E heti grafikusunk vállaltan laktózérzékeny, és retteg a rovaroktól. Nem csoda hát, hogy tej és bogár majdnem minden képére kerül.
E heti grafikusunk könnyen lehet, hogy a legfiatalabb a 7 grafikusa sorozat történetében. Szeptemberben kezdi második évét a Képzőművészeti Egyetemen, ahol hivatalosan képgrafikát tanul, de mivel tervezőgrafikusokkal tölti minden szabadidejét, abból a szakmából is ragad rá bőven. Moravszki Kata múlt héten a wndrlnd csapatát és közönségét boldogította, ami az exkluzív DJ set és a grillpult kidekorálása mellett egész sokféle dolgot takar.
Ugyan a Képzőre már képgrafika szakra jelentkezett, a tervezőgrafika sem új terület számára: a székesfehérvári művészeti szakközépiskolát ezen a szakon végezte el, és a Kisképzőn töltött egy éve alatt is ezzel foglalkozott. Azért váltott mégis képgrafikára, hogy egy újfajta szemléletet sajátítson el, és az itt megismert tradícionális technikákkal gazdagítsa tervezői stílusát.
Szerinte egy alkalmazott grafikai munkát is könnyen fel lehet dobni azokkal az eszközökkel, amiket a hagyományos sokszorosító grafikai eljárások adhatnak: izgalmas textúrák és felületek születhetnek.
Ugyan a munkái nagy része számítógéppel készül, Kata először inkább kézzel rajzol, majd ezt szkenneli be. Témáit általában a közvetlen környezetében előforduló abszurd vagy éppen egészen hétköznapi helyzetekből meríti, ezért képein keresztül bepillanthatunk a képzős kollégium lánykonyhájának életébe, vagy épp barátainak mindennapjaiba.
A konyha egyértelműen kedvelt terep: a sok nyers alapanyag, a fröcsögő levek, az odaégett fekete pacák és persze a bogarak örök témát szolgáltatnak. Ha pedig visszatérő motívumokról beszélünk, érdemes a spontán bogárral kezdeni: a puha testű fekete százlábú, ami gyakorlatilag a semmiből képes előbukkani a hatalmas fehér falfelület közepén. Persze ugyanilyen sebességgel el is tűnik, de Kata biztos benne, hogy nem csak az ő képzeletében létezik.
Tanulmányai miatt elég sok kollégiumban megfordult már, az itt szerzett élmények pedig jó időre ellátták témával. A konyha, a vécé, az emberek mind hozzájárulnak az ingergazdag környezethez, és többek között a spontán bogár is itt őshonos. Amikor azonban hazautazik a családjához Kápolnásnyékre, szerencsére jóval tisztább konyha fogadja.
Altgr_5
A gyerekkori emlékek szintén fontos inspirációs forrásként szolgálnak: a kazettás tévéjáték előtt töltött idő, a hangyás, elfutó képek, a tévé el-eltűnő hangja mindannyiunk számára ismerős audiovizuális élmény lehet. Ezeket idézte fel második féléves munkájában, a 2 perces gif filmben, ami egy bécsi, grafikus diákoknak kiírt pályázaton is jól szerepelt. A kiírás azt firtatta, hogy gondolkodik a 20. század grafikusa, az ő filmje pedig ennek elég beszédes lenyomatát adja.
A bogarak mellett van még egy fontos visszatérő elem: a kultikus tej. Kata ugyanis laktózérzékeny, a sokkot pedig így próbálja meg aktívan feldolgozni. Minden lehetséges alkalommal említi vagy ábrázolja az ártatlannak tűnő, ám annál toxikusabb italt, sőt, már a lényegi ellentétpárját is feltalálta: a fekete, sűrű nemtejet.
Kata ugyan nem néz darabolós horrorfilmeket esténként, mégis szívesen tervezne kellékeket vagy díszletet valami fröcsögős színdarabhoz.
Persze ha felkérnék, hogy készítsen szürreális illusztrációkat egy könyvhöz, azt sem utasítaná vissza, és videoklipet is szívesen készítene egy zenekar számára. Lehet, hogy az általa használt vizuális eszközök egyeseknél még kiütik a biztosítékot, de szerinte ez nem baj: "Az embereket hozzá kell szoktatni a trash-hez." - mondja, és közben kajánul nevet.
