A szalmabála-építészet rendkívül környezetbarát és energiahatékony módszer, és nem mellékesen kifejezetten tetszetős házak építhetők általa. Ugyanakkor nagyon gondos kivitelezést és nagy szakértelmet igényel. A brit ModCell cég nemrég előállt egy olyan rendszerrel, amelynél a szalmabála-építészetet az előre gyártott panelek technológiájával ötvözik. Az eredmény egy nagyon tetszetős és a fenntartható építészet elveinek teljes mértékben megfelelő készház.
A házak építéséhez szükséges panelek előre gyártva, üzemben készülnek el, fa vázszerkezettel és az azt kitöltő, helyileg megtermelt szalmával. A panelek légtömörek, ellenállnak a korhadásnak, és gyártásukkor szinte egyáltalán nem keletkezik hulladék. Amennyiben mégis, a faanyagot elégetik a gyár kazánjában, a szalma farmokra kerül alomnak, a fémhulladékokat pedig újrahasznosítják.
A panelek külsejét mészvakolattal vonják be, amely engedi lélegezni a falat. Az elkészült készház megfelel a passzívház követelményeinek. Nagy-Britanniában már meg is épült néhány ilyen szerkezetű épület, például a képen látható, amely a Bath-i Egyetem campusán álló bemutató ház.
Hozzászólások
Tűzvédelem? Rágcsálóvédelem? Korhadásvédelem 20-30 év távlatában? Vihar, árvíz, földrengés...vajon hogy szerepelni ilyen szitukban a szalmaház? És miért jut eszembe a három kismalac története?
Ha tanúsítvánnyal rendelkezik ( már pedig Passivhaus Institut intézmény szerint rendelkezik ) akkor elvileg és gyakorlatilag is megfelel a követelményeknek. Tűzvédelem szempontjából ma már kiváló szerek léteznek, melyek tűz hatására habosodnak és így védik a szerkezetet a tűz káros hatásaitól. Rágcsáló védelem is hasonló itatással elérhető. Valószínűleg árvíz és földrengés szempontjából nem olyan megbízható az épület, mint egy téglaház de gondolom nem is a földrengés sújtotta területeken fogják alkalmazni, és ár szempontjából biztos olcsóbb a kivitelezés, mint egy téglaház teljes felépítése.
horwee: tuti van mindenre megoldás, amit felsoroltam, csak az emberek hozzáállására nincs, amit olyan jól szemléltettem magam ;)
- De szép ház, miből építetted? Tégla, fa, beton?
- Szalma.
- ???
De talán szép lassan elfogadott lesz, az elektronyos autóval együtt...
Éppen ez a baj... a hozzáállás. Sajnos ma Magyarországon a közösségi részvétel az építészetben siralmas, Mózesi iránymutatás van. Ezért kell megmutatni mindent a polgárságnak, hogy tudjanak választani. Aztán kitudja, néhány év múlva a új fajta lakóparkokat nyitunk majd meg szalmaházakból. :)
uluaki : A hozzáállással tényleg baj van de nem egyedül a polgárságéval. A legnagyobb kerékkötő az a törvényalkotó bagázs , aki minősítési követelményt támasz minden beépített anyag iránt.Amúgy már van felépult szalmabálás ház kis hazánkban, több is.
A közel 4-5 cm vályogvakolat megfelelő tűzvédelmet biztosít.
Rágcsáló védelem is meg van oldva az alsó részben elhelyezett fémhálóval. Léteznek 100-150 éves szalmaházak, igaz túl az óperencián.
A földrengést sztem jobban bírja mint egy téglaház a favázas konstrukciója miatt is. A vizet valóban nem szereti, attól óvni kell.
A három kismalac története meg bizonyítja, hogy már gyerek korodban ( tudat alatt) érdekelt a szalmaépítészet :)))
A faszerkezetes ház jobban bírja a földrengést, kérdezzék meg a japánokat.
Víz ellen védeni kell alul-felül, cserébe téglafallal össze sem vethető hőszigetelést jelent, a páraháztartásról nem is beszélve. Rágcsálókra fenti megoldás létezik vagy borax permetezés.
De Magyarországon a téglának akkora elsőbbsége van bármi mással szemben, hogy az új dolgokat csak előítéletekkel és szkepticizmussal fogadják.