A színek rendkívül fontos díszítőelemei a belső és külső térnek egyaránt, hiszen ezek jelentik az első vizuális benyomást az észlelt tárgyról vagy a térről. A színek azáltal, hogy képesek tereket felosztani, építészeti szempontból is fontos szerephez jutnak. Használhatók hangulatok, érzelmi hatások elérésére, de a színek által megnevezhetők a helyiségek, gondoljunk csak a babaszobákra, tehát a színnek információs tartalma van. Napjaink építőanyag kínálatában ezernyi szín közül választhat az építkező, legyen szó festékről, tapétáról, a burkolatot kitöltő fugáról vagy akár árnyékolóról. De vajon hogyan érdemes bánni a színekkel és mit árulnak el tulajdonosaikról?
Sokszor nevezik az alapvakolatokat szürke termékeknek, mert mindegy milyen a színük, rájuk kerül valamilyen festék, s ettől lesz színe a háznak. Alapvetően a vékonyvakolatok (színezővakolatok) a homlokzat befejező rétegei, ezek már színesek. A szín bekeverése gyárilag történik, ahol a felhasznált pigmentek adják a színt, és gyártási technológiától függően por alakú vagy pasztaállagú színezéket használnak. A homlokzat színezésének másik lehetősége a homlokzatfesték, amikor a fehér vékonyvakolatot festik. A festékek jól használhatók átfestéskor, felújításkor vagy a vékonyvakolat kivitelezési hibájából adódó foltosodás eltüntetésére is. Minden gyártónak van színkártyája, s az ezekben megtalálható színválasztékot a különféle divatirányzatokat alaposan megvizsgálva állítják össze. A választék kétszáztól akár több ezer színig is terjedhet. Legtöbb esetben színcsoportokra osztják a választékot, ezen csoportok ára más és más. Ennek az az oka, hogy a sötétebb tónusokhoz több pigment kell, ez növeli a termék árat. Általában elmondható, hogy tizenöt-húsz trendszín népszerű a mindenkori divatnak megfelelően, de két-háromszáz szín már minden igényt ki tud elégíteni, ezért a több ezres színskálák nagy része felesleges.
Magyarországon az utóbbi fél évtizedben a meleg színek dominálnak a homlokzatokon. Koltay Katalin, az egyik legnagyobb homlokzati rendszereket kínáló cég színszakértője szerint, a mélysárga és a terrakotta a jelenlegi legnépszerűbb színek. A fehér és a hideg színek már ritkábban jelennek meg. Társasházak esetében kreatívabban játszanak a színekkel és építőanyagokkal, egy-egy különleges szerkezeti elemet erősebb, barna piros vagy szürke árnyalatokkal emelnek ki. A családi házak esetében pedig a különböző anyagokkal, kő és térburkolatokkal kombinálják a vakolt felületeket. A cég viszonylag ritkán, négy-öt évente kínál új színkártyákat, egyszerre körülbelül kétszáz színből lehet választani. Ha hőszigetelő rendszer van a homlokzaton, nem ajánlott sötét színű vakolatot választani, mivel a sötét színű homlokzatok jobban tartják a meleget, mint a világosak, és a nappali-éjszakai hőingadozás miatt feszültség keletkezik a homlokzat felületén. A ma kapható homlokzati színes vakolatok széles kínálata lehetővé teszi a legkülönbözőbb elképzelések megvalósítását, de nem árt odafigyelni arra, hogy a kiválasztott szín ne okozzon vizuális környezetszennyezést, és illeszkedjen a helység hagyományaihoz.
Kétségtelen, hogy a belsőépítészetben hasonlóan fontos szerepe van a színeknek, mint az elhelyezett bútoroknak és tárgyaknak, hiszen a színek optikai-fizikai hatásukkal kiemelhetnek, tompíthatnak, izgalmassá tehetik a környezetet, mélységet érzékeltetnek, és játszhatnak a tér méreteivel. Ezért nem mindegy, hogy hogyan kerülnek a színek egymás mellé, hiszen azok egymás hatását erősíthetik vagy éppen csökkenthetik. Vannak az úgynevezett nehéz és könnyű színek, amelyek kiolthatják egymás hatásait, sőt káros vizuális élményt is okozhatnak, például ha egy könnyű szín fölé kerül egy nehéz. Az ember szeme tizenhétmillió színt képes megkülönböztetni, ezek azok, amik a látható színtartományba esnek, s minden szín hordoz valamiféle kulturális, társadalmi, szimbolikus jelentést. A fekete a gyász (egyes kultúrákban a fehér), a bíbor a hatalom, a vörös a forradalom, a kék a tudás színe. A színdinamika egzakt tudománya éppen ezekkel a hatásokkal foglalkozik, azt vizsgálja, hogy az egyes színek milyen befolyással bírnak az ember hangulatára, és ezeket hatásuk szerint csoportosítja. Megkülönböztet hideg és meleg, könnyű és nehéz, izgató és nyugtató, illetve közelítő és távolító hatású színeket.
Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy az egyes színek milyen jelentősen képesek módosítani a helyiségek térhatását. A sötét, meleg színekkel festett falfelületek közelebbinek, míg a világos színűek távolabbinak tűnnek. Ám az egyes helyiségek színének kiválasztásakor nem árt olyan szempontokat is figyelembe venni, hogy milyen igénybevételnek van kitéve az adott tér. A világos színeken könnyebb észrevenni a szennyeződéseket, így hamarabb el is távolíthatók, ez különösen olyan helyiségekben számít, mint a konyha. Ha a praktikussági szempontokon túl a hangulatteremtésnek is fontos szerepet szánunk egy helyiségben, akkor érdemes figyelembe venni a színek jelentéseit. Meleg színek közé tartozik a sárga, ami a napfény derűjét közvetíti, a mediterrán stílusú enteriőr kialakításakor gyakran alkalmazzák. Meleg és barátságos a narancssárga, míg a barna megnyugtató és kiegyenlítő. Ha romantikus hangulat megteremtése a cél, akkor bátran használható a viola és a lila, de fontos tudni, hogy ezek hidegek. Hideg, ám megnyugtató hatású a kék szín is, ráadásul a helyiség tágasabbnak érződik tőle, ezzel szemben a piros nehéz, ünnepélyes és a helyiség méreteit látszólag szűkíti. A zöld egy közömbös szín, és a sötétebb színeket barátságosabbá hangolja. Gyakran a leghatásosabb az egyszerű fehér fal, ami a teret tágasabbnak érzékelteti, kiemeli a helyiségben használt többi színt, és a sötét színeket barátságosabbá varázsolja. A fekete színnel már sokkal óvatosabban kell bánni, hiszen hideg hatású és a térhatást is szűkíti.
Optikailag a világos színek tágítják a teret, hagyják érvényesülni a környezetet, és nyugtató hatással bírnak. Ügyelni kell a kontraszt-színek azonos helyiségben vagy környezetben történő használatára, ezek ugyanis különösen felerősítik egymást, és nyugtalanító hatásúak lehetnek. A kis, sötét helyiség optikailag növelhető hideg és világosabb színárnyalatokkal, például világoskékkel, vagy fehér mennyezettel, ami a tágasság és levegősség érzetét kelti. A hosszú helyiség pedig úgy rövidíthető le, ha a távoli falak sötétebb vagy melegebb színt kapnak, de a rövid helyiség is korrigálható, ha a legtávolabbi fal lesz világos színű. És a magas mennyezet is alacsonyabbnak tűnik, ha meleg szín van rajta, ez a hatás fokozható, ha a meleg szín sötét is.
Hozzászólások