Logomain

Változatok egy fővárosra a Vérhalom utcában

By Szakály Fruzsina 2011. január 15. 11:05

szerk at hg dot hu

A_kiss_a_hat_a_stamp_-_asztallabak20130603-19838-x8bpsa.gallery

a kiss a hat a stamp

Blood_mountain_foundation_kulso_jo20130603-19838-eah87c.gallery

Blood Mountain Foundation rezidencia

A_kiss_a_hat_a_stamp_-_ajtokeret20130603-19838-1v18q7b.gallery

a kiss a hat a stamp

A_kiss_a_hat_a_stamp_-_konyvesszekreny20130603-19838-lxa4bn.gallery

a kiss a hat a stamp

A_kiss_a_hat_a_stamp_-_asztallabak_kozelrol20130603-19838-1udtu4j.gallery

a kiss a hat a stamp - asztalláb

Blood_mountain_foundation20130603-19838-z2prmi.gallery

blood mountain index

Nemzetközi művészeti központ nyílt a budai hegyvidéken. A villa első lakója egy kubai képzőművész, a feladat: maga Budapest.

Új, más, underground, experimentális: ezeket az asszociációkat hívja elő a Blood Mountain Alapítvány tevékenysége, amely több szempontból is hiánypótló vállalkozásnak számít Budapesten. Aki ellátogat az alapítvány galériájába a Vérhalom utcába (laza fordítással innen, az utcanévből ered a non-profit szervezet elnevezése is), olyan élmény részese lehet, amely nyugodtan érhetné Londonban vagy akár New York-ban. Elég tehát elvillamosoznunk Budára, hogy közelebb kerüljünk a nemzetközi kulturális színtérhez. Végre egy alternatív kulturális találkozóhely a Duna jobb partján!

A Blood Mountain céljai között első helyen a nemzetközi minőség képviselete szerepel, a kortárs művészetről szóló véleménycsere támogatásával. Az alapítvány kuratóriumában a régióhoz valamilyen szinten kapcsolódó, nemzetközileg is elismert szakemberek vállaltak szerepet. A hozzáértést többek között Todd Bishop, a New York-i MoMA munkatársa, Edwin Heathcote, a Financial Times építészetkritikusa vagy Pigniczky Réka filmrendező, az AP budapesti levelezőjének neve garantálja.

"Ez a rendszerszemlélet egyébként az angolszász mintát követi. Ki-ki a sajtóval való kommunikálást, a szponzorációt segíti elő azzal, hogy külföldön hasonló, jól bejáratott szervezetek kuratóriumainak tagja. Edwin Heathcote például a londoni minták átadásában segít" – tudjuk meg az alapítvány vezetőjétől, Niklai Judittól, aki azt is elárulja: a kuratóriumi tagokat igyekezett úgy kiválogatni, hogy a kultúra minél többféle területét átfogják..

Az alapítvány rezidens programja keretében elsőként a kubai származású ipari formatervezőt, képzőművészt Diango Hernández-t hívta meg, hogy négy hetes budapesti látogatása nyomán szólókiállítást rendezzen. "Diango Hernández a kilencvenes évek elején végzett a Havanna Egyetemen. Formatervezőként eleinte semmilyen lehetősége nem volt, így elkezdett mindennapi, kubai tárgyakat gyűjteni és ezekből rendezett kiállításokat. Érdekes darab volt például az a ’ladalimuzin’, amit két szomszéd család forrasztott össze, hogy ezzel spóroljanak az üzemanyaggal. Újrahasznosították a tárgyat, miközben teljesen működőképes darabot hoztak létre. Diango kiállításaira sokan felfigyeltek, végül a Ludwig Alapítvány ösztöndíjával életében először eljutott Európába, Budapestre" – folytatja Judit. 

Hernández számára különösen fontos az építészet, a helyszínek, az adott tér és városi kontextus sajátos hangulata. Nagyon érdeklik a képzőművészet és a design kapcsolódási pontjai. Az "a kiss, a hat, a stamp" című bemutatkozó tárlata Kuba és Budapest találkozási felületeire mutat rá. Abban a privát térben, a Vérhalom utcai villalakás szobáiban tekinthetjük meg az installációt, ahol a művész ittléte alatt él és dolgozik. A galéria egyszerre szállás, műterem és kiállítótér. Az elképzelés valahol a hetvenes évek lakásszínház mozgalmára is emlékeztet: szokatlan helyzetben, de személyes közegbe helyeződik a befogadó, ahol a művésszel való face to face találkozásra is lehetőség nyílik.

A tárlat tematikája annyiban kötött, hogy az egyes, meghívott művészeknek minden esetben azt a kérdést kell körüljárniuk: milyennek látják Budapestet. "Az egyik lényegi eleme az alapítványnak, hogy helyhez kötődő kulturális intézmény legyen. A művésznek Budapestre kell reflektálnia a kiállítással, amit itt rendez. Olyan művészeket hívunk meg, akik érdekesek lehetnek Budapestnek, a szakmának és társadalmunknak, ugyanakkor ők is tudnak valami újat készíteni" – meséli tovább Judit. 

Kihívásokkal teli, érdekes feladat ilyen rövid idő alatt valami maradandót, véleményformálót alkotni. Jelen esetben a kiállítási darabok között szerepelnek a kalaptervező Fazekas Valéria fejfedői, faragott fejfát mintázó, régi asztallábak, de megjelennek szocialista gyárak fekete-fehér MTI fotókon megörökítve, vagy falra kivetített, magyar bélyegek is. Tükörkeret, asztalláb, régi olajlámpák alakulnak át szoborrá. De mi köze mindennek Budapesthez vagy éppen Kubához? A kapocs az ideológiai rendszer: a szocializmus. Nem véletlen, hogy a magyar bélyegeken hasonló virágok jelennek meg, mint a kubai posta remekein. 

A lakás része egy beépített könyves-szekrény, amelyet a művész a gondolkodás szimbólumaként értelmezett. A legalsó polcra helyezte az ideológiát, a múltat illusztráló MTI-képekkel, fölülre pedig a kalapokat, mint az életeket, embereket jelképező tárgyakat. Fazekas Valéria kalapjai mind egyedi formájúak, de kizárólag feketék és szürkék. Judittól azt is megtudjuk: a két művész nem ismerte egymást korábban, mégis hamar megteremtődött közöttük az összhang a közös munka során.

Az oktatás szintén a szervezet profiljai közé tartozik. A kicsiknek – hattól tizenkét éves korig – Váradi Panni muzeológus oktató tart foglalkozásokat esetenként egy-egy kortárs, magyar képzőművész közreműködésével. Ilyenkor egy téma vagy technika, például a pop-art vagy a szobrászat szolgáltatja az alapot a szabad alkotáshoz. Emellett a nagyoknak is kínálnak különböző workshop-okat. Legutóbb maga Hernández tartott ilyet a British School leendő képzőművész diákjainak. 

A tervek szerint évente három-négy művész érkezik Budapestre a rezidens program keretében. A következő vendég egy koszovói származású, de Ausztráliában született művész, Asim Memishi lesz, akinek ugyancsak Budapestről kell majd gondolkodnia itt-tartózkodása alatt. Az alapítvány szeretné, ha a külföldi művészekkel a helyiek is találkozhatnának. Emellett külföldön is tervezik egy hasonló elvek mentén szerveződő galéria megnyitását, ahol a magyar és más országbeli képzőművészek, rendeznének kiállítást az adott helyről gondolkodva. "Akkor nyer teljes értelmet ez az elképzelés, ha oda-vissza megtörténik a gondolatcsere" – teszi hozzá. 

A kiállítás január 30-ig még megtekinthető személyes időpont egyeztetés után. Január 18-án este hat órai kezdettel maga a művész Diango Hernández fejti ki angol nyelvű előadásában, hogyan jutott el személyes élményei során a végeredményig.

design, budapest, képzőművészet, művészet, galéria, szakály fruzsina, blood mountain foundation, diango hernandez, fazekas valéria, niklai judit, vérhalom utca Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317