Jellegzetes irodai kép a 20. század második feléből

Irodafülkés elrendezés alaprajza egy légterű irodában

vitra iroda index

Vitra bútorok és székek egy luzerni irodában. Fotó: Marc Eggimann © Vitra

Vitra bútorok és székek egy luzerni irodában. Fotó: Marc Eggimann © Vitra

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

Vitra bútorok és székek egy New York-i irodában. Fotó: Terrance Willimas © Vitra

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

Vitra bútorok és székek egy Los Angeles-i irodában. Fotó: Tom Bonner © Vitra

Vitra bútorok és székek egy Sao Paoló-i irodában. Fotó: Fernando Laszlo © Vitra

Vitra bútorok és székek egy Sao Paoló-i irodában. Fotó: Fernando Laszlo © Vitra

A Citizen Office koncepció alapján berendezett irodák a nagyvilágból

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317