Belsőépítészet » Világítás

Itthon még kevésbé elterjedt szokás, hogy lakásfelújítás vagy építkezés során professzionális világítástechnikus tervezze meg a ház vagy lakás teljes világítását, pedig az energiatakarékos rendszer elérésén túl számtalan előnye van még. Cikkünkben igyekszünk bemutatni, hogyan folyik a munka egy professzionális világítástervezővel.

Az építkezők többsége nem szívesen áldoz még egy szakemberre, így leggyakrabban az építészre marad a ház elektromos szerelvényeinek és világításának megtervezése, ám az építész csak ritkán ismeri naprakészen a világítástechnika lehetőségeit. 

Ha belsőépítészt is bevonnak a munkába, akkor már nagyobb az esély, hogy egy valóban jól funkcionáló és harmonikusan esztétikus rendszert kapjon a megrendelő, de igazán biztosra professzionális világítástervezéssel mehet az ember.

Fő a bizalom

A tapasztalatok azt mutatják, nincs könnyű dolga sem az építkezőnek, sem a világítástechnikusnak az együttműködés során, hiszen általában mindkettőnek határozott elképzelése van arról, hogy mit szeretne. Fontos azonban, hogy ha az építkező megbíz egy szakembert, próbáljon meg teljes mértékben megbízni a szaktudásában, enélkül ugyanis mindkét fél nagy kompromisszumokat kénytelen kötni. Jó tehát, ha a megrendelőnek nincsenek előzetes elképzelései, s csak az életviteli szokásait gondolja át mielőtt a tervezőhöz fordul.

Elengedhetetlen a jó munkához, hogy a tervező tudja, melyik helyiséget hogyan használják a lakók, milyen színhőmérsékletben érzik jól magukat, és milyen funkcióknak kell eleget tenniük a betervezett világítótesteknek. Legjobb, ha a tulajdonos egy berendezett alaprajzot ad a tervezőnek, aki a bútorok és a belsőépítészeti megoldásoknak megfelelően el tudja helyezni a szükséges lámpákat. A hg.hu által megkérdezett szakember, Farkas Péter azt javasolja, hogy mindig legyen tartalék a világításban, ez darabszámra és teljesítményre egyaránt igaz.

Szabályzott fényerő

Különösen jó megoldás, ha a világítást szabályozni lehet, persze csak ott, ahol érdemes. Az állítható fényerővel sokat lehet spórolni, emellett pedig mindig a hangulatnak megfelelő megvilágítás szintet lehet elérni. Nagy általánosságban elmondható, hogy a szabályozott világítással 20-50 százalék közötti megtérüléssel lehet számolni, ugyanakkor a beépített rendszer ára egyes esetekben, akár a duplája is lehet a hagyományos, nem szabályzott világításnak. Nehéz meghatározni, hogy az egyes helyiségekben milyen megvilágítási érték az ideális, hiszen ez megszokás kérdése. Van, akinek az irodákban használatos 500 lux sem elég, ugyanakkor előfordulhat, hogy másnak már a 200 lux is zavaró. A tervező többek között éppen az ilyen kérdésekben tud segíteni, dönteni. Továbbá azt is fontos meghatározni, hogy adott falfelületet milyen szögből érjen fény. Általában kerülendő a surló fény, mivel a vakolt, festett falakon nagyon mély árnyékot vet, előhozza a fal összes szépséghibáját, egyenetlenségét. Ám az is igaz, hogy a rusztikus, természetes kővel burkolt, vagy erőteljesebben strukturált falaknak kifejezetten jót tesz a surló fény.

Érdemes a szakember véleményét kikérni abban is, hogy hova, milyen jellegű világítótest kerüljön. A Be light tervezője úgy tartja, hogy ideális, ha mindenhol van egy általános világítás, de legyenek helyi, kiegészítő fények is falikar, vagy állólámpa formájában, ezek mellett pedig érdemes a belsőépítészetileg érdekes elemeket hangulatvilágítással kiemelni. Nagyon jól mutatnak a tartógerendák burkolatába, a boltívekbe vagy a lábazatba süllyesztett fényforrások, de ha híján van a lakás az ilyen jellegű adottságoknak, akkor falfülkék kialakításával és azok diszkrét megvilágításával hasonlóan kellemes hangulat érhető el.

Direkt vagy indirekt

Szintén ízlés kérdése, hogy direkt, vagy indirekt világítást alkalmazzon-e a tervező, mindkét típussal eltérő hatásokat lehet elérni. A direkt egy irányított világítás, közvetlen, erős és kontrasztos fény által. Gyakran halogén fényforrást használnak a teátrális hatás kedvéért. Ezzel szemben az indirekt világítás egy reflektáló felületről visszavert fény, ami minimális árnyékot vet, rendkívül lágy és egyenletes fényt biztosít. Nagyobb helyiségek indirekt világításhoz nem érdemes halogén fényforrást alkalmazni, helyette inkább a jobb fényhasznosítású fénycső ajánlott. Helyiség szerint is eltérhet, hogy hova milyen világítást érdemes választani, míg a nappaliban és a konyhában hasznos lehet a direkt fény, addig a hálóban kifejezetten zavaró tud lenni.

Végül nagy segítséget nyújt a tapasztalt világítástervező a fényforrás kiválasztásában. Sokan az energiatakarékos világítás eszközéül a LED-et választanák, ám ez a technológia még nem alkalmas a teljes lakásvilágításra, inkább csak hangulatfokozóként lehet rá számítani, mert ugyan nagyon kedvező az energiafelhasználása, illetve a fényhasznosítása, de ezek a fényforrások még csak kis egységteljesítményben kaphatóak. A LED hosszú élettatamának egyik fontos kritériuma, a megfelelő hűtés, ezért, ha egy ebből a szempontból nem megfelelő „olcsó” lámpatestben alkalmazzuk ezt a fényforrást, akkor kellemetlenséget okozhat az idő előtt tönkremenő, viszonylag drága fényforrás. Az azonban biztos, hogy a hagyományos izzót, vagyis a „körtét” lassan érdemes örökre elfelejteni. Az EU egyes tagországaiban már a 100W-os, illetve e fölötti átlátszó burás hagyományos izzók forgalmazását be is tiltották. Egy hagyományos wolframszálú izzólámpa ugyanis, csak 12-16 százalék teljesítményben ad fényt, a többi energia a hőként távozik. Ennél kedvezőbb teljesítménye van a halogénizzónak fényhatás tekintetében, ezt követi a kompakt fénycső, fénycső.

Mennyi az annyi?

S mindez mennyibe fáj az építkezőnek? Egy általános számítás szerint az építkezés vagy teljes felújítás költségében a világítással kapcsolatos munkák és eszközök 10 százalékot tesznek ki, és legtöbbször a világítástechnikai cégek nem számolják fel a tervezést, ha a lámpatesteket ők szállítják a megrendelőnek.

Világítással kapcsolatos kérdéseivel forduljon bátran szakértőnkhöz!