A legális graffitis rajong a színekért, és a héten a WNDRLND-ben azt is bebizonyította, hogy nagyon ért hozzájuk.
A 7 grafikusa sorozat ezen a héten is a WNDRLND-ből jelentkezik: ezúttal Kast Ádámot mutatjuk be, akinek a munkáival mindenki találkozhatott, aki valaha ült már a szentendrei HÉV-en. A Filatorigáton lévő legálfal rendszeres alkotója és a budapesti graffitis szcéna fontos alakja a héten két live paint akció keretében dekorálta tovább az egyébként is színes margitszigeti kultúrkocsmát.
Kast Ádám - http://www.flickr.com/photos/kast1
Kast 1995-ben találkozott először közelebbről a graffitivel: egy éjszakai festésre kísérte el a bátyját, ahol az ő feladata volt a létra kezelése. Az élmény olyan meghatározó volt, hogy a következő évet már skicceléssel és tervezéssel töltötte, aztán jöttek a tagek, 96-ban pedig már élesben is kipróbálta magát egy nagy falfelületen.
Időközben felvette a Kast művésznevet, amire elsősorban a betűkép miatt esett a választása. A képein is ezt láthatjuk, bár – ahogy a legtöbb graffitinél – az olvashatóság a legkevésbé sem szempont. A betűk után a második kedvenc témája az épület, ami néha magában, néha a háttérben jelenik meg, de sokszor maga a szöveg is térbeli alakot kap.
Kastnál a dekorálási kényszer már egészen pici korában jelentkezett: akkor a hálószobafal és a bútorok estek áldozatul. Azóta kicsit tudatosabban választja ki a dekorálandó felületet, és valószínűleg a témát is. A legextrémebb hely, ahol valaha festett, egy elhagyatott gyártelep volt, ahol nem az esetleges lebukástól kellett a legjobban félnie.
Legszívesebben fém felületre fest, de erre viszonylag ritkán van lehetősége. Falakból is többféle szóba jöhet: beton, tégla, fa – mindegyiknek megvan a maga szépsége és különleges textúrája, ami izgalmassá teszi a festést és az elkészült képet is.
Kast festett már bútorlapokból épített felületre is, a kép elkészültével pedig elégette őket, ezzel is mutatva, hogy a graffiti lényege nem a konzerválhatóságban rejlik.
A WNDRLND-ben egy különleges felületet is kipróbálhatott: műanyag fóliákat feszítettek ki Zsili szivárványa elé, és ezen az átlátszó, rugalmas felületen rajzolódott ki pár nap múlva Kast névjegye. A szokatlan felülettel érdemes volt megküzdeni: a fólián gyönyörűen mutatnak a színek, a kifeszítésből adódó gyűrődések pedig izgalmas textúrát adnak a képnek.
Good time all the time
Ha már különleges felületeknél tartunk, az emberi test sem maradhat ki. Női hasakon és hátakon jelennek meg Kast egyszerűbb szövegei és bonyolult, realisztikus grafikái. Ennél persze jóval tartósabb felület a vászon, abból is minél nagyobb, amire szintén rendszeresen fest. Az igazi álma azonban egy több száz négyzetméteres tűzfal lenne, ami nem csak a méret, de a fal anyaga miatt is nagy kihívásnak számítana, és rengeteg részlet kidolgozására adna lehetőséget.
Kast külföldi graffiti jam-ek rendszeres résztvevője, most pedig épp azon dolgozik, hogy Budapestre szervezzen egy hasonló nemzetközi eseményt. A projekt része egy új legálfal beindítása is, ehhez azonban az illetékes önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. A szervezés mellett printeket és grafikákat készít, videót vág, és legalább hetente egyszer kijár festeni, hogy véletlenül se essen ki a gyakorlatból. Ha megéri, akkor még hetven évesen is ezt szeretné csinálni, mert szerinte a graffitiből sosem lehet kiöregedni.
