Logomain

Időnként érdemes elrontani

By Soós Andi 2015. március 10. 09:55

szerk at hg dot hu

10514573_702242063186233_3411504597878043816_n.gallery

Mátyássy Jónás fotográfus

1_20websmall-size--h600px-jonas-matyassy-photography.gallery

Piroskanna Jewellery

fotó: Mátyássy Jónás

1_27websmall-size--h600px-jonas-matyassy-photography.gallery

fotó: Mátyássy Jónás

1_02websmall-size--h600px-jonas-matyassy-photography.gallery

Portré a "We All" című sorozatból

fotó: Mátyássy Jónás

1_25websmall-size--h600px-jonas-matyassy-photography.gallery

Vodafone kampány

fotó: Mátyássy Jónás

10304703_710270769050029_5618360788347072287_n.gallery

Válogatott munkák

fotó: Mátyássy Jónás

Már gyakorló fotósként felvételizett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, tavalyelőtt a Nemzeti Színház művészeiről készített érzékeny portrékat, egy évet pedig New Yorkban töltött: ezúttal Mátyássy Jónás fotográfus avat be műhelytitkaiba.

S.A.: Nemrég jöttél haza Amerikából, mit csináltál New York-ban? 

M.J.: Alexander Wang kreatív csapatában dolgoztam gyakornokként különböző osztályokon. Egy ösztöndíj keretein belül mentem ki, és a fő célom az volt, hogy minél jobban átlássam a cég működését, a különböző részlegek funkcióját, illetve hogy megértsem mi alapján döntenek koncepciók, modellek, fotósok mellett.

S.A.: Milyen élmény volt Budapest után egy többmilliós nagyvárosban lakni? 

M.J.: Imádom Budapestet. Szeretem az arányait. New York-ban eltörpül az ember, minden nagy, gyors, és sok. Ott rájön az ember, hogy nagyon sokan sokkal jobbak nála. Ez számomra feloldozást nyújt, ennek tudatában nyugodtan koncentrálhatok a munkámra, és arra, hogy magamhoz képest fejlődjek. Ahogy én tapasztaltam, rengeteget dolgoznak ott az emberek: munkaidő végeztével is tovább maradnak, akár 4-5 órával hosszabban. Ez a saját döntésük, egyszerűen motiváltak, és ezen túl mindenkiben van egyfajta bizonyítási kényszer. Ami nagyon tetszett, hogy egy év alatt senkit nem hallottam panaszkodni. Ha felmerültek problémák, soha nem kérdezték, miért alakult ki, vagy, hogy ki a felelős. Az érdekelt mindenkit, hogy hogyan lehet megoldani. Ezt a hozzáállást én is átvettem, igyekszem ehhez tartani magamat.

New York-ban eltörpül az ember, minden nagy, gyors, és sok. Ott rájön az ember, hogy nagyon sokan sokkal jobbak nála. Ez számomra feloldozást nyújt.

S.A.: Mielőtt felvételiztél a MOME fotográfia szakára, már évekig dolgoztál fotóstúdiókban, milyen volt ezek után újra iskolába járni? 

M.J.: 2006-ig öt éven át fotóasszisztenskedtem és már fotósként is voltak megrendeléseim. Egy ponton úgy éreztem, hogy nem fejlődök eléggé, ezért Londonba költöztem egy évre, ahol olyan fotósokkal ismerkedtem meg mint Takay vagy Kiyotaka Hatanaka, akik állandóan újításokkal kísérleteztek. Rengeteg különböző technikát, nyersanyagot használtak. A témáik is frissek, izgalmasak voltak. Érződött rajtuk, hogy mernek hibázni annak érdekében, hogy új tapasztalatokat szerezzenek. Azóta is igyekszem ezzel a hozzáállással dolgozni. Miután hazaköltöztem, elhatároztam, hogy a MOME-ra szeretnék járni. Ekkor 26 éves voltam, a legtöbb iskolatársam 18-19. A fiatalos közeg nagyon inspiráló volt, és az egyetem is azt nyújtotta, amit elvártam: rendszerezett tudássá formálta az addigi gyakorlati tapasztalataimat és gyarapította a fotóelméleti ismereteimet is. 

Örököltem egy erős szakrális, és bizánci jellegű, a belső értékekre koncentráló látásmódot művész szüleimtől, amit rendszeresen felfedezni vélek a fotóimon.

S.A.: Ki, vagy mi az, aki/ami a leginkább formálta a művészi szemléletedet?

M.J.: Örököltem egy erős szakrális, és bizánci jellegű, a belső értékekre koncentráló látásmódot művész szüleimtől (Kacsoh Cecília textilművész, Mátyássy László szobrászművész), amit rendszeresen felfedezni vélek a fotóimon. Emellett folyamatosan elemzem fotósok munkáit. A legkülönbözőbb fotósok inspirálnak, a klasszikus nagymesterektől kezdve, mint Irving Penn vagy Edward Weston, a legmodernebb, elborult divatfotósokig. Egyik kedvenc divatfotósomtól, Solve Sundsbotól megkérdezték, hogy van-e saját fotós stílusa, amire azt válaszolta, hogy “lehet, hogy van, talán az, hogy nincsen stílusom”. Én is így érzek ezzel kapcsolatban. Szeretek kísérletezni, és unalmasnak érezném, ha bármilyen rám jellemző stílushoz tartanom kéne magamat. Persze a megfelelő, száz százalékos minőséget mindig igyekszem nyújtani.

S.A.: Mi az ami vonz és mi az, ami kevésbé tetszik a divat világában?

Főleg marketinges irányból közelítem meg a témát. Igényeket, piacot, vállalkozásokat látok, azoknak a pozícióját, és hogy milyen üzenetet szeretnének közvetíteni magukról a hatékonyabb eladás érdekében. A divat világának  főleg ez a része érdekel. Szeretek minden olyan jelenséget, ami szebbé teszi a világot. A divat is ilyen, ha módjával befolyásolja a mindennapjainkat. Én magam is rajongok egy-egy márka darabjaiért, sokszor elképedek a reklámok hihetetlen vizuális világán. Érdekes, hogy egyszerre van jelen az egyediségre törekvés, és a csoporthoz tartozás igénye. Mindig eltűnődöm, hogy én vajon milyen csoporthoz tartoznék szívesen, de feltételezem, hogy egy divatfotós esetében nem árt, ha mindenkivel képes azonosulni, és mindenkit képes megérteni, anélkül, hogy bármilyen irányban elkötelezné magát.

A takarító személyzet néhány tagját sokkal nehezebben, és több idővel, unszolással tudtam egyáltalán rávenni a fotózásra, mint Törőcsik Mari színművésznőt, vagy Garas Dezső színművész urat.

S.A.: Egyik nagyszabású projekted, a We All című portrésorozat a Nemzeti Színház aulájában volt látható. Mi volt a koncepciód ennél a munkánál? 

M.J.: Egyrészt mindenképp szerettem volna egy nagyszabású projekten dolgozni a BA tanulmányaim alatt, másrészt nagyon érdekelt az ismertség és az ismeretlenség viszonya. Színészeket és alkalmazottakat fotóztam egységes öltözékben, egységes világítás mellett. Két évig tartott a készítési folyamat. Nem csupán a “modellek” viselkedése volt izgalmas, hanem, hogy én magam hogy viszonyultam egy-egy nagyon ismert emberhez, és utánuk olyanokhoz, akiket akkor láttam életemben először. Valójában a takarító személyzet néhány tagját sokkal nehezebben, és több idővel, unszolással tudtam egyáltalán rávenni a fotózásra, mint Törőcsik Mari színművésznőt, vagy Garas Dezső színművész urat. Ehhez a projekthez nagyformátumú fotógépet használtam, aminek technikai jellegzetességei miatt a  “modelleknek” fokozottan kellett koncentrálniuk a mozdulatlanságra, így igen intenzív, erős tekinteteket tudtam megörökíteni.

S.A.: Portréidon szembetűnő, hogy bátran játszol a fénnyel és a kontrasztokkal. Sokat kísérletezel, vagy inkább spontán komponálsz?

M.J.: Ha a lehetőségeim engedik, órákat vagyok képes pepecselni a fényekkel. Kicsit mintha edzésre járnék, “világító edzéseket” szoktam rendezni otthon, ahol különböző világításokkal kísérletezek. Az egyetem alatt fél éveket töltöttem azzal, hogy a saját precíz képalkotásommal ellentétesen lazábban világítsak, vagy irányítsam a modelleket. Trash-fotó napokat tartottam, amikor szinte mindent fotóztam magam körül, és nagyon laza voltam. Sok kép született, és sokat tanultam belőlük, de nem használom őket a portfoliómban. Időnként érdemes bátran elrontani fotózásokat, persze csak azokat, amelyeknél ez megengedett.

Időnként érdemes bátran elrontani fotózásokat, persze csak azokat, amelyeknél ez megengedett.

S.A.: Egyszerre többféle projekten dolgozol, művészi munkáidon kívül milyen felkéréseid vannak alkalmazott területekről? Van valaki aki képvisel téged, vagy szabadúszóként dolgozol?

M.J.: Nem igazán teszek különbséget művészi, vagy alkalmazott projektek között. Mindkét esetben belevetem magamat, és minden energiámmal azon vagyok, hogy hatékony és megfelelő eredmény szülessen. Szabadúszó vagyok, sokáig magam intéztem az üzleti ügyeimet, de jelenleg a ZOLTAN+ ügynökség képvisel az üzleti tárgyalásokon, így én csak a kreatív kérdésekről konzultálok a megrendelőkkel. Sok kisebb design és divat cégnek készítek anyagot, a koncepció kialakításától a teljes kivitelezésig. Nagyobb volumenű munkáim közül kiemelem a Leo Burnett és az Artificial Group álltal megrendelt reklámkampányt a Vodafone részére. 

S.A.: Hogyan tudod összeegyeztetni a feladatokat, van valamilyen módszered az idő menedzselésére? 

M.J.: Szerencsére jó az időérzékem, és nagyjából be tudom lőni, hogy mit mikorra tudok teljesíteni. Figyelek rá, hogy ne vállaljam túl magamat, mert az a minőség rovására menne. Telhetetlen típus sem vagyok, inkább kevesebbet vállalok, de azt igyekszem jól elvégezni.

S.A.: Miben szeretnél fejlődni? Mik a terveid a jövőben? 

M.J.: Tisztában vagyok vele, hogy fotósként milyen szinten állok önmagamhoz, vagy másokhoz viszonyítva. Tudom, hogy a legtöbb megrendelést megfelelően tudom teljesíteni, de mindezek ellenére, nem tudnám olyan területét kiemelni a fotózásnak, amiben nem szeretnék fejlődni. Sőt, talán ennek a fejlődésnek a lehetősége ösztönöz leginkább. Hosszútávú tervem, hogy minél több, és minél minőségibb megrendelőt találjak. Ennek érdekében folyamatosan dogozom, de a legközelebbi feladatomnak a diplomamunkámat tartom, melyben egy induló ékszermárka, a Piroskanna brandingjét építem fel.

Jónás munkái a http://www.jonasmatyassy.com/ oldalon tekinthetők meg.

SMarthu
  • Név:
  • SMarthu
Iparág:
kreatív közösképviselet
Weboldal
Leírás:
A cikk megjelenését a SMarthu támogatta. A SMartHu azért jött létre, hogy jól ismerve a kreatív szabadúszók igényeit és problémáit, segítsen azokon. A Smart nemzetközi kezdeményezéssel a hátunk mögött könnyebbé tudjuk tenni a kreatívok mindennapjait, így több idejük marad arra, amihez a legjobban értenek, az alkotásra. Szolgáltatásaink kiszámíthatóbbá és vesződség mentesebbé teszik az alkotói lét adminisztrációs oldalát. Jelentkezz tagságért és kövesd a SMarthu facebook oldalát.

fotóművészet, fotográfia, fiatal magyar tervezők, mühelytitkok, műhelytitkok, smarthu Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317