Már gyerekkorában is szénnel rajzolt, manapság pedig egy tollrajz legalább olyan fontos része a napjának, mint a reggeli kávé.
Lassan vége a nyári szezonnak, de a WNDRLND-ben felvonultatott grafikusok, graffitisek és képzőművészek listájáról még mindig tudunk válogatni. Ezen a héten Hegyháti Emese került a 7 grafikusa sorozat főszereplői székébe, és biztosak vagyunk benne, hogy ő sem okoz majd csalódást.
Ugyan nem kötelező kitétel nálunk a grafikus végzettség, Emesénél ebben sincs hiány: tavaly végzett a MOME tervezőgrafika szakán. Azonban mielőtt elkötelezte volna magát a szakma mellett, a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti és Ruhaipari Szakképző Iskola alkalmazott grafika szakát végezte el. Ez azért is volt hasznos, mert a sajátja mellett a többi szak munkájába is bepillanthatott, kipróbálhatott olyan technikákat, amiket a mai napig is szívesen alkalmaz.
Az egyik ilyen a könyvkötés, ami szerinte a tollrajzok mellett az egyik leghatékonyabb módja az önkifejezésnek.
Már egészen kicsi korától jobban lekötötte a vizuális világ, mint a szavak, és ha teheti, manapság is inkább rajzban beszél a fontos dolgokról. "A tollrajz olyan, mint a reggeli kávé." - mondja, és vastag füzeteket tölt meg aprólékosan kidolgozott rajzaival. Ugyan a felmenői között nincs képzőművész, a tehetség és az érdeklődés a családban nem példa nélküli: nagyapja rendszeresen készített karikatúrákat a család tagjairól, közöttük Emeséről és testvéreiről.
Munkái ugyan elsősorban illusztráció-jellegűek, találunk példát klasszikus alkalmazott grafikai projektekre is: tervezett már flyert, arculatot, logót, de befőttcímkét is. Nemsokára pedig az ARC plakátkiállításon találkozhatunk két rajzával is nagy méretben, melyek a magyarországi közérzetet firtató hívószóra készültek.
Emese rajzai akár noteszeken, képeslapokon is hozzáférhetőek: a Rododendron galériában, vagy iparművészeti vásárokon találkozhatunk velük.
A szülei kicsit megijedtek, hogy a többi gyerektől eltérően Emese csak szén- és monopolceruzával volt hajlandó rajzolni, de a tanítónő megnyugtatta őket, hogy ez normális.
A színek azóta sem jellemzőek a munkáira, még a szitanyomással is legszívesebben monokrómban próbálkozna.
Inspirációt elsősorban a közvetlen környezetéből és a nap mint nap megélt élményekből merít. Imád piacra járni - ahol a húspult a kedvence -, és fontos hobbija a főzés is. Rajzolás közben általában filmet néz, vagy inkább hallgat, azok közül is a kedvenceit újra és újra. A filmekben leginkább azok hangulata fogja meg, és ez az, amit szeret újra felidézni.
- Név:
- Hegyháti Emese
Emese tavaly végzett a MOME tervezőgrafika szakán, azóta pedig szabadúszóként dolgozik. Munkái között találunk flyereket, arculatot, logót, de igazi nagy szerelme a könyvkötés és a tollrajzok.
