Logomain

Sosem látott kincsek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen

By HG.HU 2016. február 21. 19:48

szerk at hg dot hu

Image028.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Image016.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Mke_fotomodell_sajtofoto_007.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Image017.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Image020.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Image007.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Mke_fotomodell_sajtofoto_026.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Mk.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Image002.gallery

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

A Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményeinek szisztematikus feldolgozása több, mint két évtizede folyik, párhuzamosan az intézménytörténeti kutatásokkal. Jelen kiállítás nagyrészt a 19. századi hivatásos, „műtermi” fényképészek képeiből áll.

Munkásságukra a 20. század fotótörténete alig fordított figyelmet. A képeket tematikus csoportokra bontva mutatják be, melyek között megjelennek az egyetem Doktori Iskolája hallgatóinak új, kifejezetten erre a kiállításra készített művei is.

A képek a 19. századi fotográfiák archívumok mélyén lapultak, rendezetlenül – ami az állagmegóvás szempontjából nem haszontalan, ám meglehetősen akadályozta a láthatóság nyomán következő kulturális elsajátítást. Jelentős mértékben az internet szabadította fel e képcsoportot, valamint az ismeretlen, feltáratlan területek felfedezése iránti igény, a médiumok archeológiájának kutatása. Túl ezen, a digitális kép általánossá válásával, könnyedségével, robbanásszerű elterjedésével az analóg technikák eltűnése együtt járt, s párhuzamosan e 19. századi fotográfiák egyszerű archív dokumentumból a műtárgy státusába kerültek: komoly történeti (sok esetben piaci) értékkel.

Két nyilvánvaló kérdés merülhet fel először a látogatóban: Hogy kerültek a gyűjteménybe a képek? Mire használták a fényképeket? Az rövid válasz könnyű: különféle utakon, mint vásárlás, gyűjtés, ajándék, hagyaték, megrendelés. Mire használták őket? Nézegették, tanulmányaikhoz, rajzaikhoz, munkáikhoz felhasználták őket, erre utalnak az évkönyvek és néhány megmaradt fotográfia az iskola életéről. A válogatásnál arra törekedtek a kiállítás szervezői, hogy a gyűjtemény teljes anyagáról, jellemzőiről képet adjanak, leginkább korábban be nem mutatott fotográfiák segítségével. Több már kiállított és itt is látható kép jelenlegi attribúciója az újabb kutatások eredményéből adódóan az akkoritól eltér, s jelentősen bővült a gyűjteményben eredeti képekkel szereplő fotográfusok névsora is az újabb meghatározások nyomán, közel 100 alkotóról van szó.

"A képek a 19. századi fotográfiák archívumok mélyén lapultak, rendezetlenül."

A fotó értelmezésük szerint egyfajta modell: forrása lehet egy műtárgynak, reprodukálhatja azt, miközben maga is műtárgy. Új típusú képről van szó – ahogy arra a szerzők gyakran felhívják a figyelmet – „Études d’après nature” – „Studien nach der Natur” – hiszen nem rajzot vagy nyomatot látunk, hanem közvetlenül „a természet után” levett képet, szinte magát a valóságot. A természet után kifejezés magára a fényképre, a készítési helyzetre vonatkozott, legyen a téma város, táj, virág, aktmodell: lényege a közös, közvetlen ottlét és annak optikai rögzítése a fotográfián.

A globalizáció optikai érzetét a 19. század utazó fényképészei tették hozzáférhetővé a világ legkülönbözőbb tájain készített és nemzetközileg terjesztett képeikkel. Bonfils, Fiorillo, Sommer, Eckert, Krieger, Naya, Wlha fotográfiái európai és Európán kívüli helyszíneket és embereket mutatnak a 19. század második feléből. A csúcspontot valószínűleg az Underwood and Underwood cég ipari mennyiségű sztereokép sorozatai jelentik, ahol már koncepcióvá vált a legkülönbözőbb helyszínek, emberek, foglalkozások, nevezetességek fotografikus rögzítése és kiadása egy-egy sorozat formájában.

A kiállítás szándéka nem valamiféle historizálás, merengő tisztelet a múlt relikviái, idővel nemesedő és tisztelendő, ámde unalmas és aktualitásukat rég elvesztett maradványai fölött. Vegyük észre, hogy a valamikori jelen konkrét megjelenése, mely az akkori fény nyomát állítja mai fotomodell megvilágításba, aktuális ittlétünkre reflektál. Szinte mindegyik kép kis odafigyeléssel köthető hétköznapjaink tényeihez, akár a napi hírek szintjén, alkalmasint. Eötvös és Petőfi szobrai ott állnak köztereinken, megtekinthetők, míg az avatás korában készült, első fotográfiák értelmezhetők felhívásnak az akkori és mai szoborállítási gyakorlatok összevetésére.

Szíria, Athén, Jeruzsálem képei és a történelmi romok között megjelenő emberek évszázados sőt évezredes dimenziókba helyezhetik át a mai népvándorlásról szóló blogbejegyzéseket. Múlt és jelen összekapcsolásának szándékát erősítendő, már közel egy éve, a kiállítás koncepciójának készítése idején bevonták a kiállítás kurátorai a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóit, alapozva több korábbi, sikeresen megvalósult, hasonló projekt eredményeire. A hallgatók tájékoztatást kaptak és hozzáférést a teljes gyűjteményi anyaghoz, hogy érdeklődésüknek és saját szempontjaiknak megfelelően dolgozzanak fel bármely általuk választott részletet, műcsoportot, formai megkötések nélkül. Ezek a művészeti kutatások minden esetben új, egyedi, nem várt eredményre vezethetnek, ami hatással van a projekt egészére.

"Múlt és jelen összekapcsolásának szándékát erősítendő bevonták a kiállítás kurátorai a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóit"

A kiállítás előkészítésében és megvalósításában közreműködtek: Majkó Katalin, Bojtos Anikó, Horváth Takács Balázs és az MKE könytár dolgozói. Szegedy-Maszák Zoltán, Szücs Réka és az MKE Doktori Iskola. Albert Ádám, Gadányi György, Győri István, Tüdős Anna és sokan mások.. Kutatások: Farkas Zsuzsa, Papp Júlia, Csengel-Plank Ibolya. Fotó: Pettendi Szabó Péter. Grafikai arculat: Lepsényi Imre. Web: Nyíri Géza, Kurátor: Peternák Miklós

Nyitva a hét minden napján: 10.00 – 18.00 / 10/02/2016. – 15/03/2016.

 

fotó, fotográfia, magyar képzőművészeti egyetem, mke, kiállítás, kiallitas, photography, kiállítas Icon_print

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

MKE Fotó/Modell kiállítás

© MKE Fotó/Modell kiállítás

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317