Logomain

Elment a vasbeton latin-amerikai pápája

By Kovács Dániel 2013. április 29. 11:39

szerk at hg dot hu

120130604-20111-hma6pu.gallery

Clorindo Testa (SEPRA Építésziroda): Banco de Londres y América del Sur, Buenos Aires, Argentína

220130604-20111-145w05o.gallery

Clorindo Testa: A Bank of London homlokzatának részlete

320130604-20111-vc3wl2.gallery

Clorindo Testa: A Bank of London épületének belső tere

420130604-20111-rr0myl.gallery

Clorindo Testa: Az Argentin Nemzeti Könyvtár modellje

520130604-20111-30ib1k.gallery

Clorindo Testa: Az Argetin Nemzeti Könyvtár keresztmetszete

620130604-20111-188veer.gallery

Clorindo Testa: A Nemzeti Könyvtár építés közben, 1982-ben

720130604-20111-1g4qu06.gallery

Clorindo Testa: A Nemzeti Könyvtár ma

820130604-20111-hawpnw.gallery

Clorindo Testa: A Casa di Tella (1968) homlokzata Buenos Airesben, archív fényképen

920130604-20111-k3gplz.gallery

Clorindo Testa: A Casa di Tella belső tere

1020130604-20111-1fbs8tx.gallery

Clorindo Testa: Casa la Tumbona (1986)

1120130604-20111-1mofamz.gallery

Clorindo Testa

Clorindo Testa volt az egyik, akinek köszönhetően ma dél-amerikai modern építészetről egyáltalán beszélhetünk.

Április 11-én elhunyt Clorindo Testa argentin építész-képzőművész, a 20. századi dél-amerikai építészet kiemelkedő alakja. Le Corbusier követőjeként nem csak a racionalista irányzat, de a brutalizmus legfontosabb alakjává is vált az országban. Épületei, elsősorban az 1960-66 között emelt bankszékház, a Casa Matriz és az ugyanekkor elkezdett, de csak harminc év múlva elkészült Nemzeti Könyvtár nem csupán hozzájárultak Argentína progresszív országképéhez, de a 20. századi globális építészet karakteres, fontos alkotásai – részben neki köszönhető, hogy beszélhetünk önálló dél-amerikai modernizmusról. 89 esztendőt élt.

Clorindo Testa (SEPRA Építésziroda): Banco de Londres y América del Sur (Casa Matriz), Buenos Aires, Argentína. Fotó: Julius Schulman

Testa néhány hónapos volt, amikor családja 1923-ban Nápolyból Buenos Aires-be érkezett egy szebb jövő reményében. Gyermekkorában legkedvesebb játékai a saját építésű hajók voltak, így mindenképp hajómérnök szeretett volna lenni. Végül rövid ideig elektromechanikusnak tanult, majd szinte a véletlennek köszönhetően bejutott a Buenos Aires-i Egyetem építészkarára, ahol a frissen alapított Építészeti és Urbanisztikai Tanszék első évfolyamának tagjaként végzett 1948-ban. A következő évben az egyetem támogatásával tanulmányútra indult Európába, ahonnan a kortárs építészet legjavának megismerése után, csak három esztendő múlva tért haza. Ekkor azonban el is nyerte első nagyobb megbízását, az Argentin Építőipari Kamara székházának tervpályázatát.

A következő évtizedben Testa a SEPRA építésziroda tagjaként az argentin funkcionalista építészet vezető alakjává vált, és egyben kulcsszereplővé a helyi építészet felzárkóztatásában a nemzetközi irányzatokhoz. Munkái finoman, de érezhetően távolodni kezdtek a racionalista normáktól az expresszivitás irányába. Saját magát festőként és építészként határozta meg, így nem meglepő, hogy épületein egyre nagyobb szerepet kaptak a tömegjátékok, a fény-árnyékhatások, a színek és az anyagok. Legfontosabb házai szinte egyaránt értékelhetőek szobrászati plasztikaként és épületként.

A Bank of London homlokzatának részlete

A Bank of London épületének belső tere

1960-ban kap megbízást a Bank of London dél-amerikai fiókjának felépítésére Buenos Aires-ben, amelyet 1966-ra fejez be. Az egyértelműen Le Corbusier brutalista korszakának hatását mutató épület szerkezetét a telekhatárokon álló, plasztikusan formált vasbeton oszlopok-pillérek adják; a belső szinteket a tetőre függesztették, a földszinten így nincsenek tartóoszlopok. A tér egyszer funkcionális és absztrakt, művészi hatású, köszönhetően az uralkodó látszóbeton-felületeknek. Testa űrkorszakot idéző épülete óriási hatást gyakorolt a kortárs argentin építészetre, és meglepő módon nem csak a privát szférára: reprezentációra alkalmas jellege miatt a brutalizmus a kormányzati építkezések körében is előszeretettel használt stílussá vált.

Az Argentin Nemzeti Könyvtár modellje. Forrás: Wikipédia

Az Argentin Nemzeti Könyvtár keresztmetszete

A Nemzeti Könyvtár építés közben, 1982-ben. Forrás: Wikipédia

A Nemzeti Könyvtár ma. Forrás: Wikipédia

Ebben szerepet játszott másik meghatározó épülete, a Nemzeti Könyvtár is, amelynek pályázatát 1962-ben nyerte meg. Testa a könyvek megóvására négy, a földbe süllyesztett raktárat tervezett, amelyek felett négy lábon állva magasodott a közforgalmi rész, az olvasótermekkel. A lábakra azért volt szükség, hogy az épület alatt parkot lehessen kialakítani (ez a gondolat ugyancsak Le Corbusier nyomán terjedt el, és épp ugyanebben az időben Magyarországon is jelentkezett – ld. a KÖZTI lábas tornyait a Trefort-kert helyére). Az építkezés azonban csak 1971-ben indult meg, és 1982-ben leállt. Az időközben bekövetkezett technikai változásokat figyelembe véve, átdolgozott tervekkel és spanyol segélyből finanszírozva csak 1990-ben indulhatott meg újra; az épületet végül 1992-ben adták át. A költségcsökkentés jegyében elhagyták a megemelt olvasótermi szintekre tervezett, nagyméretű fém fényvetőket – ennek következtében az épület kissé befejezetlennek hat, a nap egy részében pedig igen nehezen használható.

A Casa di Tella (1968) homlokzata Buenos Airesben, archív fényképen. Forrás: Wikipédia

A Casa di Tella belső tere. Forrás: Wikipédia

Testa az 1960-as években, hírneve növekedésével párhuzamosan egyre-másra kapta az állami és a privát megbízásokat. Egyik legszebb műveként a Guido di Tella műgyűjtő számára tervezett lakóházat tartották számon. A több mint nyolcszáz négyzetméteres, látszóbetonból készült épület két, elkülönülten is használható lakóegységből állt, nagyméretű, részben kétszintes belső terekkel. Testa a hagyományos Buenos Aires-i „casa chorizo”, azaz „kolbászház” formájából és beosztásából indult ki, természetesen a maga eszközeivel átformálva.
A tulajdonos haláláig használta a házat, amely ezután több kézen átment, majd 2011-ben több védetté nyilvánítási indítvány és az Argentin Építész Kamara tiltakozása ellenére lebontották egy új lakótömb kedvéért. Maga az építész akkor úgy nyilatkozott: nem sajnálja műve pusztulását, hiszen „az idők változnak és nem tarthatunk meg minden házat”.

Casa la Tumbona (1986). Forrás: Wikipédia

Az 1966-as puccsot követő évek, illetve az 1976-1983 közötti „Nemzeti Újjászervezési Folyamat” Testa karrierjében nem hozott törést, noha több épületének elkészülését jelentősen befolyásolta. Idővel egyértelműen a posztmodern felé fordult, a nyolcvanas években tervezett épületei sokkal játékosabbak, könnyedebbek a korábbiaknál. Az 1986-os Casa la Tumbona a tengerparton áll, az időnként megemelkedő vízszint miatt lábakra állítva. A vörösre festett falak, az eltérő belmagasságú belső terek kubusai és a különböző méretű ablakok időtlen megjelenést kölcsönöznek az épületnek, amely származhatna akár az 1930-as évekből is.

Clorindo Testa

A 2012-es Velencei Építészeti Biennálének Testa volt az egyik – kevésbé kiemelt – főszereplője: ő tervezte a belsőépítészetet az argentin pavilonban, amely az ország elmúlt 200 évének legjobb épületeit mutatta be. Itt sem tagadta meg magát: a történelmi hangulatú csarnokba élénk színekre festett, egyszerűen összeszögelt nyers deszkákból álló installációt tervezett.

dél-amerika, brutalizmus, buenos aires, modern építészet, argentin építészet, argentína, clorindo testa Icon_print

Clorindo Testa (SEPRA Építésziroda): Banco de Londres y América del Sur, Buenos Aires, Argentína

Clorindo Testa: A Bank of London homlokzatának részlete

Clorindo Testa: A Bank of London épületének belső tere

Clorindo Testa: Az Argentin Nemzeti Könyvtár modellje

Clorindo Testa: Az Argetin Nemzeti Könyvtár keresztmetszete

Clorindo Testa: A Nemzeti Könyvtár építés közben, 1982-ben

Clorindo Testa: A Nemzeti Könyvtár ma

Clorindo Testa: A Casa di Tella (1968) homlokzata Buenos Airesben, archív fényképen

Clorindo Testa: A Casa di Tella belső tere

Clorindo Testa: Casa la Tumbona (1986)

Clorindo Testa

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317