A karikatúra műfaját éppoly profi szinten művelte, mint a síelést vagy gerelyhajítást: utóbbiban olimpiai ezüstéremig jutott.
Kiváló grafikus, aki kisplasztikában is kipróbálta magát, ugyanakkor többszörös magyar és angol bajnok gerelyhajításban, nagyszerű síelő, sportvezető, könyvillusztrátor, nyári és téli olimpia résztvevője – életútját tekintve a „reneszánsz ember” kifejezés sem tűnik túlzásnak. Nevének hallatán sokaknak beugranak a jellegzetes, lendületes karikatúrák, amelyekkel anno többek között a Ludas Matyi vagy a Képes Sport hasábjain lehetett találkozni. Az olimpia apropóján Szepes Bélára emlékezünk.
„Karikaturistának születik valaki” - vallotta pályafutása kezdeteire utalva egy interjúban a művész, aki 1903-ban látta meg a napvilágot, és Strauch Béla néven anyakönyvezték. Saját bevallása szerint mindig is rajzolt, viszont grafikusi karrierjének éppen sportolói pályafutása adta meg a kezdőlökést. A versenyeken ugyanis minden jelentősebb bajnokot megörökített, gazdag arcképcsarnokot összeállítva élsportoló kortársairól, például Papp Laciról készült karikatúrákból.
A Toldi Reálgimnáziumban tanult, majd az Iparművészeti Iskolán folytatta tanulmányait. Már a gimnázium alatt síelt a budai hegyekben, később ő lett az első hazai síugró bajnok. Atletizált is a MAC-pályán, kedvenc ága a gerelyhajítás volt, bár ehhez alkata nem volt ideálisnak mondható. Ez azonban nem hátráltatta abban, hogy hét magyar és három angol bajnoki címet szerezzen. Olimpián már 1924-ben részt vett, Chamonix-ban a téli játékokon indult, sokáig csúcstartó volt síugrásban. Legnagyobb sikere azonban kétségkívül az 1928-as amszterdami nyári olimpián gerelyhajításban szerzett ezüstérem.
Így győztök ti (Hét olimpia hősei) - karikatúraalbum; kép © Sport Lap- és Könyvkiadó
Már fiatalon sporttudósítóként és karikaturistaként dolgozott a Nemzeti Sportnak, először itthonról, majd hét évig Berlinből tudósítva a lapot. Emellett több külföldi újságnak is dolgozott, például a Berliner Illustrierte Zeitungnak. Hazatérése után a MASZ szövetségi kapitánya, edző, síoktató, de a 30-as években részt vett néhány magyar film forgatókönyvének megírásában is. A Képes Sport egyik alapítója, majd sokáig képszerkesztője volt, majd nyugdíjba vonulásáig a Budapesti Grafikának dolgozott. Több karikatúraalbuma is megjelent, például az Így győztök ti! (Hét olimpia bajnokai) című kötet a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalatnál. Már nyugdíjas, amikor komolyabban elkezdte foglalkoztatni a kisplasztikák készítése.
„A sportrajzok nyomán készítettem első kis szobraimat, éreztem, hogy ennek a mozgásnak a dinamikája, csodálatos ívei három dimenzióba kívánkoznak. Kerényi Jenő (Kossuth-díjas magyar szobrászművész – a szerk.) biztatására azután újabbakat is csináltam. Vagyis 60 éves fejjel „megbolondultam”, s azóta sporttémájú szobrokat készítek. Speciális technikával, mivel az az ambíció fűtött, hogy ne egy mozdulatot vagy pozitúrát, hanem magát a mozgást öntsem formába” - vallotta egy, a Dunántúli Naplóban 1984-ben megjelent, Wallinaer Endrének adott interjújában.
NBI „Ezek ilyen nagyok?"; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
A három Kossuth-díjas stadion építő már a bővítésen dolgozik (Dávid-Gilyén-Erős); kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
„A versenyeken, a húszas-harmincas években, rengeteg trófeát nyertem. Rémes kis naturális szobrocskák voltak ezek! – a mozgás természetessége nélkül. Már akkor sokat törtem a fejem, hogyan lehetne valami mást?... Kerényi előtt is beszéltem erről, a többi azután jött magától. S amikor nyugdíjba mentem, már időm is lett hozzá...”
Vitray Tamás; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Papp László; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Munkáiból itthon és külföldön is számos kiállítása volt. 1930-ban házasodott össze Scherbach Magdolnával, aki ekkor vette fel a Szepes Mária nevet. 1986. június 20-án hunyt el, hagyatékát a Magyar Testnevelési és Sportmúzeumban őrzik.
Szepes-karikatúra; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Vértesy József olimpikont ábrázoló karikatúra; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
A Gerevich-család; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Gerevich Aladár és Dunay bácsi; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Tenke Tibor építész; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Schmitt Pál; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Illusztráció az 1960-as római olimpiához; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum
Papp László; kép © Magyar Testnevelési és Sportmúzeum