Sikeresen tesztelték a tavaly februárban átadott sarkvidéki kutatóközpont megújuló energiával működő épületét a Princess Elisabeth Antarctica kutatói. A központ az első nulla szén-dioxid kibocsátású tudományos létesítmény.

schneider, princess elisabeth antarctica, sarkkutató állomás, antarktisz - © IPF

Tavaly februárban adták át az elsősorban a klímaváltozást és a déli-sarki életforma sokszínűségét kutató központot, amit a belga sarkkutató és mérnök Alain Hubert tervezett és vezet. Egy év üzemelés után mára beigazolódtak azok a számítások, amit a passzívház szabvány szerint épült létesítmény tervezésekor még csak reméltek. Az intelligens vezérlésekkel és a megújuló energia hasznosításával közel 50 ezer tonna szén-dioxiddtól óvták meg a környezetet, ráadásul a beépített innovatív eszközök is jól vizsgáztak az extrém időjárási körülmények között.

A központot az International Polar Foundation (Nemzetközi Sarkkutató Alapítvány) hívta életre, a 2007 és 2008 között zajlott építési munkákban pedig olyan cégek vettek részt, amelyek nem csak hozzá tudtak járulni a kitűzött célhoz, de számukra is fontos a fenntartható fejlődés. A projekt fő támogatói között megtalálható a hazánkban is jól ismert Schneider Electric, ami az elektromos elosztókat, az automatikákat és az irányító rendszereket szállította, a Laborelec, ami a megújuló energiák előállítását segíti a központ életében, vagy az Electrolux, ami környezetbarát háztartási gépekkel szerelte fel a kutatóbázist. De számos olyan cég is akadt, amelyiknek cégfilozófiájában szintén fontos szerepet játszik a klímavédelem, így anyagi forrást biztosított, mint például a Volkswagen, Belgium szerencsejáték szervezete, a Belgian National Lottery vagy a Belgacom, az ország egyik legnagyobb telekommunikációs cége.

schneider, princess elisabeth antarctica, sarkkutató állomás, antarktisz - © IPF

A munka a nyári hónapokban, tehát november és február között zajlik a Princess Elisabeth Antarcticán, de ekkor is gyakran a különlegesen alacsony hőmérséklet okozza a legnagyobb kihívást a maximum húsz fős legénységnek. Ám mivel az épület a passzívház szabványai szerint épült, a kilenc rétegű hőszigetelés (a fal U-értéke 0,07 W/nmK), a kétszer kétréteges üvegezés, és a három szellőzőberendezés kellemes klímát teremt a kétszíntes épületben. A külön fűtési rendszer nélkül üzemelő épület szükséges energiáját a ház tetejére és homlokzatára, illetve a közeli sziklára telepített közel 400 négyzetméternyi napkollektor és nyolc szélturbina biztosítja. Az így megtermelt energiát az épület közepén található akkumulátor tárolja és az automatikának köszönhetően szétosztja a megfelelő igények szerint. A rendszer összeadja a passzív napenergiát és az épületben termelődő energiát, vagyis a számítógépek, az elektromos berendezések, a világítás, és a bent tartozkodók által leadott hőt. Természetesen az ivóvizet a hóbol állítják elő, és a szennyvizet is újrahasznosítják a megfelelő tisztítás után. De érdekes, hogy a szellőzőrendszerbe semmiféle külön szűrőt nem szereltek, mert a levegő arrafele annyira tiszta, hogy csak felesleges energiát vinne el egy légtisztító berendezés.

schneider, princess elisabeth antarctica, sarkkutató állomás, antarktisz - © IPF

A kutatóközpont vezetői szerint ez a fenntarthatósági kísérletnek is felfogható projekt új mércét állít fel az energiahatékonyság területén, segít a minél gazdaságosabb erőforrás felhasználásban. A most véget ért nyári szezon után az antarktiszi központ ugyan dolgozók nélkül, de tovább termeli az energiát, amit műholdas kapcsolattal tudnak ellenőrizni és szabályozni.