Logomain

A Csepeli Gépember, avagy az elveszett Tornarobot legendája

By Ongrádi Melinda 2013. november 26. 09:02

szerk at hg dot hu

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_doboz_5.gallery

Szabó Ottó és a Tündéranya

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_portr%c3%a9.gallery

Szabó Ottó

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_2.gallery

Szabó Ottó: Bugyborékoló

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_3.gallery

Szabó Ottó: Medúza

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_4.gallery

Szabó Ottó: Lunchtime Warrior

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_6.gallery

Szabó Ottó: Workerbot

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_8.gallery

Szabó Ottó: A Csepeli Gépember

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_10.gallery

Szabó Ottó: Tündéranya

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_5.gallery

Szabó Ottó

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_7.gallery

Szabó Ottó: Lunchtime Warrior

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_9.gallery

Szabó Ottó régi műterme Dunakömlődön

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_11.gallery

Szabó Ottó: Néprajzkutatás

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_12.gallery

Szabó Ottó: otto2

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_15.gallery

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_17.gallery

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_13.gallery

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_14.gallery

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szab%c3%b3_ott%c3%b3_16.gallery

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó egy kávé mellett mesélt nekünk kinetikus géplényekről, három dimenzióba öntött adáshibáról és az interaktív, upcycling szobrászatról.

Ebédidő alatt kikerül a keze alól egy robot vagy éppen egy gépesített Don Quijote – és a munkákra ránézve valahogy eszünkbe sem jut elemezni, hogy a villámszobrok húsdarálókból, fogaskerekekből, fúrószárakból és kerékpáralkatrészekből készültek. A Lunch Break Warriors sorozat azonban puszta ujjgyakorlat, pihenés a szobrász Szabó Ottónak, aki a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakát elvégezve a klasszikus irányt valami sokkal élőbbre és interaktívabbra cserélte; munkái között megtalálható a Tündéranya, a Csepel G.E. (alias Gép Ember) Tornarobot vagy a VOLT Fesztivál Telekom nagyrobotja, de ő volt az is, aki három dimenzióba öntötte az adáshibát... Kinetikus szobrai különös, átmeneti teremtmények, életre kelt géplények, amelyek reakcióra ösztönzik a szemlélőt. A munkák az upcycling magasiskoláját képviselik: az erős egyéniségű kreációkban második esélyt kapnak kiürült benzintankok, motorháztetők vagy éppen hűtőrácsok.

Behívtak az Angol Nemzeti Operához; magára a meghirdetett állásra ugyan nem vettek fel, viszont mint „freelancer" eltöltöttem náluk öt hónapot, na az elég aktív és eseménydús volt.

Dunakömlődtől Londonig

Szabó Ottó jelenleg Londonban él, most designer-kivitelezőként dolgozik, de volt a londoni Nemzeti Opera díszletese is. „Nagyon érdekesen alakulnak itt a dolgok. Egy barátomhoz jöttem ki tavaly, egy pár hétig tudott munkát adni, addig aludhattam a stúdiójában, aztán minden alakult”  osztja meg velünk a közelmúlt karriertörténetét. „Elkezdtem egy barátjának dolgozni, (amit most is csinálok újra), a cégüknek van egy különleges asztala, és azt gyártom nekik műgyantából: öntőformát csinálok meg kivitelezek. Jelentkeztem egy csomó állásra és nem nagyon sikerült semmi először, aztán véletlenül behívtak az Angol Nemzeti Operához; magára a meghirdetett állásra ugyan nem vettek fel, viszont mint „freelancer" eltöltöttem náluk öt hónapot, na az elég aktív és eseménydús volt. Én lettem ott idő közben a fémműhelyes, szóval csupa kalandban volt részem. És hozzáteszem, hogy az angol sem ment akkor még elég jól... Például a manchesteri kollégával nem tudtunk kommunikálni, később kiderült, hogy valamennyire beszél németül úgyhogy megoldottuk. Most kisebb kivitelezéseket is vállalok, lassacskán beindulna a dolgok, galériázom, kiállításmegnyitózom, szóval élem az itteni életet.”

Szobrászati ujjgyakorlat

„Elvonási tüneteim voltak Londonban, mert nem csináltam szobrot, így született meg a Lunch Break Warriors sorozat, annak köszönhetően, hogy az ebédszünetben kikönyörögtem erre fél órát”  meséli a sorozatról. „Gyors, friss munkák, amelyek kizökkentenek az aktuális munkából, nem görcsölök rajtuk túl sokat. Fúrószárból, húsdarálóból, biciklikormány-védőből vannak, de a cél az, hogy a végén ne az elemeket, hanem az egész szobrot lássuk egészben.”     

A Csepel G. E. Tornarobot

Szokatlan források

Az alapanyaggyűjtés már önmagában sajátos program Szabó Ottónak, aki előszeretettel jár e célból vastelepekre. A Paks melletti Dunakömlődön található műtermét nemrég felszámolta a londoni utazás miatt, aminek következtében két tonnányi anyag került vissza a telepre, kétévnyi gyűjtőmunka eredménye. Jelenleg a Temze-part a kedvenc vadászterepe, „amely apálykor elképesztő kincsesláda”, a kutatásban kinyomtatott apály-dagály térkép is segíti... Azonban résen kell lennie, mert speciális előírások vonatkoznak a talált tárgyakra: nem szabad azokat kiásni, csak a felszínen lévő holmikat lehet begyűjteni. 

A legkiválóbb tudósok, mérnökök és gépészek serege érkezett hazánkba a dicső Szovjetunió majd mindegyik tagországából, hogy segítségére legyen hazánk szülöttjének.

A magyar ipartörténet fehér foltjai

A művész előszeretettel gyárt magánmitológiákat, fiktív történeteket a munkái köré, amelyek többlettartalmat adnak a daraboknak. Ilyet költött például a diplomamunkaként készült Csepel G. E. tornarobothoz is, amely összesen kilenc benzintankból készült, és egy IFA ablaktörlő motorral működik. „1962-ben, két évvel a Moszkvai Gazdasági Kiállítás után, a Csepel és a Tungsram gyárak összefogásában jött létre az első robotikával foglalkozó üzem, azaz a Magyar Robotikai Vállalat” – olvashatjuk az alkotó blogján a háttérsztorit, amely eddig sajnálatos módon hiányzott az ipartörténeti forrásokból. „Az ötéves terv keretén belül a Csepel Művek adott otthont ennek a nagyszerű és grandiózus vállalkozásnak. A legkiválóbb tudósok, mérnökök és gépészek serege érkezett hazánkba a dicső Szovjetunió majd mindegyik tagországából, hogy segítségére legyen hazánk szülöttjének, Neumann János kiváló tudósnak. Ők szerették volna létrehozni az első működőképes önjáró gépezetet.... 1965- ben az MRV újabb megbízást kapott, fejlesszenek ki egy olyan robotembert, amely képes tanítani az őt figyelő embereket. Ekkor születtek meg az első tanítógépek: sakkgép, táncgép, masírozó gép, szalutáló gép és egyéb felhasználásokra. A Csepel G. E. tornarobot volt az első, amire már gyártósort fejlesztettek, és több változatban is piacra került. A piac telítettsége és az olcsóbb kínai robotok és alkatrészek miatt a gyártósort 1982-ben leszerelték, és csak bizonyos alkatrészeket állítottak elő exportra. Sajnos mára csak egy működőképes, rekonstruált darab maradt fent Magyarországon magántulajdonban.” Ez a „gyűjtői darab” nemrég az Ezüstgerely pályázaton is indult, így most megtekinthető a Sportagóra kiállítótermében.

Egy másik sztorija egyenesen önálló életet kezdett élni, amikor a Budapester Zeitung komolyan vette a történetet, miszerint Magyarországon élt valaha egy kis iszlám közösség, amelynek nőtagaji kalocsai mintás fejkendőket hordtak... A Néprajzkutatás című installáció fejkendője valójában a nagymama tévéje alól került ki (szerencsére a nagyi nem bánta az akciót), a magyar történelem e fehér foltját pedig most éppen a Latarka Galériában tanulmányozhatjuk. 

A kreatív ember fuldokolva kapar afelé, hogy 40 másodpercig megálljanak a munkája előtt egy kiállításon.

Nem ők voltak...

Gólyatábor óta ismerik egymást a Nemmivoltunk! csoport tagjai, akik között Szabó Ottó mellett megtalálható író, grafikus és festő is. Ők építették idén nyáron a VOLT Fesztivál háromméteres, „forrónacis-melltartós” táncoló robotját. „Ment a fesztivál, közben hegesztettünk, szó szerint belefűrészeltünk a közönség arcába, de nagyon élveztük” – idézi fel a munkakörülményeket. „Három és fél nap alatt kész lett a robot, amelyre reklámtelefonok kerültek, ezekre lehetett a jövőnek szánt üzeneteket felírni. A robot szeme, szája promó telefonokból készült, a digitális képernyőkön szemekkel, tátogó szájakkal; az ingarendszer gombját egy óra alatt eltörték, pár órával később pedig a lábakról a telefonokat is elkezdték leszedni” – vázolja az igénybevételek ellenére mégiscsak egyben maradt mű fogadtatásának speciális körülményeit. A csapattal Prágában is jártak egy ösztöndíj keretében, ahol emléktáblát állítottak például az utolsó lebegőnek, vagyis az indiai trükkel kéregető koldusnak.

Van egy nagyon perverz álmom, hogy megéljek ebből itthon, ami hazai művészberkekben abszurd gondolatnak is tűnhet.

A kreativitás új útjai

„A kreatív ember fuldokolva kapar afelé, hogy 40 másodpercig megálljanak a munkája előtt egy kiállításon; a kinetikussággal, a gombnyomással működtethető alkotásoknál pedig a szemlélő várja, hogy történjen valami” – elemzi a mai trendeket. Azt is megtudhatjuk, hogy mivel a szobrok készítésekor fontos a hegesztés, a művész még egy hegesztő tanfolyamot is elvégzett, így jelenleg diplomás szobrászművész, továbbá OKJ-s hegesztő is...

A munkák meglehetősen mozgalmas életet élnek, a Tündéranya például a Tündérgyár megrendelésére készült még 2012-ben és most az R33 szórakozóhelyen található, a Krisztina Palace-ban pedig állandó jelleggel vannak a szobrai, míg szórakozóhelyekre, kocsmákba megrendelésre készít szobrokat. „Mozognak a dolgok, nem porosodnak. Van egy nagyon perverz álmom, hogy megéljek ebből itthon, ami hazai művészberkekben abszurd gondolatnak is tűnhet” – osztja meg velünk Szabó Ottó. „De semmire sem kell panaszkodhatom, pont jól alakul minden – ráadásul úgysem tudnám abbahagyni a dolgot.” 
Szabó Ottó munkái a blogján, illetve facebook oldalán (RobOtto név alatt) tekinthetők meg.

design, szobrászat, képzőművészet, alkotók, szabó ottó, kinetikus szobrok, csepel g. e., tornarobot, tündéranya Icon_print

Szabó Ottó és a Tündéranya

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Bugyborékoló

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Medúza

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Lunchtime Warrior

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Workerbot

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: A Csepeli Gépember

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Tündéranya

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Lunchtime Warrior

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó régi műterme Dunakömlődön

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Néprajzkutatás

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: otto2

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Szabó Ottó: Illusztrációk

Kép © Szabó Ottó

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317