Logomain

Kortárs könyvborító-tervezők #1: Peter Mendelsund

By Polgárdi Ákos 2012. március 2. 10:03

szerk at hg dot hu

Petermendelsund_50020130604-19838-lpotzs.gallery

könyvborítók_mendelsund

Lb120130604-19838-d91y84.gallery

könyvborítók_lb1

Lb220130604-19838-1vj4cm4.gallery

könyvborítók_lb2

Lb320130604-19838-c1sglq.gallery

könyvborítók_lb3

Lb420130604-19838-17l8nwa.gallery

könyvborítók_lb4

A Knopf senior designere úgy vált a szakma egyik legelismertebb alakjává, hogy soha nem vett részt tervezőgrafikai képzésben.

A jól megtervezett könyv számos funkcionális és esztétikai szempontnak kell, hogy megfeleljen: amennyiben nem egy mű egy bizonyos kiadását keressük könyvesboltban, a borító (vagyis elsõ körben többnyire csak a gerinc) válik a könyvvel való elsődleges találkozási pontunkká, és így marketing szempontból is kitüntetett helyet foglal el a könyv minden más aspektusával szemben. A borító tehát az első lépés a könyv megvétele felé vezető úton, de nyilván abban sem játszik elhanyagolható szerepet, hogy az elsődleges cél (az eladás) elérése után az új tulajdonos kedvvel vegye kézbe, lapozgassa és olvassa a megvásárolt terméket.

A könyv fent említett egyéb aspektusai közé sorolhatjuk – a tartalmi elemeken túl – a könyv valamennyi tervezett oldalát: a papír/vászon/bőr stb. típusát, a kötést, a tintát, a tördelést és minden egyéb tipográfiai megoldást. A jelen sorozat azonban mindezeket (többé-kevésbé) figyelmen kívül hagyva, elsõsorban a borítóra és a borítótervezõre fog összpontosítani, hogy így próbáljon meg betekintést nyújtani eme viszonylag kicsi, de annál sokszínűbb szakma kulisszái mögé.

Peter Mendelsund, az egyik legpatinásabb amerikai könyvkiadó, a Knopf senior designere úgy vált a szakma egyik legelismertebb képviselőjévé, hogy soha nem vett részt formális tervezőgrafikai képzésben. Amikor a több, mint huszonöt éve zongoristának készülő New York-i zenész első lánya születésekor szembesült a családalapítással járó anyagi nehézségekkel, radikális pályamódosításra kényszerült. A lehetséges alternatívák számbavétele után a tervezőgrafika tűnt az alkatához legközelebbi pályának, ezért miután könyvekből elsajátította a megfelelő szoftverek használatát, önkéntes munkára jelentkezett egy hanglemezkiadónál. A kiadónak tervezett lemezborítókból összeállított portfoliót vitte magával, amikor egy ismerõs közbenjárására állásinterjúra hívták a Vintage kiadó (a Knopf paperback leányvállalata) grafikai részlegére. A nagyrészt művészcsaládból származó, és a Columbia University-n filozófia szakot végzett zongorista szakmai tapasztalatlansága ellenére is rendelkezett a könyvtervezéshez elengedhetetlen olvasottsággal és kulturális illetve vizuális érzékenységgel – a sikeres interjú tehát mindenekelőtt az asztal másik oldalán ülő Carol Devine Carson és John Gall szemét dicséri.

A Mendelsund által is elismert, fő művészet- és designtörténeti hatásokként az európai avantgárd (mindenekelőtt az orosz konstruktivizmus) képviselőit és az amerikai modernistákat (ld. Alvin Lustig és Paul Rand) azonosíthatjuk. Ami ezt a két tradíciót könyvtervezési szempontból (is) alapvetően összekapcsolja, az egyfelől a nagyon markáns és non-konformista tipográfia, másfelől az absztrakcióra való hajlam. A klasszikus, dekoratív irányzatokkal való szembehelyezkedés Mendelsund munkáiban egyszerre nyilvánvaló a fotográfia mérsékelt használatából és a betűválasztásból. A korai borítóin szinte kivétel nélkül ún. amerikai groteszkeket (Trade Gothic, Franklin Gothic, Alternate Gothic stb.) használó tervező az utóbbi idõben láthatóan toleránsabbá vált az (elsõsorban kurzív) antikvával szemben, és elvétve még script-betűt is felfedezhetünk a munkáin.

A fentiek alapján (és a teljesség igénye nélkül) felállíthatunk egy hozzávetőleges taxonómiát, amely négy csoportba osztja a Mendelsund borítók jókora halmazát (a címek mellett a Mendelsund által tervezett borítóval megjelent kiadás évszámát tüntettem fel).

Az elsõ csoportba a fent ismertetett hatástörténeti gyökerekhez legközelebb álló tervek tartoznak, amelyek szinte kizárólag absztrakt, geometrikus formákkal és sans-serif betűkkel operálnak. Mendelsund saját bevallása szerint azért favorizálja ezt az eljárást, mert sokkal nagyobb imaginatív és értelmezési szabadságot hagy az olvasónak, mint például egy a fõhőst ábrázolni hivatott stock-fotóval dolgozó kompozíció. (F. M. Dostoevsky: The Idiot (2003), W. Abish: Double Vision (2004), R. Calasso, K (2005).)

A második csoportot olyan borítók alkotják, amelyek egy optikai, tipográfiai, eszmetörténeti vagy egyéb „csattanóval” próbálják meg visszaadni a könyv tematikáját vagy hangulatát. Az ilyen típusú borítók esetén a legnagyobb kockázatot az jelentheti, hogy egy megfejtett találós kérdéshez hasonlóan „egyszerhasználatosak”. Másfelõl viszont ha a hazárdjáték jól sül el – vagyis a potenciális vásárló képes felismerni és dekódolni a feladványt, akkor a sikerélmény vagy az átélt perspektívaváltás motivációként hathat a vásárlásra. (M. Amis: The Second Plane (2008), J. T. Cacioppo: Loneliness (2008), P. McGarth: Trauma (2008).)

A harmadik csoport valamivel nagyobb stilisztikai kilengésekre ad lehetõséget, amennyiben a szöveg tartalmát egyetlen képben (esetleg egy konkrét tárgyfotóban) próbálja visszaadni. Ez a direkt-illusztratív módszer talán a manapság legelterjedtebb módja a könyvborító-tervezésnek, ami azért sem meglepő, mert csaknem kizárólag „hozott anyagból” dolgozik. Épp ezért talán itt kapja a legnagyobb hangsúlyt a tipográfiai „empátia”, vagyis az a képesség, hogy a borítóra kerülő szöveget megfelelően integráljuk a képbe. (S. Larsson: The Girl With the Dragon Tattoo (2008), M. Foucault: Herculine Barbin (2009), M. Hastings: Retribution (2008).)

A negyedik csoport a (majdnem) tisztán vektor- és/vagy tipografikus borítókból áll össze. Itt érdemes megemlíteni, hogy Mendelsund a Knopfnál betöltött állása mellett rengeteg szabadúszó munkát vállal más könyv- és lemezkiadóknál, továbbá art direktorként tevékenykedik a többnyire manga, sci-fi és horror szövegeket megjelentetõ Vertical Press-nél. (M. Rubens: The Sheriff Of Yrnameer (2009), R. O. Paxton: The Anatomy Of Fascism (2005), K. Suzuki: Edge City (2009?).)

Ahogy már említettem, az iménti hevenyészett osztályozás még reprezentatív sem akar lenni, nemhogy kimerítő (például Tom McCarthy C című regényének nagyszerű borítója legalább három kategória metszéspontján helyezkedik el); mindazonáltal egy efféle gyorsszemle talán könnyebben hozzáférhetővé teszi ezt a meglehetősen izgalmas és diverz portfóliót. A közelmúltban Mendelsund tervezői munkássága mellett több kísérletet tett a könyvborító-tervezés (illetve általában a tervezőgrafika) tágabb összefüggéseinek elméleti megragadására, hosszabb esszék formájában; mindenképp megemlítendő a saját Kafka-sorozata kapcsán született elemzés, valamint a Lolita példáján illusztrált gondolatmenet a tervező értelmezői és morális felelősségéről.

Források:

Jacket Mechanical (Peter Mendelsund blogja)
Mendelsund (Peter Mendelsund portfoliója)
The Book Cover Archive (tervező, art director, kiadó stb. szerint csoportosítható borítók)
Design:related (Christopher Tobias interjúja)
Inverted Skyline (by Stefan Kamph Mendelsund-profilja)
Faceout Books (Charles Brock interjúja elsősorban a Vertical Press-borítókról)
Omnivoracious (Amazon-interjú érdekes részletekkel a Larsson-borítók tervezéséről)
The Casual Optimist (Dan Wagstaff mélyinterjúja Mendelsunddal és Tom McCarthy-val)

design, grafika, grafikai design, peter mendelsund, polgárdi ákos Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317