Logomain

Kultúrnegyed sufnipályázatból

By Ongrádi Melinda 2012. május 23. 11:03

szerk at hg dot hu

Mcxvi_portre20130604-19838-17y3nmm.gallery

MCXVI portré

Zsolnay_cikk_120130604-19838-1hyaj2h.gallery

A megújult Zsolnay Negyed

Zsolnay_cikk_220130604-19838-sa9yoc.gallery

A megújult Zsolnay Negyed

Zsolnay_cikk_320130604-19838-plq39k.gallery

A megújult Zsolnay Negyed

Zsolnay_cikk_420130604-19838-13h9ouq.gallery

A megújult Zsolnay Negyed

Zsolnay_galeria_120130604-19838-zh30qc.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_nyito20130604-19838-1msxj6.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_220130604-19838-bdaaus.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_320130604-19838-n75q3.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_420130604-19838-3kj8w9.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_520130604-19838-7baefq.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_620130604-19838-lxfkvk.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_720130604-19838-esweu3.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_820130604-19838-1vyb0wx.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1020130604-19838-u0srlm.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1120130604-19838-j7zkwd.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1220130604-19838-91mlj2.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1320130604-19838-1bmho7f.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1420130604-19838-1hhpidx.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1520130604-19838-tkup0q.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1620130604-19838-1v6rq5r.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1720130604-19838-1h6vksz.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1820130604-19838-kn9jmc.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_1920130604-19838-s4bsrx.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_2020130604-19838-frddwn.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_2120130604-19838-pupjpe.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_2220130604-19838-1ued3qf.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_2320130604-19838-6qc0w6.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Zsolnay_galeria_2420130604-19838-sijr4e.gallery

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed a legnagyobb hazai ipari műemlék rehabilitáció - de megtalálja-e a helyét a város életében?

Nemcsak hazai viszonyok között volt egyedülálló léptékű feladat, de egész Közép-Európában is az a pécsi EKF 2010 legnagyobb szabású projektje, a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása. A Zsolnay és Pécs neve elválaszthatatlanul összeforrott, a gyárnegyed mégis méltatlanul elhanyagolt állapotban aludta Csipkerózsika-álmát. A rehabilitációnak köszönhetően azonban nemcsak megújultak az itt álló épületek, amelyek között számos műemlék található, hanem megtalálhatják helyüket a 21. században is, így a negyed újra bekapcsolódhat a város vérkeringésébe. 

A terület alapvetően négy tematikus részre tagolódik: a Míves, az Alkotó, a Családi és az Egyetemi Negyed foglalja magába az idetelepülő funkciókat. A tervezőket, az MCXVI Építészműterem munkatársait nemzetközi nyílt tervpályázaton választották ki. Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezőként vitték végig az alkotófolyamatot, a pályázati eredmény kihirdetése után, a további tervek elkészítésére a feladat nagysága miatt 12 tervezőcsapat alakult. A Zsolnay Fesztivál beharangozója kapcsán tartott bejáráson a hg is ott volt, most pedig a tervezőket faggattuk az egyedülálló projekt részleteiről.

hg.hu: Szerintetek mi volt a pályázatotok sikerének titka?
Csaba Katalin: Szerintem a beavatkozások arányossága. Több meglehetősen szélsőséges pályázatot is beadtak: volt, amelyik gyakorlatilag semmilyen beavatkozást nem alkalmazott, szinte romkertként őrizte meg a területet, míg volt olyan terv, amelyik csak egy bizonyos kort tartott szem előtt, őrzött meg, a többiből származó építményt elbontotta... Olyan is volt, aki egyetlen nagy jelre fűzte fel az egész együttest. Mi inkább apróbb beavatkozásokkal éltünk, megpróbáltuk a negyed léptékét tartani. Csak ott bontottunk, ahol ez szükséges volt, például ahol túl sűrű volt a beépítettség.
Herczeg László: Nem egy szempont szerint dolgoztunk. Szép-nem szép, öreg-fiatal, műemlék-nem műemlék – van vagy 100, ezeket kellett mérlegelni. Számtalan nézőpont felmerült, ennek lett aztán egy eredője. Érzésre kellett tudni, hogy mi az arányos beavatkozás.
Csaba Katalin: Erre is jó egyébként az együttdolgozás...

Herczeg László: Itt három ember véleménye ütközött, és ez jó volt így – két ember óhatatlanul konfrontálódik, míg négy klikkesedik. Terület alapon osztottuk meg a feladatot – koncepció szintjén az egészen közösen dolgoztunk, de egyébként a negyedekre osztott rendszer működött. A negyedeknek viszont nem volt éles határa, de így terület alapon ki lehetett jelölni az épületeket, amelyekkel foglalkozni lehetett.
Ami az egész terület képét illeti, alapvetően kétféle részre tagolódik, amelyeket a 6-os út választ el egymástól: az északi részen sok szobor, emlék található, itt aprólékos, gondos munkára volt szükség. A déli terület teljesen más képet mutat: ez volt régen a Zsolnay erőforrása, itt zajlott például a vasúti raktározás, őrlés. Ez egy nagy leaszfaltozott placc képét mutatta, ahol sokkal szabadabban lehetett gondolkozni. Ami a kert- és tájtervezést illeti, előbbivel az S73, utóbbival az Új Irány csoport foglalkozott.

hg.hu: Lebegett-e a szemetek előtt példa, amikor nekifogtatok a tervezésnek?
Herczeg László: Hazai példa egyáltalán nem volt, hiszen ekkora léptékű ipari műemlék felújításra nem volt még példa itthon. Még a Millenáris sem ilyen – talán a családi negyedre emlékeztet kicsit. Esetünkben még az is árnyalta a dolgot, hogy itt élt a Zsolnay-család, tehát vannak itt lakóházak is, de vannak lakóháznak látszó ipari létesítmények is – tehát ez egy sokkal komplexebb ügy volt. Külföldi példákat a pályázat időszakában nem néztünk, csak a következő fázisban. Többféle mintát láttunk; vannak azok a kulturális negyedek, amelyeket fokozatosan laknak be, egyfajta nőtt rendszerben, vagy vannak az adott program szerint rehabilitált ipari negyedek – a tervezési módszerek mindkettőnél teljesen mások. Utánanéztünk, és rácsodálkoztunk ezekre...

hg.hu: Egyébként ez egy jó irányvonal, a használaton kívül került ipari területeknek feltétlenül kulturális funkciót adni?
Csaba Katalin: A fenntarthatóság szabja meg, hogy jó-e az az adott új funkció. Esetünkben az Egyetem egy fontos láb, amin áll a Zsolnay Negyed; ha azt csak kulturális funkciók töltenék ki, az nagy teher lenne.
Herczeg László: Budapest például egy gyűrűsen nőtt város, ennek köszönhető, hogy a hajdan a város szélére települ ipari negyedek mára mintegy zárványként bekerültek a város közepébe. Ezek organikusan alakulnak át, keresik az új funkciójukat. Az biztos, hogy ipart ide már nem lehet telepíteni, viszont kéne velük valamit csinálni mindenképp. Mivel a város következő lépcsőjében ismét lakóterületek találhatók, ezek a részek is potenciális fejlesztési területté válnak, és hozzájuk is kell nyúlni. Persze nem biztos, hogy kulturális rendeltetés a legmegfelelőbb, lehet, hogy inkább sport-, lakó-, rekreációs funkcióban kell gondolkodni. Mindenképp fontos, hogy fenntartható legyen az egész, nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is.

Csaba Katalin: Sokat beszélgettünk arról, hogy régi épületeket felújítani mennyire gazdaságos. Mindig mérlegelni kell, hogy mennyire érdemes felújítani, mennyire újat építeni. Pécsett mindenképp indokolt volt a felújítás, mert erős tradíció kötődik a helyhez.
Herczeg László: Pécs és a Zsolnay között rendkívül erős a kapocs. Így mindenképp úgy kell hozzányúlni az épületekhez, hogy helyre kell azokat hozni, még ha adott esetben esetleg nem is racionális a döntés.
Csaba Katalin: Voltak kijelölt műemlékek, de voltak épületek, amelyek nem azok, például 50-es évekbeli házak, a kor helyi ipari építészetének lenyomatai. A hozzányúlás mértékét eszerint kellett súlyozni.

hg.hu: Esetünkben a tervezés rendkívül összetett feladatnak tűnik; hogyan szerveztétek a munkát, hogyan zajlott a folyamat?
Csaba Katalin: Maga a pályázat egyfajta „sufnipályázat” volt, amelyet hárman csináltunk. Amikor megnyertük, akkor kezdtünk el gondolkodni: hogyan is lehet ezt megcsinálni? Úgy gondoltuk, a szétosztás a megoldás; az iroda felbővítése rizikós lett volna, és úgy a házak se kaptak volna akkora figyelmet. 12 építészcsapat dolgozott a terveken, továbbá a tájépítészek. Így minden házra oda tudtunk figyelni. A tervezést hárman fogtuk össze, de azonfelül mindenki elsősorban a saját területével foglalkozott. A gépész-, elektromos tervezés generálban ment, a statikusok viszont az egyes építészek mellett dolgoztak.

Herczeg László: A projekt minden oldalról reflektorfényben volt. Az uniós előírások a kiviteli tervezést teljesen a kivitelező alá rendelik. Az egész Sárga könyves eljárás (amelynek értelmében a kiviteli tervek elkészítése a kivitelező feladata - a Szerk.) egy agyrém – vonalas mérnöki létesítmények tervezésekor használható legfeljebb. Itt viszont műemlék-felújításról van szó, ahol nem lehet a kivitelezőre bízni a munka részleteit. Ez a rendszer csak a megbízónak jó, mert kényelmes; a megoldás ellen a Kamarának kéne felemelnie a szavát. Tervezői szempontból abszolút kényelmetlen, rizikós eljárás volt, amit nem is vállalt fel mindenki.

hg.hu: A pécsi projektek tervezői hogyan tudták kezelni ezt a helyzetet?
Herczeg László: Mindig az adott szituáció döntötte el, és minden iroda más-más módszert választott. Volt, ahol csak szerzői felügyeletet, volt, ahol tervezői művezetést. Igazából az lett volna jó, ha az összes pécsi projekt eljut a kiviteli terv szintjéig. Ugyanakkor a végeredmény szerintem sokkal jobb lett, mint ami a mai magyar viszonyok között várható lett volna.

hg.hu: Ez minek köszönhető szerintetek?
Herczeg László: Szerintem nekünk...

hg.hu: Milyen nehézségekkel kellett még megbirkózni?
Csaba Katalin: Hiányzott, hogy nem volt gazdája egyik projektnek sem. A Zsolnay Negyed esetében is ment a tilitolizás, nem volt egy felelős sem, végig ez a finom politizálás ment, hogy mindenkinek jó legyen. Ezek a házak annyi figyelmet igényeltek, hogy mi végig ott voltunk.
Herczeg László: Szerintem az is szerencsés volt, hogy „kívülről jött emberek” tervezték ezt a projektet.
Csaba Katalin: Végig jellemző volt az is, hogy elég negatívan kommunikálták az egész EKF-et. „Nem kell feltúrni a várost, nem kell nekünk ez a macera...” Szerencsétlen volt a finanszírozás is, az állam előfinanszírozta az EU-s pénzt, de nagyon lassú volt a folyamat, éves-féléves kifizetésekkel. Folyamatos lélekápolást is kellett folytatnunk a projekt szkeptikus résztvevői felé.

Herczeg László: Arra is a projekt vége felé jöttek rá, hogy be kéne engedni az embereket, hogy lássák, mi zajlik itt. Így a vége felé folyamatosak voltak a bejárások, ahol mindenki csodálta az épületeket, a végeredményt pedig szájtátva nézték... Jó érzés volt, hogy nemcsak a szakma részéről érkezett az elismerés – például becézték a hidat. Ritkán fordul elő ilyen egy építésszel.
Csaba Katalin: A gyár korában elzárt terület volt. A bejáráson minket is megfogott a miliője.
Herczeg László: Jó volt, hogy eléggé szabadon tudtunk dolgozni, például funkciókat csoportosítottunk át, de ennek éreztük a súlyát is. Előfordult az is, hogy rájöttünk, az elején volt egy rossz döntésünk, és ez aztán az egész projekt során végig visszaköszönt.

hg.hu: Az együttes mely elemét tartjátok a legsikerültebbnek?
Csaba Katalin: Végig szempont volt, hogy ne ragadjunk ki részleteket.

hg.hu: Van-e valamelyik területen hiányérzetetek?
Herczeg László: Érezzük, hogy éledezik a negyed. Az egyetem is belakta a maga létesítményeit, és elkezdtek kiterjeszkedni. Sokkal több állandó lakó kéne azonban, olyan típusú funkciók, amelyek folyamatosan jelen vannak.
Csaba Katalin: Végig izgalmas kérdés volt, hogyan lesz majd az üzemeltetés. A pécsiek kultuszszinten ragaszkodnak a Zsolnayhoz, és felmerültek olyan elképzelések is, hogy múzeumszerűen működjön a negyed, kis táblákkal a park fáin... Szerintem ez nem jó megközelítés. A Zsolnay Fesztivál egy jó irányt jelöl ki; közösségi programok kellenek, nem kultusz.

Herczeg László: A helyes arányok fontosak, az sem lenne jó például, ha egyetemi kampusz lenne az egész. Mire kialakulnak a használati arányok, az több évbe telik. Eközben folyamatosan változnak a szereplők, dinamikusan keresik a helyüket. 5-10 év múlva lehet, hogy megint változni fog az egész. Így a mostani beavatkozás kapcsán is inkább egyfajta vérfrissítésről beszélhetünk, egy ideiglenes helyzetről. Az utóélete persze kérdéses. Februárban voltunk ott a családdal – jó érzés volt, amikor három gyerek megindul lefelé a zöld dombon, és elkezdik használni a területet... Ami a hiányosságokat illeti, egy kicsit talán meg kéne nőni a fáknak, egy kicsit túlvágták őket.

hg.hu: Mit gondoltok magának a Zsolnaynak a jövőjéről?
Herczeg László: A kerámiaiparban alapvetően három területről beszélhetünk, a finomkerámiáról, az épületkerámiáról és az ipari kerámiáról. Az ipari kerámia ma nagyon a precíziós irányba ment el, nagy beruházást igényel; nem úgy működik, mint régen, amikor Zsolnay Vilmos a műhelyében kísérletezett. Ehhez nincs tőkéje a gyárnak, ezért nem tudnak itt előrelépni. A design felé nyitnak, és az épületkerámiában is próbálnak előrelépni. De hiányzik egy csomó feltétel, ami a termékeken is meglátszik. Az ipari kerámia vonal teljesen reménytelen, hacsak nem jön valami olyan innováció, mint az üvegbeton – nagyon jó lenne valami hasonló az épületkerámia területén, beszéltünk is róla még korábban a gyár igazgatójával, hogy jó lenne építészeknek kiírni egy pályázatot. A kulturális negyed és a gyár kölcsönhatása szerintem nagyon jó; a rezidensek, workshopok komoly szellemi tőkét jelenthetnek, amiből profitálhat a Zsolnay.

hg.hu: Szívesen fognátok-e bele hasonló rehabilitációs munkába?
Herczeg László: Szívesen belefognánk, persze.
Csaba Katalin: Három és fél évig naponta ezzel a feladattal kellett foglalkozni. A kivitelezés végén megfogadtam, hogy soha többet nem megyek Pécsre... De hamar jelentkezett a nosztalgia. Amikor megnyertük a pályázatot, sokan mondták, hogy túl fiatalok vagyunk, megroppant majd minket a feladat. Én személy szerint úgy érzem, hogy az elég nagy lépcső volt, előre.

Herczeg László: Most kisebb munkákon dolgozunk, a Zsolnay rehabilitációja kapcsán más helyeken is próbáltunk kisebb műemlék-átalakításokat vállalni. Próbáltunk pályázni (Várbazár, Nyugati), de ez egyelőre esélytelennek tűnik. Próbálunk Budapesten is közel kerülni a hasonló léptékű projektekhez, mint amilyen a Gázgyár. Eddig is és ezután is a jó dolgok mellé állunk, nem mindent és minden áron vállalunk el.

hg.hu: Egy építésznek talán ez lehet a legnehezebb feladat, amikor ennyi kötött paraméter mellett kell dolgozni...
Herczeg László: Ez az egyik véglet, igen, a kötöttségek – a másik pedig az, amikor semmi kötöttség, kapaszkodó nincs.

hg.hu: Mi az, ami szerintetek hiányzik a mai építészszakmából?
Herczeg László: Egyrészt kéne egy erős Kamara, erős érdekvédelemmel, másrészt egy jó PR, marketing a szakmának, amely megérteti a döntéshozókkal: az építész nemcsak arra való, hogy megmondja a vakolat színét...
Elég kivételes dolog volt, amikor a Zsolnay Negyed üzemeltetője kifejtette: ha valami igazán komplex problémával találja magát szembe, hív egy építészt, aki kibogozza azt. Persze van, amikor egy építész is kevés – nem véletlen például, hogy a Herzog & de Meuron Ai Weiwei személyében egy képzőművésszel dolgozik együtt. A legelső koncepcióhoz lehet, hogy kell egy képzőművész, aki például megmondja: Kína olyan, mint egy madárfészek – és akkor megtervezik a Madárfészek Stadiont. A legelső döntéshez kell egy másként gondolkodó, és ebből születnek ilyen újító dolgok.

Csaba Katalin: Ma persze a képzőművészek sincsenek a helyükön. Az építészoktatásnak is nagy hiányossága, hogy nem teremt kapcsolatot a társművészetekkel, csak szakmai képzést ad. Ma különben sincs idő arra, hogy bárhova is gondolkodó embereket ültessenek – a politikusok rögtön osztani, szorozni kezdenek.

magyar építészet, interjú, pécs, kulturális örökségvédelem, mcxvi építészműterem, zsolnay kulturális negyed, zsolnay kerámia, ekf2010, csaba katalin, herczeg lászló, pintér taáms jános, épületkerámia Icon_print

MCXVI portré

A megújult Zsolnay Negyed

A megújult Zsolnay Negyed

A megújult Zsolnay Negyed

A megújult Zsolnay Negyed

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

A megújult Zsolnay Negyed; kép © ZSÖK Nkft.

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317