Logomain

Műhelytitkok - Ez egy komoly játék

By Huszár Judit 2015. január 21. 07:16

szerk at hg dot hu

_mg_6959.gallery

AIAIÉ showroom és a gombgyűjtemény

Fotó: Huszár Judit

_1020203.gallery

Hegedűs Zsanett

Fotó: Maurer Klimes Ákos

_mg_6974.gallery

AIAIÉ showroom, SHADOWGRAPH kollekció

Fotó: Huszár Judit

_mg_6976.gallery

AIAIÉ showroom

Fotó: Huszár Judit

T%c3%bck%c3%b6r2.gallery

AIAIÉ showroom az anyaggyűjtemény egy része

Fotó: Maurer Klimes Ákos

_1020096.gallery

Hegedűs Zsanett és a további anyagok

Fotó: Maurer Klimes Ákos

Hogyan készül egy animáció? Lehet-e betonból ékszert készíteni? Milyen formatervezőnek lenni? Mi a kedvenc eszközöd? Mit jelent az alkotás? Mi tart motiváltan egy média designert? A Műhelytitkok az alkotás öröméről szól és olyanokról, akik nem félnek tőle, hogy „piszkos legyen a kezük”. Hegedűs Zsanett márkája, az AIAIÉ 2015-ös tavaszi-nyári Bauhaus ihlette kollekciója a vancouveri design héten debütált, ez alkalomból választottuk Műhelytitkok sorozatunk interjú alanyául.

A márka eddig is kiváló minőségű, igazi slow fashion szellemben készült ruháiról volt ismert. A személyre tervezett kreációk mellett az AIAIÉ saját kollekciókkal is jelentkezik. A legutolsó ilyen, a SHADOWGRAPH a vancouveri divathét kifutójáról indulva a Vogue UK és Glamour UK hasábjain landolt. 

„ A SHADOWGRAPH darabjai a harmincas évek ezüstkorának kettős árnyait jelenítik meg, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi munkássága előtt tisztelegve. Ami létrejön, természetes világszínvonal kettős árnyékkal mögötte. Sajátos közép-európai indulás, de a kiválóság elismerése közben mindig látszik egy árnykép, melankolikus kapcsolat a gyökerekkel. Szüless különlegesként, harcolj a sikereidért, de soha ne tudd elfelejteni, honnan jöttél. A SHADOWGRAPH kollekció ennek a kettős árnyéknak figyelmeztető lenyomata. Az építészeti, fotóművészeti és szabászati csiszoltság pontos korrajzot ad. Nem narratív, mégis nyugtalanító, nem idéz pontosan, mégis válaszokra késztet.”

A kollekció sikere mellett érdemes betekinteni az AIAIÉ és Zsanett csöppet sem mindennapi napjaiba és műhelyébe.

Zsanett a MOME-n végzett szövött anyag szakon, a másoddiplomáját pedig design managerként szerezte. Diplomamunkáját multifunkcionális férfiruhákból készítette tervező szakon, a másodikat pedig férfiruha szabóságokról, tervezőkről írta. Arra volt kíváncsi, hogy vajon mi a különbség a tervezők, a szabó „bácsik” és az öltönyöket ipari gépsoron méretre készítő cégek között.

H.J.: Hogyan kezdted el a szakmádat?

H.ZS.:Hat évesen döntöttem el, hogy ezt akarom csinálni, amiben a szüleim is támogattak, mert látták, hogy nagyon ezt akarom. Tudatosan készültem és mentem végig az úton. Tudtam, hogy rajzolnom kell tanulni és szabadidőm minden percében szabtam-varrtam. Soha nem jártam ruhaipariba, inkább rendes gimnáziumba emelt szintű rajzra. Nagyon szerettem és szeretek autodidakta módon tanulni, mert teljesen más megoldásokban tudok gondolkodni így, ezért gyűjtöm a különböző szabászati könyveket, elég nagy a szakkönyvtáram.
Ettől függetlenül felmerült, hogy mégis kellene szakembertől szabászatot tanulni, így néhány éve elvégeztem egy Müller-féle szabászati kurzust.
Az elmúlt években egyre mélyebben kezdtem férfiruhákkal foglalkozni a gyakorlatban, nem csak elméletben. Mindig tudtam, hogy épül fel egy zakó, csak a rutin nem volt benne a kezeimben. Rájöttem arra is, hogy ezen a vonalon nagyon nagy a kiaknázatlanság. Azért fordulnak hozzám a férfiak, mert nem egyfajta stílust viszek, mondjuk csak olaszt, angolt, vagy németet, hanem a megrendelő testalkatának, ízlésének megfelelően kombinálom az alapanyagot, a szerkesztési rendszert, a kidolgozást és a stílusjegyeket. Ilyen „hibrid” zakót szerintem kevesen készítenek.


H.J.: Érdekes, hogy van egy márkád, aminek egyik része, hogy kollekciókkal jelentkezel, a másik része pedig a bespoke design, ahol konkrétan megrendelésre készítesz ruhákat. Hogy fér ez össze nálad?

H.Zs.:Tudom, hogy ez érdekes, de ha grafikus lennék vagy építész, nem tűnne furcsának, hogy kooperálok másokkal, létrehozunk valamit. A bespoke design a személyre szabottságról szól, legyen szó ruháról vagy textiltervezésről, mint Katona Eszter Babyberry márkája. Magamat alkalmazott tervezőnek tartom, aki a textil nyelvén tudja kifejezni magát. Mégis a fő irányvonal az életemben a személyiségre szabott ruhatervezés, ami egy érdekes, sokrétű szolgáltatás; kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy klasszikus szabóságot megfejelnénk egy ruhatervezővel, egy nagyon jó szerkesztővel és egy stylisttal, egy személyben.
Ehhez az kell, hogy a megrendelőt és vágyait pontosan ismerjem, s tudjak annyira tökéletesen szerkeszteni, hogy bármilyen testalkata és formái legyenek, egy harmonikus látvány legyen a végeredmény. Aki itt terveztet magának ruhát, biztos nem egy fotó alapján akar ugyanolyat, hanem olyat szeretne, ami másnak nincs.
Ez egy szűk réteg, akinek van stílusa, amin néha én is csiszolgatok, viszont nem kell kialakítani, hanem meg kell ismerni az övét és ennek jegyében tervezni. Ilyenkor a saját stílusom semleges, sőt az öltözködésem is, még arra is figyelek, hogy amikor próbálunk, rajtam nehogy olyan szín legyen, ami a megrendelőt befolyásolhatja vagy üssük egymást a tükörben. Amikor rendelek, a nőket férfi szemmel nézem, a férfiakat női szemmel. Egy nagy kaméleon játék az egész. Sok kreativitást igényel, de ugyanannyi kompromisszumot is. Amikor viszont összegyűlik egy nagy adag inspirációs anyag bennem, ahol minden folyamatban én döntök, és van némi presszióm is, például lehetőség ezt bemutatni, akkor születik egy-egy kollekció. Persze jó, amikor ebből rendelnek, de valójában ez egy art koncept, ahol nem presszionál a piac. Abban segít, hogy ki tudjak lépni a nyilvánosság elé, mivel a bespoke vonal nagyon diszkrét. A SHADOWGRAPH kollekciónál jobban odafigyeltem az aktuális trendre, bár azokat hosszú évek óta figyelem. Az érdekel benne a legjobban, hogy mi jön és mi miből következik, amellett, hogy alapvetően időtlen vonalat viszek a bespokon belül. Mikor megláttam a Vogue-ban a ruháimat a nagy márkák mellett, arra gondoltam, mekkora munka van mögötte, de ez mégiscsak egy játék.

"Mikor megláttam a Vogue-ban a ruháimat a nagy márkák mellett, arra gondoltam, mekkora munka van mögötte, de ez mégiscsak egy játék."

H.J.: Melyik a munkádnak az a része, amit nagyon szeretsz, aminek bármikor nagyon szívesen neki ülsz és melyik az, amit nagyon nem.

H.Zs.: A munkám nagyon sok szakterületből épül fel, kezdve a tervezéstől a brand-építésig. Alap, hogy a tervezés és a megrendelőkkel való foglalkozás a kedvenc, de ugyanennyire fontos a szerkesztés és makettezés is. Ezt nem tudom elképzelni, hogy kiadjam a kezemből, ez az alapja és lelke. A kivitelezésben már évek óta segít két varrónő, de a bonyolultabb darabokat és a hibrid zakókat még mindig csak magamra merem bízni, hogy a végeredmény tökéletes legyen. Remélem, egyszer találok olyan férfiruha-készítőt, akinek nem probléma megtanulni különböző kivitelezési módokat, amire eddig egyik szabó sem vállalkozott, mert eltért attól, amit megszoktak.

H.J.: Ha marketingesen fogalmazhatunk, hasonló célcsoport, hasonló emberek járnak hozzád?

H.Zs.:A belső vágy az, ami összeköti őket, nem a foglalkozás. Volt olyan megrendelőm, aki hosszú hónapokon át gyűjtött arra, hogy innen öltözködhessen, mivel olyan környezetből jött, ahol régen a méretes ruha elvárás volt, vagyis a belső vágy motivál. Érdekes viszont, hogy mostanában több a fiatal, eddig inkább az én korosztályom volt és fölfelé. Örülök, hogy egyre többen mondják azt, hogy nem veszek meg három valamit, ami 2 hónapon belül elkopik, hanem annak a háromnak az árából terveztetek egyet, ami legyen hosszú távú és egyedi. A múltszázad közepén itthon a konfekció ipar még gyerekcipőben járt, teljesen normális dolog volt, hogy a munkásosztály is szabónál készítette a ruháit. A ’80-90-es évekre már elég jó lett a konfekció ipar, így sok szabó kényszerült bezárni. A mostani fast fashion ruhák egyre rosszabb minőségével nagyon remélem, hogy ez a tendencia meg fog fordulni.

A munkámban az a legszebb, hogy megoldom az emberek öltözködési problémáit, de mégsem termelek design szemetet. Az pedig, hogy elégedetten távozzanak, s így visszatérő vásárlók legyenek, a legfontosabb motivációm. Több ügyfelemmel építettünk 2-3 év alatt komplett ruhatárat, amivel megoldható a „Mit vegyek már megint fel?” problémája. Lehet, hogy vesz egy-egy pólót, blúzt magának, de van egy erős alapja.

H.J.: Hogy jött neked a férfi divat? Viszonylag kevesen csinálják ezt itthon.

H. Zs.: Attól függetlenül, hogy főleg nőkkel foglalkoztam, mindig nagyon izgatott, hogy miért annyira konvencionális a férfi divat. A részletekben rejlő lehetőségek mellett, jelenleg a különböző kultúrák eltérő megoldásai foglalkoztatnak.

Az biztos, hogy különleges, hogy nőként bespoke férfiruhával foglalkozom, még Londonban a Savile Row-n is jelenleg egy női férfiszabó van. Sok férfi megrendelőm lett azáltal, hogy évekig kísérték a feleségüket, és kérdezték, hogy mikor készítek nekik is. Majd eljött az a pont, hogy azt mondtam, most már vágjunk bele. Ami nagyon nehéz volt az elején, hogy a kezemben benne legyen az, ami a fejemben benne volt. Egy női meg egy férfi zakó teljesen más felépítésű.

 "Ami nagyon nehéz volt az elején, hogy a kezemben benne legyen az, ami a fejemben benne volt."

H.J.: Hogy néz ki egy napod átlagosan?

H. Zs.: Sosincs két egyforma. Van rohangálós, anyagbeszerzős nap, van, hogy egész nap szabok, de olyan is, amikor minden területtel foglalkoznom kell. Mivel 19 éve csinálom ezt gyakorlati szinten is, nincs olyan, hogy na, akkor megtervezem a napomat. Mivel elég rugalmas vagyok, akár este 9-re is lehet jönni, de mindig előre megbeszélt időpontban. Egy nap két-három megrendelőnél többet lelkileg is, és időben is nehéz lenne rendesen kiszolgálni.

H. J.Ha nincs is két egyforma napod, hogy néz ki egy tervezési folyamat, ha valaki bejön és nulláról akar építkezni?

H.Zs.: Meg kell tudnom az öltözködési szokásait, látom, hogy kb. honnan öltözik, milyen minőségű ruhái vannak, hol vásárolhat. Mi a stílusa hétköznapokon, elmeséltetem vele, hogy hogy öltözik fel alkalmakra. Ha csak egy darabot tervezünk, akkor is megkérdezem, hogy mi van még a szekrényében, amivel az majd kombinálható, és milyen problémái vannak az öltözködéssel. Általában megtudom, hogy a konfekció hol tér el, mivel nem vagyunk egyformák. Méretvétel után látom, hol kell rajta optikailag alakítani, mire kell figyelni a formáinál vagy a tartása miatt. A következő alkalommal már várja néhány különböző stílusú terv, aztán abból, amit választ én már látom, hogy ő hova törekszik. Amiből kombinálunk, arra megint készül egy tervsor. Ebben már lesz olyan, amire azt fogja mondani, hogy pont ezt szeretné. Választunk anyagot, nagyon nagy anyaggyűjteményem van és ez jó, mert sokan szeretik megölelgetni őket, de ha nincs éppen megfelelő, akkor gyűjtök mintákat méteráruboltokból, de rendelhetünk katalógusból is. Ha valami nagyon bonyolultat kér a megrendelő, akkor mindig készül makett. De érdemes első nadrágnál is, mivel ha a fenékrész szerkesztése rosszul van beállítva, akkor az egész kuka. Ilyenkor egy azonos tulajdonságú, de nagyon olcsó anyagból készül egy vázlat. Minden elkészült munkához tartozik pontos használati utasítás, és biztos mesélek valamit arról a textilről, amiből a ruha épp elkészült.

H.J.: Ha meglátsz egy anyagot, már tudod mi lesz belőle, vagy csak magába az anyagba szeretsz bele?

H.Zs.: Ez olyan nekem, mint másnak a műtárgy gyűjtés: beleszeretek, de jó lehetőséget is látok benne. Én szép és ritka anyagokat, gombokat és bőröket gyűjtök. Nagyon jó, mikor az enyém lesz, örülök neki, hogy milyen szép, de miután már megkaparintottam, akkor tudom, hogy jó lesz másnak is. Nagyon kevés olyan van, amit tényleg nem adok el senkinek. Ha külföldre utazok, általában hozok valamit, vagy ha a nagykerbe jön valami különleges.

H.J.: Magadnak is csinálsz ruhát?

Mindig saját tervezésű ruhában jártam, úgyhogy csak cipőt, fehérneműt és kötöttárút kell találnom, szinte csak ilyen üzletekbe megyek be és nekem is probléma ezekből megfelelőt találni. A saját öltözködésemről mindig úgy gondolkodtam, hogy saját magam cégére vagyok. Az, hogy jól álljon rajtam egy ruha, az alapvető. Ahogy az is, hogy az tesz hitelessé,hogy én is bespoke-ban járok és hiszek is benne.

Az AIAÉ weboldala.

 

SMarthu
  • Név:
  • SMarthu
Iparág:
kreatív közösképviselet
Weboldal
Leírás:
A cikk megjelenését a SMarthu támogatta. A SMartHu azért jött létre, hogy jól ismerve a kreatív szabadúszók igényeit és problémáit, segítsen azokon. A Smart nemzetközi kezdeményezéssel a hátunk mögött könnyebbé tudjuk tenni a kreatívok mindennapjait, így több idejük marad arra, amihez a legjobban értenek, az alkotásra. Szolgáltatásaink kiszámíthatóbbá és vesződség mentesebbé teszik az alkotói lét adminisztrációs oldalát. Jelentkezz tagságért és kövesd a SMarthu facebook oldalát.

magyar design, fashion, mühelytitok, mühelytitkok, Hegedüs Zsanett, AIAIÉ, bespoke design, style, műhelytitok, műhelytitkok, smarthu, műhelytitkok. ruha Icon_print

AIAIÉ showroom és a gombgyűjtemény

Fotó: Huszár Judit

Hegedűs Zsanett

Fotó: Maurer Klimes Ákos

AIAIÉ showroom, SHADOWGRAPH kollekció

Fotó: Huszár Judit

AIAIÉ showroom

Fotó: Huszár Judit

AIAIÉ showroom az anyaggyűjtemény egy része

Fotó: Maurer Klimes Ákos

Hegedűs Zsanett és a további anyagok

Fotó: Maurer Klimes Ákos

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317