Logomain

Embertelen szabadság Jing Jin City-ben

By Soós Andi 2015. március 19. 15:27

szerk at hg dot hu

House1.gallery

Villa Jing Jin City-ben

Glass_summer1.gallery

Jing Jin City

Grass_summer3.gallery

Jing Jin City

F1040016.gallery

Mesterséges tó Jing Jin City-ben

Tile_exterior.gallery

Jing Jin City

Curtain4.gallery

Jing Jin City

Tile1.gallery

Jing Jin City

Book00.gallery

Jing Jin City könyv

Book4.gallery

Jing Jin City könyv (belső oldalak)

Book12.gallery

Jing Jin City könyv függelék képeslapokkal

16a_0279.gallery

Schmied Andi

Van egy város Kínában, Pekingtől nem messze, ahol egy félrecsúszott várostervezési koncepció a végtelen szabadság érzetét konzerválta: a Műhelytitkok sorozatban ezúttal Schmied Andi képzőművész mesél a Jing Jin City projektről és az élet egy kötetlenebb módjáról.

HG.HU.: Egy ideje újra Budapesten van a bázisod, mit csináltál korábban?

S.A.: Barcelonában tanultam designt, majd Londonban folytattam a Bartlett School of Architecture urbanisztika mesterképzésen. Mikor befejeztem az egyetemet, elkezdtem különböző munkákra jelentkezni, küldözgetni az önéletrajzomat: emlékszem a legelső állásinterjún tönkretett az a gondolat, hogy elképzeltem, milyen életem lenne, ha felvennének. Elég hamar egyértelmű lett, hogy valamit máshogy kell csinálni. Aztán egyetemi kapcsolatok révén kezdtem el dolgozni egy londoni képzőművész mellett. Megismertem sok mindenkit és ekkor már a saját projektjeimmel is intenzívebben foglalkoztam. Most már itthon vagyok, de a legtöbb művészeti dolog még mindig Londonhoz köt.

HG.HU: Milyen minőségében foglalkoztat az építészet, ha nem szeretnél tervezőként dolgozni?

S.A.: Elméleti síkon érdekel; például a szupermesterséges környezetekben maguktól alakuló folyamatok, olyan helyek, amelyek valahogy valaki által hajszál pontosan meg lettek tervezve, de a gyakorlatban valami teljesen máshogy alakult; ezek az élet egy sokkal szabadabb verzióját mutatják be.

HG.HU: Budapestben van ilyen potenciál?

S.A.: Nekem Budapest az otthon. Szeretek itt lenni, de urbanisztikai szemmel annyira nem mozgatott meg soha. Arra használom, hogy itt szedjem össze a gondolataimat minden másról.

HG.HU: Hova utaztál legutóbb?

S.A.: Tavaly egy Arts Council ösztöndíjból megmaradt pénzből másfél hónapig Kínában utaztunk: északról dél felé haladva olyan helyeket kerestünk fel, ahol az élet a tervezettől eltérően zajlik. Ebből született a Jing Jin City című könyv is.

A körülötte lévő településeken a biciklijükön szénaboglyákat szállítanak, itt pedig a Hyatt sofőrje még a telefonban tisztázza veled, hogy BMW-vel, Mercedessel vagy Buick-kal vigyen el a szinte teljesen üres 800 szobás luxushotelbe.

HG.HU: Miről szól a könyv?

S.A.: Jing Jin City egy Pekingtől kb. 120 km-re lévő luxusváros. A körülötte lévő településeken az emberek a biciklijükön szénaboglyákat szállítanak, itt pedig a Hyatt sofőrje még a telefonban tisztázza veled, hogy BMW-vel, Mercedessel vagy Buickkal vigyen el a szinte teljesen üres 800 szobás luxushotelbe. Elképzelték, hogy ide fog költözni 50 000 újgazdag kínai és a golfpályákon meg a lóversenyparkban fogják az üzleteiket egymással megkötni. 3000 villát húztak fel a semmi közepén egy teljesen mesterségesen kialakított táj közepére, és ezeknek csak a 15%-át adták el. Emiatt viszont a város kénytelen fenntartani a látszatot, hogy minden rendben működik. Az út mentén lakatlan szerkezetkész házakban színes függönyök lógnak, a részben üres utcák bejáratánál biztonsági őrök üdvözlik az arra járókat, kertészek visszavágják a bokrokat, majd munkájuk befejeztével ezen lakatlan házakban alszanak, a dísztavakon pecáznak. A könyv ennek a helynek egy eltúlzott jövőképét mutatja be, ahol a személyzet – tennivaló hiányában – teljesen befoglalta és magáévá tette a várost. A projektjeim általában úgy alakulnak, hogy a térbe valamilyen intervencióval beavatkozom, és ezt dokumentálom, utána pedig, ha van rá lehetőségem, visszamegyek a helyszínekre és megnézem, hogy mi történt. Itt házakat foglaltam be és az építés következő stádiumára előkészített alapanyagokból építkeztem. Fél évvel később is majdnem minden installáció érintetlen volt.

Akit elképzeltek, hogy szívesen lakna itt, az nem venné szívesen, hogy a luxusvillája körül pontosan ugyanolyan villából még több száz van. 

HG.HU: Milyen típusú emberek költöznek egy ilyen helyre?

S.A.: Hát ez az. Kb. senki. Akit elképzeltek, hogy szívesen lakna itt, az nem venné szívesen, hogy a luxusvillája körül pontosan ugyanolyan villából még több száz van. Értelmét veszti a luxus ezáltal. Bár nekem például ez a kedvenc helyem a világon, de azt hiszem, nem én vagyok a célközönség. Nagyon jó ott sétálni; minden villa valamelyik ajtaja tárva-nyitva. Szinte mindegyikben van valamilyen apró életjel, az egyik házban körberaktak néhány téglát és ott kártyáztak, egy másikban megvetett ágyat találtunk, vagy egy bárányfarmot, vályúval és kis akollal, néhol meg logikailag értelmezhetetlen módon alakították át a 10 méteres belmagasságú nappalikat. Mikor elmész a biztonsági őr mellett, úgy köszön rád, mintha minden nap összefutnátok.

Ezek az építészeti objektumok inkább úgy viselkednek, mintha a természet részei lennének, csak éppen betonból vannak.

HG.HU.: Ahogy nézem a képeket, mégis inkább valami megnyugtató hangulatot áraszt Jing Jin city, semmint borzongatót.

S.A.: Az elhagyott helyeknek két fajtája van, az egyik, ahol már korábban élt valaki és valami ott maradt, szellemek, emlékek, miegymás. A másik típus, amit sosem használtak, ahol még nem veszekedett senki például. Ezek az építészeti objektumok inkább úgy viselkednek, mintha a természet részei lennének, csak éppen betonból vannak.

HG.HU: Hogyan épül fel a kötet?

S.A.: Három fejezetből áll a könyv, amit végigkísér egy fiktív, de a valóság elemeivel vegyített narráció. A fejezetek elejére illesztettem be az objektív leírásokat, amelyek külön papírra nyomott, kiemelhető részek, tehát ha kiveszed, akkor csak a fantáziavilág marad a kezedben. Az első részben az ott élő személyzetet szólaltatja meg a könyv, ami az unalomról szól: az egyik kertész a fejében rendszámtáblákat memorizál, a biztonsági őr arról elmélkedik, hogy melyik a legfinomabb fajta narancslé. A második fejezet a használat hiányából fakadó jelenségeket mutatja be, azt, hogy hogyan teszik magukévá a tereket a lakók. A harmadik rész az idő múlásáról szól, arról, hogy egy év alatt mi történik a tájjal: néha megjelennek dolgok, aztán eltűnnek, az időjárás változik, de valójában minden ugyanolyan marad. A függelék pedig egy képeslap csomag, amely a beruházók egészen bizarr akvarellképeit mutatja be arról, ahogy elképzelték a luxusvárost.

HG.HU: Mi a véleményed arról, mikor egy városban célzott elképzelés szerint akarják kialakítani a tereket?

S.A.: A mértékétől függ. Néha szükségesek, de a giga nagy terveket természetellenesnek és kicsit fölöslegesnek tartom. Viszont, ha ezek félrecsúsznak, az nagyon jó helyekre vezethet; Jin Jing City-ben ez a félresikerült idea például azt mutatja meg, hogy emberek hogyan viselkednek, ha az összes infrastruktúrát, anyagi komfortot és szabadidőt biztosítják nekik. Az személyzetnek gyakorlatilag semmi dolga, kapják a fizetésüket és egy teljes város, építési anyagokkal együtt a rendelkezésükre áll, hogy a nap 24 óráját kitöltsék. Itt a kérdés az, hogy mire használják ezt az embertelen szabadságot.

HG.HU: Szeretnéd folytatni a projektet?

S.A.: Most kezdtem el megírni a Jing Jin Manifesztót, ami a könyv második kötetének lesz az alapja. Itt egy makettsorozaton fogom tesztelni és bemutatni, hogy hova vezetne, ha Jing Jin City-ben minden így maradna. Ez valahol persze arról is szól, ahogyan én szeretem a hétköznapokat; sokat dolgozni azon, amit élvezek, megfigyelni embereket, helyeket és minden nap úgy, ott és akkor felkelni, ahol akarok. Ennek az anyagnak az első kiállítása Hollandiában lesz július elején; nagyon várom már!

Schmied Andi munkái megtekinthetők az http://andischmied.com/ oldalon. A Jing Jin City című könyv megvásárolható az Írók Boltjában és a Mai Manó Házban. 

SMarthu
  • Név:
  • SMarthu
Iparág:
kreatív közösképviselet
Weboldal
Leírás:
A cikk megjelenését a SMarthu támogatta. A SMartHu azért jött létre, hogy jól ismerve a kreatív szabadúszók igényeit és problémáit, segítsen azokon. A Smart nemzetközi kezdeményezéssel a hátunk mögött könnyebbé tudjuk tenni a kreatívok mindennapjait, így több idejük marad arra, amihez a legjobban értenek, az alkotásra. Szolgáltatásaink kiszámíthatóbbá és vesződség mentesebbé teszik az alkotói lét adminisztrációs oldalát. Jelentkezz tagságért és kövesd a SMarthu facebook oldalát.

építészet, urbanisztika, könyv, fotográfia, epiteszet, smarthu, mühelytitkok, műhelytitkok Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317