Logomain

Kiotói gésák a Vízivárosban

By OM 2011. szeptember 8. 15:24

szerk at hg dot hu

Kioko_aihara_120130603-19838-1oetohp.gallery

Sűdy Erika, Tetsuo Ito japán nagykövet és Kioko Aihara a kiállításmegnyitón

Maiko_120130603-19838-s2qq8n.gallery

Maiko, azaz gésatanonc

Kioko_kimono_cikk20130603-19838-71en6m.gallery

Festett kimonó

Kioko_galerianyito20130603-19838-476klt.gallery

Párbeszéd a kimonókkal galérianyitó

Kioko_galeria_120130603-19838-1gwg2lz.gallery

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Kioko_galeria_220130603-19838-1uzkypz.gallery

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Kioko_galeria_320130603-19838-1utk44z.gallery

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Kioko_galeria_420130603-19838-15430q3.gallery

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton galériában

Kioko_galeria_520130603-19838-13tw6r6.gallery

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Kioko_aihara_galeria_fesu20130603-19838-6r0y2n.gallery

Teknőspáncél hajdíszek

Kioko_galeria_legyezo20130603-19838-17cpnpl.gallery

Legyezők

Kioko_galeria_legyezo_220130603-19838-1dpvr4r.gallery

Legyezők

Geiko_120130603-19838-n3ulfc.gallery

Geikóvá avanzsált maiko

Geiko_220130603-19838-1mdijb8.gallery

Geiko a jellegzetes fehér gallérral

Geiko_galerianyito20130603-19838-1azn73a.gallery

geiko galérianyitó

Feher_arc20130603-19838-1nzgl5s.gallery

Fehér arcfestés a haj mellett és a tarkón festetlenül maradt bőrfelülettel

Yuzen20130603-19838-myzypj.gallery

Yuzen festés részlete

Gesak_esoben20130603-19838-50zosh.gallery

Eső a Gion negyedben

Kézzel szőtt selymek, festett kimonók: néhány napig Budapesten a Gésák című könyv szerzőjének gyűjteménye.

Villámlátogatásra érkezett Budapestre Kioko Aihara, a Gésák - Élő hagyomány című kötet szerzője, a japán kultúra e különleges szeletének elkötelezett kutatója – és mindjárt magával is hozta több száz darabos értékes gyűjteményének néhány kincsét. A vagyont érő selyemkimonókból, övekből és kiegészítőkből, továbbá a műgyűjtő hölgy fotóiból, kalligráfiáiból és saját tervezésű ruháiból álló tárlat sajnos csak rövid ideig, szeptember 10-ig látogatható a Ponton Galériában.

A kedd este tartott ünnepélyes megnyitón zsúfolásig megtelt a galéria. Hogy mennyire kifinomult és rafinált ez a világ, abba a megnyitót követő előadáson nyerhettünk rálátást; a kétórás ismertető épphogy egy kis bepillantást engedett a gésakultúra és ezzel a japán tradíciók szimbólumrendszerébe.

A művészettörténészként diplomázó, ma íróként és fotósként tevékenykedő Kioko Aihara harmadik alkalommal jár Magyarországon – ahogy a megnyitón elmesélte, már első utazásakor nagyon megszerette a magyar tájat, a bort, és különösen megkedvelte a Balatont. Japán után először nálunk adták ki könyvét, amelynek váratlan sikere őt is meglepte. A hölgy mottója az egész életen át való tanulás: fotóz, ír, kalligráfiákat készít és ruhákat tervez – álma, hogy egyszer ő maga is professzionális öltözéktervező legyen, és tervei között szerepel egy gésainterjú-sorozat elkészítése is. Egyik kreációját egyébként a Balatonnak szentelte, és a Balatoni nyár címet adta neki.

„A gésavilág 10 évvel ezelőttig még a japánoknak is ismeretlen volt, akárcsak az, hogyan kell felvenni egy hagyományos kimonót. Erre ma már külön tanfolyamok vannak, sajnos azonban sokan idő előtt feladják és abbahagyják ezeket” – meséli a kimonóba öltözött japán hölgy. „A gésák megjelenése a közhiedelemmel ellentétben régen sokkal kevésbé tért el a hétköznapitól, hajviseletük például megegyezett a hétköznapi japán hajdivattal. Mára azonban a japán hagyományok egyedülálló őrzőivé váltak, akik a mai napig hordják a hagyományos öltözékeket és követik a szokásokat.” A gésák világába betekintve így a tradicionális japán öltözködési kultúrát és textilművészetet is megismerhettük.

A gésa fogalma az idők során sokszor összemosódott a prostitúcióval, azonban a számos művészeti ágban otthonosan mozgó gésák valójában a férfiakat magas szinten szórakoztató művészek. A gésakultúra különösen Kiotóban, azon belül is a Gion negyedben virágzik – ennek divatját mutatja be Kioko Aihara gyűjtése is. A kiotói gésák a geikók, míg a fiatal gésatanoncok a maikók – a két csoport öltözékeinek, kiegészítőnek, megjelenésüknek szimbólumrendszerei is kihangsúlyozzák a különbségeket.

A tradicionális öltözék legfontosabb darabja a kimonó, amely a nyugati ruhákkal szemben nincsen testre szabva, hanem egyesen szabásvonallal készül. Ez az egyszerű, letisztult forma a Kamakura-korszakban (12-14. század) alakult ki - a japán történelem e nehezebb, háborús időszakában eltűntek a korábbi túlburjánzó formák, és előtérbe kerültek a praktikus szempontok. Egy kimonó alapesetben egy tan, azaz egy 37 cm x 12 m méretű anyagdarabból készül; a tan egyben mértékegység is. Az egyenszabású ruhadarabot belső szalagokkal és a jellegzetes, széles övvel, az obival rögzítik a testre. Az öltözék további darabjai az alsókimonó, a fapapucs vagy jellegzetes, magasított talpú cipő, a kétujjas, méretre készített zokni. Ezeket egészíti ki a szintén bonyolult jelképrendszernek számító hajviselet, smink és a kisebb kiegészítők is. Egy tradicionális öltözéket viselő hölgyről azonnal megállapítható, hogy maiko-e vagy geiko, a tanulás mely fázisában tart, sőt, a ruházat és kiegészítői azt is megmutatják, az év mely hónapjában járunk.

A maikók megjelenése, ruházata a játékosságot, gyerekességet igyekszik hangsúlyozni – Japánban erre utal például a piros szín. A maikók ruházatának jellegzetessége a kivillanó piros alsókimonó, a piros hajdíszek és gallér, a hátul leengedett obi öv és a különleges, magasított talpú cipő. A geikók megjelenése ugyanakkor a komolyság, érettség érzetét kelti, ezért kimonójuk is sokkal letisztultabb, az obit pedig egyszerűbb csomóban kötik meg. Amikor a maiko geikóvá válik, kifordítja gallérját, és onnantól fehér színű gallért hord. További fontos különbség, hogy a maikók saját hajukat fésülik a jellegzetes hajviseletbe – általában hetente egyszer; hogy garantáltan megmaradjon az elkészült frizura, egy speciális fejtámaszon kell aludniuk. A geikók viszont parókát hordanak. Rendkívül kifinomult a hajdíszek választéka: az aprólékosan megmunkált teknőspáncél fésűk, hajbavalók valaha igen kedveltek voltak, ma azonban a természetvédelmi szempontok miatt már háttérbe szorultak. A virágdíszek különös jelentőséget kapnak: a parányi selyemdarabokból összeállított különféle virágok, növény- és egyéb motívumokon alapuló díszek utalnak az év egy-egy szakaszára: a cseresznyevirág az április, a fűz a június, a krizantém az október jelképe. Újévkor valódi rizsszemekből álló különleges hajdísz dívik; ha ebből elkérünk három szemet viselőjétől, az szerencsét hoz.

További ikonikus védjegy a fehére színezett arc, ahol a bőr csak a hajvonal mellett egy kb. egycentis sávban, és a tarkón egy V vagy W alakú foltban marad festetlen. Az ajkak festése is többféle lehet: teljesen általában nem szokás kifesteni azokat. A festés helye és mérete szintén meghatározó, a maikók például kezdetben csak az alsó ajak egy részét festik ki.

A kimonó anyaga pamutvászon vagy különféleképpen szőtt selyem. Ennél a ruhadarabnál is létezik dress code: a legelegánsabb alkalmi öltözet az ötcímeres selyemkimonó. A kimonó mintázata készülhet festéssel, hímzéssel, batikolással: utóbbi speciális fajtája, amikor rizsszemnyi csomókat kötnek az anyagra, és úgy áztatják be a festékbe. Ezzel a módszerrel jellegzetes, pöttyös felület jön létre – egy így készült kimonót a kiállításon is megcsodálhatunk. A legdrágább tradicionális öltözetek anyaga a mai napig kézzel készül, így nem csoda, hogy áruk csillagászati, akár több millió jenbe is kerülhet (egy jen kb. 2,5 Ft). A finom selyemszálak kézi szövésekor a mesterek sokszor nem fésűvel sulykolják le a keresztszálakat, hanem a körmükön ejtenek több kis rovátkát, és az ujjukat használják fésűként. Egy különleges festési technika a yuzen, amikor a textíliát kézzel, természetes alapanyagú festékekkel, egyedi mintákkal díszítik. A kimonónak kiszabott darabok mintázata egymás mellé helyezve egyetlen egységes képpé áll össze.

A Ponton Galéria Párbeszéd a kimonókkal című tárlatán főleg yuzen technikával festett maiko kimonókat, nisidzsin szövéssel készült obikat, kiegészítőket (teknőspáncél hajdíszeket, legyezőket és kézzel festett névjegyeket), valamint a gésák életét dokumentáló színes fotókat láthatunk. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Sűdy és Társa Kft. szervezésében létrejött tárlat szeptember 10-ig látogatható.

kiállítás, kiallitas, Ponton Galéria, program, párbeszéd a kimonókkal, japán öltözködés, kimonó, kioko aihara, gésa, geiko, maiko Icon_print

Sűdy Erika, Tetsuo Ito japán nagykövet és Kioko Aihara a kiállításmegnyitón

Maiko, azaz gésatanonc

Festett kimonó

Párbeszéd a kimonókkal galérianyitó

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton galériában

Párbeszéd a kimonókkal - kiállítás a Ponton Galériában

Teknőspáncél hajdíszek

Legyezők

Legyezők

Geikóvá avanzsált maiko

Geiko a jellegzetes fehér gallérral

geiko galérianyitó

Fehér arcfestés a haj mellett és a tarkón festetlenül maradt bőrfelülettel

Yuzen festés részlete

Eső a Gion negyedben

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317