Logomain

Az internet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen

By ginterzsófi 2012. február 6. 14:28

szerk at hg dot hu

Evan120130604-19838-5e47rt.gallery

Evan Roth @ Budapest

Fat-vs-google220130604-19838-v8dtv7.gallery

Evan Roth @ Budapest

Evan320130604-19838-1f330r6.gallery

Evan Roth @ Budapest

Img_187120130604-19838-9gfbk5.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc602620130604-19838-ohtly7.gallery

Evan Roth @ Budapest

All-html-color-names20130604-19838-z8lads.gallery

Evan Roth @ Budapest

Donttrustbush220130604-19838-ea6b60.gallery

Graffiti Research Lab

Fucksnobs20130604-19838-se8y23.gallery

Graffiti Research Lab

Evan_610x30520130604-19838-alc5jr.gallery

Graffiti Research Lab

Donttrustbush220130604-19838-1cdtxl2.gallery

Graffiti Research Lab

396080830_5338ca5243_o_d-573x43020130604-19838-glf5d7.gallery

Graffiti Research Lab

Roth_index_220130604-19838-ytuclz.gallery

roth index 1

Roth_index120130604-19838-u3rkon.gallery

roth index 2

_dsc598220130604-19838-1a1ryrz.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc599620130604-19838-pmyb9s.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc600320130604-19838-xw27ss.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc601220130604-19838-1lhgxzs.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc602020130604-19838-1whefke.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc605320130604-19838-e9h1gr.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc606220130604-19838-6onadl.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc607520130604-19838-1aguraz.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc608520130604-19838-1w4s445.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc610420130604-19838-ric5gl.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc612620130604-19838-1yzodva.gallery

Evan Roth @ Budapest

_dsc613220130604-19838-j4kv6m.gallery

Evan Roth @ Budapest

Evan_galnyito20130604-19838-8gc8xi.gallery

Evan Roth @ Budapest

Írt lézerrel felhőkarcolókra és hamis Google-autóval hozta zavarba a berlinieket: interjú Evan Roth-tal, a web2.0 fenegyerekével.

Névjegykártyáján annyi áll: “just google bad ass mother fucker”. Nem graffitis, de írt már lézerrel felhőkarcolókra, nem hacker, de ő indította az “occupy the internet” mozgalmat, zavarba hozta a világ legnagyobb repülőtéri biztonsági szolgálatait és a Google-nak is magyarázkodnia kellett miatta. Evan Roth képzőművész az internet és a nyílt forráskódú kultúra rajongója, aki szigorúan szórakoztató műveit a galériák közönségének és a számítógép előtt munkaidőben unatkozó millióknak készíti. Roth néhány nappal ezelőtt a Kitchen Budapest meghívására Budapesten járt, és kortárs gengszter-gyorstalpaló kurzusán többek között megmutatta, hogy hogyan hamisíthatunk könnyen és gyorsan Google Street View autót, interjúnkban pedig elmesélte, miért tartja ijesztőnek az amerikai internettörvényeket és miért nem akart soha igazi firkász lenni.

Evan, akit az urbánus művészetek rajongói leginkább nagyszabású lézer tag projektjéről ismerhetnek, a Kitchen Budapest fejlesztőlabor Storytelling rendezvénysorozatának meghívására érkezett Budapestre. Az első blikkre konszolidált értelmiségi rappernek tűnő Evan hip-hop számokkal, youtube videókkal, válogatott animált gifekkel és válogatott csínytevésekkel fűszerezett prezentációjában a művészet és a hackelés összefüggésein keresztül mutatta be legfontosabb projektjeit, a diplomamunkaként készített graffiti-rendszertantól a New York-i Museum of Modern Art állandó gyűjteményébe került alkotásaiig.

Detroitban felnőtt, 21. századi nagyvárosi művészként fő inspirációs forrásai a hip-hop és a graffiti kultúra, és természetesen az internet. Evan számára a graffitiben az írás mozdulatának művészete a legizgalmasabb, ez inspirálta a különböző városokhoz, kerületekhez és stílusokhoz köthető tageket rendszerező és kutató diplomamunkáját, amelynek egy printjét 2011-ben a MOMA is felvette az állandó gyűjteményébe. A graffitit azonban nem csak műfajként, hanem aktivizmusként, független megszólalási felületként, azaz a városi tér „meghackeléseként” is értelmezi: itt találkozik két szerelme és múzsája, a szabad, ingyenes és korlátlan online kultúra, és a szabad, cenzúrázatlan firkász-kultúra. Egyik legfontosabb motivációjának a fennálló rendszerek megkérdőjelezését és kritikáját tartja, szereti megbontani az állandó struktúrákat – mindegy, hogy ezt falfirka, vonatfestés, vagy éppen az általa „társadalmi hack”-nek nevezett művészeti projektjeivel teszi. 

F.A.T. Lab: Fake Google Street View Car

  

George Bush politikája elleni tiltakozásképpen profi nyomdai módszerekkel „Az amerikai posta nem ért egyet a Bush-kormány működésével” címkével látta el a postákon elhelyezett ingyenes csomagküldő borítékokat, amit aztán gyanútlan állampolgárok ezrei küldtek szerteszét az országban. „Explicit content only” című mixében rengeteg hip-hop számból csak a káromkodásokat vágta össze, TSA Communication akciójával pedig zavarba hozta a világ legnagyobb reptereinek biztonsági szolgálatait (TSA: transportation security administration), amikor az átvilágító kapukon a táskájába rejtett „Ne üsd bele az orrod”, „Nincs itt semmi látnivaló”, stb. röntgennel látható fémtáblás üzeneteket küldött át. 

Nincs egyedül azzal a gondolattal sem, hogy a nagy internetes cégeknek ijesztően sok személyes adatunk jut a birtokába, pedig az internet valódi jelentősége a szabad és ingyenes információáramlás. A Google bosszantására a "Fuck Google Week keretében" barátaival egy különösen vicces hack-akciót találtak ki: Berlinben felépítették a hivatalos Google Street View autó megtévesztésig ugyanolyan mását. A hamis autóval egy napig járták a várost, és miután kitalálták, hogy vajon mivel hozhatnák a legkínosabb helyzetbe a céget, az ál-Google sofőr látványosan szabálytalanul és részegen vezetett, az utcán vizelt, eltévedt, karambolozott, sőt: egy ál-autórablást is eljátszottak. A történetnek egy tanulsága volt (amellett, hogy a Google-nek magyarázkodnia kellett és hivatalosan elhatárolódott Roth-ék „művészeti akciójától”): ne próbáljuk ellopni a Google autóját, mert a kevésbé internettudatos járókelők gondolkodás nélkül megvédik kedvenc keresőjük sofőrjét…  

The Eyewriter

 

Evan a szabad internet és az open source kultúra elkötelezett híve: éppen ezért minden projektjének részleteit és a pontos kivitelezés lépéseit mindig megoszthatóvá teszi. Ebben a szellemben dolgozik a két legfontosabb mozgalom is, amelynek alapító tagja: a Free Art and Technology Lab művészek és aktivisták nemzetközi szervezete (velük valósította meg például a Google-autós akciót és az „Occupy the Internet” kezdeményezést), és ez az alapgondolata a legismertebb projekjének, a Graffiti Research Lab-nek is. A James Powderly programozóval közösen elindított műhely célja a graffiti és a high-tech megoldások kombinálása. A GRL ötlete és célja egyszerűen az volt, hogy olyan izgalmas (és szórakoztató) új digitális eszközöket akartak kitalálni a writerek számára, hogy egészen új dimenziókat adjanak az urbánus kommunikációs formának. 

A program azóta nemzetközi szervezetté nőtte ki magát, meghódították Európa és Amerika nagyvárosait és a legnagyobb múzeumokat is. A szakértők 2010 egyik legnagyobb találmányának nevezték a GRL „Eyewriter”-jét, azt az eszközt, amelyet a teljesen lebénult Los Angeles-i firkász-legendának, Tempt1-nek készítettek: a speciális, szemüveg-szerű high-tech eszköz segítségével lehetővé tették, hogy a graffitis a szemével készítsen rajzokat – amiket Evanék valós időben a város felhőkarcolóira is ki tudtak vetíteni. Lézer tag projektjüket egyébként számos nagyvárosban bevetették, Evan és graffitis haverjai például felfirkálták a MOMA kiállítótermeinek falára, hogy "Fuck you snobs", és rotterdami felhőkarcolókra óriás betűkkel, hogy "Don't Trust Bush". Evant a Kitchen Budapest konyhájában faggattuk régebbi és aktuális projektjeiről és az internethez való viszonyáról.

hg.hu: Mi a helyzet a Graffiti Research Lab háza táján, aktív még a projekt?

Evan Roth: A rövid válasz az, hogy nem. A GRL-t igazából én indítottam New York-ban James Powderly-vel, és egy idő után meghívtunk más csapatokat is, akiket érdekelt a graffiti és az open source eszközök hogy vegyenek részt a projektben. Éppen ezért valójában működik a projekt: aktív a csapat például Berlinben, és nagyon jó a csapat Párizsban. A párizsiak ráadásul már a saját eszközeiket fejlesztik, sokkal jobbakat, mint amiket mi valaha kitaláltunk: építettek például egy olyan számítógéppel vezérelhető robotszerű eszközt, amivel festékszórókat tudnak irányítani. 

Szóval open source történetként ez egy siker: nem én irányítom, de működik. James-szel sosem akartuk ezt egy bürokratikus projektté tenni, nem akartunk főnökök lenni vagy ilyesmi – azért kezdtük, mert imádtuk az open source kultúrát, imádtuk a graffitit, imádtunk firkászokkal lógni és izgalmas eszközöket készíteni nekik. 

hg.hu: Eléggé benne vagy a graffitis világban… Lehet, hogy nem ér ilyet kérdezni, de te is festettél valaha?

Evan: Akkor kerültem a graffitis közegbe, amikor az egyetem miatt New York-ba költöztem. De oké, a gyors válasz a kérdésre: nem, nem festettem soha. Viszont akkor szerettem bele a graffitibe, amikor New York-ba kerültem, de minél jobban megismertem a közösséget és a kultúrát, minél jobban tiszteltem őket, annál inkább felismertem: én nem tudnám ezt csinálni. Nem arról van szó, hogy nem tudnám, ha nagyon akarnám – inkább az a helyzet, hogy ez olyasmi, ami teljesen megváltoztatja az életedet. Ha igazán a központjában akarsz lenni a graffitis társadalomnak, az egy hatalmas elkötelezettség, és egyébként a leges legnehezebb műfaj, amit egy művész csinálhat.

A műfaj iránti tiszteletből döntöttem így, nem félelemből. Éppen ezért az elejétől fogva tudtam, hogy a szerepem ebben a közegben nem az, hogy firkász legyek. A graffitis kultúrának mindig is volt egy különös kapcsolata a kívülállókkal, a dokumentálókkal – például a Style Wars-t sem firkászok forgatták, hanem olyan filmesek, akik imádták a graffitit. Én pedig egy olyan művész vagyok, aki imádja az internetet és a számítógépeket – és a graffitit is. Az én szerepem az, hogy új eszközöket találok ki a firkászoknak, és beviszem a megosztás, az open source kultúráját a graffitis világba.

hg.hu: Mit gondolsz, az ilyen high-tech megoldások jelentik a graffiti jövőjét, mint például a lézer tag?

Evan: Nem, nem hiszem, hogy a high-tech cuccoké a jövő, nem is szeretném, hogy az legyen. A legtöbb dolog, amit a GRL-lel csináltunk és nagyon népszerű lett, mint például a lézer tag, olyasmi, amire a graffitis világnak nincs is szüksége. Egy érdekes kísérlet és egy jó projekt, de a graffitinek valójában nem kellenek projektorok, sokkal jobb eszközeik vannak: a festékszóró még mindig a lehető legjobb eszköz. 

Biztos vagyok benne, hogy továbbra is folyamatosan kísérletezni fognak, de ez mindig is igaz volt a műfajra, ez az egyik lényege, hogy magától fejlődik: valaki kitalálja, hogy hogyan lehet szélesebb vonalat fújni, valaki összekever pár kémiai anyagot, amivel feliratokat lehet marni a metrók műanyag ablakaiba, vagy az utóbbi években például azzal kísérleteznek, hogy hogyan lehet tűzoltókészülékekkel festeni óriás feliratokat. Az egyik legizgalmasabb változás szerintem a Brazíliában mostanában kialakult pixacao stílus, ami teljesen különbözik az amerikai és európai graffititől, jóval kódoltabb, teljesen más formákon alapszik és például a része, hogy magas helyekre festik. Nem tudom hogy vajon ez lesz a graffiti jövője, de az biztos, hogy érdekes fejlődési irány. 

hg.hu: Ha már a jövőnél tartunk: mit gondolsz az internet jövőjéről? Talán ez most a legaktuálisabb téma: mi a véleményed a jelenlegi helyzetről, a közelmúlt netes botrányairól, az új törvényekről?

Evan: Valóban elég aktuális a téma. A munkáim nagy részéhez használom az internetet médiumként, inspirációs forrásként vagy dokumentációs felületként. Az összes technológia közül, amiket használok - legyen szó számítógépekről, kamerákról vagy lézerekről -, az internet a generációnk leges-legizgalmasabb eszköze, mert elképesztően sok hatalmat ad a kezünkbe. Csak azt képzeld el, hogy költök mondjuk összesen 100 dollárt egy évben egy tárhelyre, és bárkinek bármit megmutathatok és elmondhatok. 

Azt kérdezted, hogy mit gondolok az internet jelenlegi állapotáról és hogy miért ilyen félelmetes a SOPA és a többi törvény: számomra ezek azért nagyon ijesztőek, mert a legtöbben már régóta számítottunk erre. Az Internet szinte túl szép, hogy igaz legyen. Emlékszem, amikor először vettem magamnak egy tárhelyet: alig tudtam elhinni, hogy ez lehetséges. Alig tudtam elhinni, hogy feltöltheted a kis saját fájlodat, és akárki akárhol láthatja – és ez mondjuk került neked havonta maximum tíz dollárba, ennyi. Emlékszem erre az érzésre, és már akkor arra gondoltam, hogy ez biztosan nem maradhat így sokáig.

Lehet, hogy ez elég pesszimista gondolat, de nehéz volt elhinni, hogy miközben nagyon kevés felülete van a társadalomnak, ahol ilyen kevés pénzből akárki közvetítheti a saját üzenetét, valami, ami ennyi hatalmat ad az emberek kezébe, így működhet. Ezért egy óriási pozitív csalódás számomra, hogy ma az Internet szinte ugyanolyan, mint tíz éve volt – de éppen ezért ijesztenek meg nagyon ezek a törvények.

Fent: "All HTML Color Names in Alphabetical Order", Evan Roth, 2011

hg.hu: Mit gondolsz a megosztás, a web 2.0 térnyeréséről?

Evan: Nem a szokásos okok miatt vagyok kritikus például a Facebookkal kapcsolatban – szerintem nem az a baj, hogy az emberek túl sok személyes adatot osztanak meg, stb. A Facebook azért ellenszenves számomra, mert lassan egyfajta alternatív internetté válik, és mivel teljesen zárt forráskóddal működik, gyakorlatilag olyan, mint az internet egy elzárt kis szelete, amihez kívülről lehetetlen kapcsolódni. Ezért sem használom.

hg.hu: Nincs Facebook-profilod?

Evan: Nincs. A Twittert használom, bár az is egy nagy cég, de legalább open source alapú… De egyébként ha arra vonatkozott a kérdés, hogy szerintem jó vagy rossz a web kettes formák terjedése, ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy mindenképpen jó, mert az alternatíva az egyoldalú médiafogyasztás. Amikor kicsi voltam, mi tévéztünk. Nem részt vettünk a tartalom előállításában, hanem csak fogyasztottuk. A mai gyerekek legalább aktív résztvevői lehetnek egy nyitott diskurzusnak, nem pusztán befogadói egy egyirányú tartalomszolgáltatásnak. A feltöltés aktusa nagyon különbözik a letöltés aktusától, aktivitást és közreműködést feltételez. Szerintem bármi jobb, mint egy helyben ülni és tévét nézni. 

hg.hu: Igen, most a YouTube-ot nézik.

Evan: Igazad van. De közben legalább kattintgatnak és keresgetnek.

hg.hu: És te mit csinálsz mostanában, ha nem tévézel, kattintgatsz vagy keresgetsz? Mik a következő projektjeid?

Evan: Március elején nyílik egy kiállításom Detroitban, április elején pedig egy másik Barcelonában. Rengeteg új munkát készítek erre a két kiállításra – van köztük graffitis projekt, vannak internet alapú munkák, de az összes közös témája a popkultúra és a képzőművészet határainak keresése. Szóval leginkább a tömegkultúra, a street art és az internet felületein megvalósítható újabb hack-projekteken gondolkodom.

graffiti, kitchen budapest, fat, kibu, interjú, internet, google, hack, evan roth, graffiti research lab, free art and technology lab, open source, laser tag, eyewriter Icon_print

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Graffiti Research Lab

Graffiti Research Lab

Graffiti Research Lab

Graffiti Research Lab

Graffiti Research Lab

roth index 1

roth index 2

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Evan Roth @ Budapest

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317