Logomain

Bortnyik, Berény, Kassák, Irsai: a modern plakát Magyarországon

By Kovács Dániel 2011. augusztus 12. 09:51

szerk at hg dot hu

Cikkep320130603-19838-60znzk.gallery

Berény Róbert: Cordiatic gumiabroncs, 1927

Cikkep120130603-19838-rsqi61.gallery

Irsai István: Tungsram kupolacső, 1934

Cikkep220130603-19838-1rn1kjk.gallery

Georg (Adler György): Eg-Gű cipőápoló krém

Index20130603-19838-1ybjpv9.gallery

modern plakát index

Bortnyik_ujsag20130603-19838-zn8e2y.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Bortnyik Sándor: Ujság, 1926

Bortnyik_vago_porosz_szen220130603-19838-1tsntcl.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Bortnyik Sándor: Igaz mérleg védjegyű porosz szenet, 1929

Bereny_palma20130603-19838-tuguh0.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Palma kaucsuk sarok

Bereny_tatra20130603-19838-18kvks7.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Tátra önműködő mosószer

Flora20130603-19838-1z18ll.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Flora szappan

Bagarol20130603-19838-bjnutd.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Bagarol cipőpaszta

Irsai_norcoc_svajcisapka20130603-19838-1k3rvfl.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Nor-Coc svájcisapka

Diadal_ferfi20130603-19838-bookku.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Diadal cigaretta

Diadal_no20130603-19838-1yzy6il.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Diadal cigaretta

Georg_atestetoltottszenzacio220130603-19838-1pmxcus.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Georg (Adler György): A testet öltött szenzáció

Polya_palma_okma20130603-19838-1tiutzv.gallery

A modern magyar plakát fénykora - Pólya Tibor: Palma kaucsuk sarok

Gal20130603-19838-g2fp2w.gallery

A modern magyar plakát fénykora

A magyar plakát történetében a húszas-harmincas évek fordulója a világszínvonal időszaka, egyértelmű fénykor.

A magyar plakát sok szempontból feltáratlan, de színes történetének kutatói általában egyetértenek egy dologban: a máig legkiemelkedőbb korszak a húszas-harmincas évek fordulójához köthető, és kezdőpontját 1925-26-ban lehet meghatározni. Hogy miért? Mert ekkor tért haza a műfaj kiemelkedő, ám a Tanácsköztársaság bukása után az emigrációt választó hazai alkotói közül három is: Bortnyik Sándor, Berény Róbert és Kassák Lajos.

A húszas évek elejének gazdasági helyzete nem kedvezett Magyarországon az alkalmazott grafikának. A legfontosabb nyersanyag-lelőhelyeitől és legnagyobb vidéki városaitól megfosztott országban Budapest ugyan gyors fejlődésnek indult, de ezt a folyamatot a szélsőségek jellemezték. A húszas évek első felének hazai grafikájára elsősorban a sokszínűség jellemző. Tovább élnek az előző évtizedben divatos, anekdotázó, olykor még szecessziós hangvételű plakátok, de megjelenik a dekoratív, sokszor népi motívumokat használó stilizálás, az art deco és az avantgárd világa, sőt, olykor-olykor a még ennél is bátrabb absztrakció. Jó példa erre Réz-Diamant Tibor 1929-es, Josephine Baker budapesti fellépésére készített plakátja, amely a világhírű énekesnőt egy kiszínezett, primitív afrikai maszkra emlékeztetve jeleníti meg.

Ebbe a vizuális káoszba vágott új utat Berény, Bortnyik és Kassák. A három, elvitathatatlan tehetségű művész a Tanácsköztársaságban vállalt szerepük, illetve baloldali elkötelezettségük miatt megbélyegzetteknek számítottak, így megélhetésüket csak magániskolák tanáraként, illetve alkalmazott grafikai munkák elvállalásával tudták biztosítani. Lényegében ennek a kényszernek „köszönhető” a magyar plakát aranykora. Kassák már 1924-ben, egy Bécsből hazaküldött munkájával megmutatta, mire képes. A Magyar Hírlap számára készült, konstruktivista képarchitektúrára emlékeztető falragasz racionális, szinte rideg rajza valósággal világított a budapesti hirdetőoszlopok grafikai káoszában. A reklámról vallott gondolatait Kassák 1926-ban A tisztaság könyve című munkájában foglalta össze, és – Bortnyikkal együtt – minden lehetőséget megragadott arra, hogy alapelveit propagálja. Kassák és Bortnyik legfontosabb közös alapelvei közé tartozott – írja a hazai plakáttörténelem elismert kutatója, Bakos Katalin – a geometriai formákra redukált tipográfiai megoldások, az egymással egyenrangú betűfelirat és kép, a tömör, hatását ellentétek és színkontrasztok alkalmazását elérő kompozíció. Kassák emellett a fotómontázsban is nagy lehetőségeket látott, ám ezt inkább kisméretű nyomtatványokon, például könyvborítókon tudta alkalmazni.

A korszak meghatározó grafikai folyóiratai, a Magyar Grafika (1920-32) és a Reklámélet (1928-38) hamar az új irányzat mellé álltak, és a sorozatos szakmai publikációkkal gyors változást értek el a hazai grafikai közéletben. A húszas évek közepének dekoratív káoszát néhány év alatt felváltotta a Bortnyik által a német Neue Sachlichkeit, azaz „új tárgyilagosság” irányzatából kiindulva csak „sachlich”-nak nevezett formanyelv.

Kassákhoz hasonlóan, aki alapvetően európai tájékozottságára alapozva, saját művészei formanyelvét használva hozott új színt a magyar grafikába, Bortnyik és Berény esetében is nagy előnyt jelentett képzőművészeti munkásságuk (igaz, előbbi autodidakta volt). A Weimarban éveket töltő, a Bauhaus magyarjaival aktív kapcsolatot ápoló Bortnyik, aki 1928-38 között Budapesten magániskolát működtetett, illetve 1933-tól Plakát néven saját folyóiratot is kiadott, a futurizmus és a konstruktivizmus jegyeit ötvöző, dinamikus formavilágú festményeinek világát örökítette át grafikai munkáiba. Hasonló stílusban dolgozott a festményein Bortnyiknál expresszívebb formanyelvet használó Berény Róbert is, aki a Művészeti Direktórium festő szakosztályának vezetőjeként (és a híres Fegyverbe! Fegyverbe! plakát alkotójaként) vállalt szerepe miatt emigrált Berlinbe 1919-ben, hogy ott a kor legprogresszívebb művészeti irányzataival találkozzon.

Berény különösebb kétely nélkül nevezhető a legnagyobb tehetségű plakátgrafikusunknak. Legjobb munkái, az ismert Modiano, a Cordatic, a Flora, a Palma, vagy Az élet csodái plakátok a világ legszűkebb élvonalába sorolják. A korabeli hazai szaksajtóban is megjelent olyan vélemény, mely szerint a világ öt legjobb plakáttervezője közé tartozik, egy olyan korszakban, amely az alkalmazott grafika fénykora volt, és mind a mai napig igen jelentősen érezteti hatását.

Ellentétben a sokat hivatkozott művészekkel, a korszaknak ugyancsak a legfontosabb alkotói közé tartozó Irsai István életéről keveset tudni. Az 1896-ban született, építész végzettségű Irsai építész 1925-ben kivándorolt Palesztínába, de csakhamar visszatért, és a harmincas évektől grafikusként szerzett nevet. A Nor-Coc kötöttárukhoz, illetve a Lampart termékekhez készített erőteljes, egyszerű, a Bauhaus grafikájának hatását mutató plakátjai, sok más munkája mellett bízvást a kor legjobbjai közé sorolhatóak.

Az éllovasok nyomában a hazai grafikuszakma a „Sachplakat”(tárgyplakát), a reklámozott termékre összpontosító, azt egyszerű, de határozott eszközökkel kiemelő grafika hívévé vált – még az olyan, korábban más stílusban sikeres alkotók is, mint Pólya Tibor, Csabai-Ékes Lajos vagy az évtizedekig az Orion-gyár grafikusaként dolgozó Bottlik József, aki a Metropolishoz készített 1927-es filmplakátjával nemzetközileg is kimagasló művet hozott létre. Bottlik és Réz-Diamant Tibor, valamint ifj. Richter Aladár nevezhetőek az art deco legkiválóbb képviselőinek a magyar plakátművészetben.

A korszak modernista alkotói közé tartozott a nyomdászként is ismert Kner Albert, a fotósként világhírű, az alkalmazott grafikába látványos montázsaival újat hozó Pécsi József, illetve Révész Imre és Bíró Irma párosa. A fiatalok közül például két Bortnyik-tanítvány, Csemiczky Tihamér, illetve Vásárhelyi Győző mindenképp említést érdemel – utóbbi ismerősebb lehet később felvett művésznevén, Victor Vasarelyként.

Bortnyik és Kassák hatásáról mindent elárul, hogy a főváros hivatalos reklámkommunikációs szerve, az 1911-ben létrehozott Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata is ezen alapelvek mentén foglalta össze a jó plakát alapvetéseit egy 1934-es prospektusban. „A helyes plakát tízparancsolata” a következőképp néz ki:

1. „Reklámodnál az első gondolat a plakát legyen. Jegyezd jól meg, hogy kisfelületű hirdetésed észrevétlen marad, körleveled papírkosárba kerülhet, jól megtervezett plakátod hatása alól azonban senki nem vonhatja ki magát.
2. Plakátod kevés, de élénk színnel készíttesd, mert nagy színfoltokkal érhetsz el döntő hatást.
3. Használd ki a plakátbetűk robbanó erejét, hogy hirdetésed olvasás nélkül is érthető legyen.
4. Egy plakátodon csak egy gyártmányt hirdess, és ne ígérj többet, mint amennyit árud nyújt.
5. Célod az legyen, hogy hirdetésed még a közömbös járókelőket is vásárlásra késztesse.
6. Hirdetésed szövege optimista legyen, mert a pesszimizmus talaján siker nem fakad.
7. A jó hirdetés és a jó ízlés ikertestvérek, éppen ezért ne legyen hirdetésed sem agresszív, sem nagyzoló.
8. Azt érzékeltesd plakátodon, amiben árud a többit felülmúlja.
9. Légy figyelemmel a feledés törvényére, és válaszd meg kellően hirdetésed idejét, erejét, és mértékét.
10. Hirdetésed mások jogos érdekét soha ne sértse.”

A harmincas évek közepére épp a modern plakát túlzott elharapózása vezetett a színvonal és a stílus hanyatlásához. „Sok egyforma plakát a pesti plakátfalakon és oszlopokon: mintha mindegyiket ugyanazon a kaptafán készítették volna. (...) Nem azzal a céllal indult el a modern plakát, hogy uniformisba ötöztesse a plakátoszlopokat. Ellenkezőleg, az volt a célja, hogy kiugorjon a tömegből, legyőzze szomszédait, hogy más legyen, mint a mellette lévő” – Bortnyik 1933-as szavai jól leírják a helyzet visszásságát. Ezidőtájt már ő maga is a finomabb, színárnyalatokkal dolgozó, akár narratív ábrázolások mellett teszi le a voksot. A Sachlichkeit fénykorának alkotói közül egyedül Irsai István tartott ki hosszabban: ő egészen a negyvenes évek elejéig magas színvonalú modern plakátokat tervezett. A harmincas évektől azonban nála nagyobb ismertségre és népszerűségre tett szert a Sachplakat tanulságait okosan hasznosító, de alapvetően festői hangnemben dolgozó plakátművész, Konecsni György.

A korszakból származó modern és art deco plakátok a nemzetközi piacon csak nagy ritkán tűnnek fel, a hazai piacon szinte soha. Elég jelentős rájuk a kereslet, és nagyon ritkának számítanak. Ez a legritkábban előforduló korszak – szecessziós vagy a Tanácsköztársaság idejéből származó darabokhoz nagyobb eséllyel hozzá lehet jutni. Az árak jellemzően néhány százezer forinttól akár milliós nagyságrendig is elmehetnek, ez sok tényezőtől függ (ritkaság, állapot, méret). Villamosplakát méretben gyakrabban felbukkanak árverésen vagy kereskedőknél, ezekhez általában néhány tízezer forintért hozzá lehet jutni.

A magyar plakát történelmét bemutató sorozatunk, Az elfelejtett plakát következő epizódja a harmincas évek páratlan sikertörténetét, a Modiano cigaretta plakátszériáját mutatja be. A sorozat partnere a Várkonyi Plakátgaléria.

design, grafika, grafikai design, plakát, az elfelejtett plakát, pólya tibor, berény róbert, kassák lajos, bortnyik sándor, irsai istván, adler györgy Icon_print

Berény Róbert: Cordiatic gumiabroncs, 1927

Irsai István: Tungsram kupolacső, 1934

Georg (Adler György): Eg-Gű cipőápoló krém

modern plakát index

A modern magyar plakát fénykora - Bortnyik Sándor: Ujság, 1926

A modern magyar plakát fénykora - Bortnyik Sándor: Igaz mérleg védjegyű porosz szenet, 1929

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Palma kaucsuk sarok

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Tátra önműködő mosószer

A modern magyar plakát fénykora - Berény Róbert: Flora szappan

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Bagarol cipőpaszta

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Nor-Coc svájcisapka

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Diadal cigaretta

A modern magyar plakát fénykora - Irsai István: Diadal cigaretta

A modern magyar plakát fénykora - Georg (Adler György): A testet öltött szenzáció

A modern magyar plakát fénykora - Pólya Tibor: Palma kaucsuk sarok

A modern magyar plakát fénykora

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317