A válság idején kiemelkedően fontos téma a panellakások fűtésrendszerének felújítása, korszerűsítése. A panelházak megépülésekor a szakemberek nem ismerték pontosan a panellakások fizikai adottságait, az akkor alkalmazott fűtési rendszereket nem illesztették tökéletesen az épületek sajátosságaihoz. Az akkori építőipar mennyiség orientált termelése is a minőség rovására ment, de elégtelen volt a hőszigetelés is, hiszen olcsó volt a fűtési energia. Ezek a körülmények mind a fűtés minőségét rontották, és a későbbiekben hozzájárultak a panellakások rossz hírnevéhez. 

-

A panelfelújítások kezdetén az épületgépész szakma ráébredt, nem lehet az összes panelház fűtési hálózatát kidobni, azt kell megjavítani és gazdaságosabbá tenni, ami van. A legjobb megoldás az volna, ha a társasházközösség kilépne a távfűtési hőszolgáltatásból, a fűtés költségei így a felére csökkenthetők, nem kellene ugyanis a szolgáltató veszteségköltségét megfizetni. Ez a megoldás azonban csak akkor lehetséges, ha a helyi önkormányzat és távhőszolgáltató ezt engedélyezi, illetve a társasházközösségnek van annyi megtakarítása, hogy az új és saját hőtermelő egységet megépítse. Az Alkotmánybíróság új állásfoglalása a kilépést - ha a lakóközösség nyolcvan százaléka egyetért azzal -, elvileg megengedi. Amennyiben a kilépés nem lehetséges, a rendelkezésre álló hőtermelést kell gazdaságosabbá tenni.  

A felújításnál alapvető elvárás, hogy a hőfogyasztás szabályozható, lakásonként mérhető legyen. A korszerűsítés feltételezi, hogy a szekunder hálózat mellett, a rendszerhez gazdaságosan igazodó hőtermelő berendezés (felújított távfűtési hőközpont, korszerű kondenzációs üzemű gázkazánház, megújuló energiák) kerül kialakításra. A kétcsöves, az egycsöves illetve az egycsöves átkötőszakasos hálózatok esetén radiátoronként termosztatikus szelepeket, alsó elzárókat lehet felszerelni, strangonként dinamikus szabályozókat lehet beépíteni.

A hőfogyasztás mérésében a szakma kissé megosztott, a szakértők egy része szerint a lakásonkénti hőfogyasztásmérés csak hitelesített hőfogyasztásmérő műszerrel mérhető, míg a többi szakember úgy véli, egyszerűbb, ha mindegyik radiátorra külön költségosztó készülék kerül, és a mért adatok összege adja a lakás hőfogyasztását. Míg az előbbinél ahhoz, hogy az összes radiator egy fűtési vezetékpáron fusson, szükségszerűen át kell alakítani a lakás fűtési hálózatát, addig a második lehetőségnél nincs szükség átalakításra. A végső döntést természetesen az igények és a körülmények határozzák meg, egy biztos, mindkét megoldás jobb a meglevő, átalánydíjas elszámolási rendszernél.

- sxc

Amikor a szomszéd kevesebbet fizet

A panellakások fűtésrekonrukciója során fontos rávilágítani egy megoldatlan problémára: azonos fűtési szokások mellett előfordul, hogy az épületben eltérő elhelyezésű lakások hőfogyasztása eltérő lesz, a rosszabb elhelyezkedésű, és ezzel a magasabb hőveszteségű lakás lakója magasabb számlát kap kézhez, mint a szomszéd. Míg Magyarországon a probléma megoldására még nem létezik megoldás, addig külföldön az indexálás módját alkalmazzák. Ez annyit tesz, hogy részletes hőveszteség-számítás alapján a lakások elhelyezkedéséhez szorzótényezőket rendelnek. Míg az előnyösebb elhelyezkedésű, belső lakások az 1-es értéket kapják, addig a több külső fallal rendelkező lakások esetében a szorzó 1-nél kisebb lesz. A rendszer segítségével kompenzálhatóvá válik az eltérő elhelyezkedésből fakadó hőfogyasztás. Erről a lehetőségről felújítás előtt a lakóközösségi gyűlésen kell dönteni. 

A felújításról

A panellakások fűtéskorszerűsítéshez megfelelő szakértelemmel rendelkező tervezők kezdhetnek hozzá. A felújítás minden esetben műszaki tervezést igényel, amit az illetékes távhőszolgáltatóval is jóvá kell hagyatni. A felújítás bekerülési költségéről a korrekt műszaki terv árazott költségvetése ad pontos felvilágosítást. 

Fontos hangsúlyozni, a fent leírtak csak egy részét jelentik a panelházak fűtéskorszerűsítésének. Az épületet komplexen kell kezelni, a fűtést javítja, a költségeket pedig csökkenti az épület utólagos hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, és az ellenörzőtt és gazdaságos szellőzés kiépítése is. A felújítás egyik legjárhatóbb útja, ha a társasház energiamegtakarítási pályázaton indul el. Ehhez be kell mutatni egy koncepciótervet, amiben ismertetik, hogy melyik felújítási módszert és milyen sorrendben kívánja a társasház alakalmazni. Ehhez épületenergetikai számítás mellékelése is szükséges, mely alátámasztja a megoldás létjogosultságát. A gyakorlat azt mutatja, nem szabad belevágni a korszerűsítésekbe, ha a társasházközösség nem nyert pénzt a pályázaton, a felújítások milliós nagyságrendű költségek.