A passzívházról szóló híradások, beszámolók a médiumok állandó szereplői, a rendszer segítségével megtakarítható energiamennyiség, az ezzel összefüggő káros anyag kibocsátás minimalizálása, és a passzívház komfort-ígérete, a passzívház mellett szólnak, amit azonban csak kevesen tudnak, az energia hatékony épülettel, a magas belépési költségek mellett, az életminőség jelentős változásával is számolni kell.

-

Mi a passzívház?

A passzívház egy olyan épület, amelynél éves szinten a fűtéshez kevesebb mint 15 kWh/ m² energiára van szükség, a rendszer működéséhez, a tartalékfűtést leszámítva, nincs szükség hagyományos fűtési rendszerekre, a szükséges hőt a szellőző  berendezés adja. A passzívházban fellépő összes hőveszteség olyan minimális, hogy annak pótlásához nincs szükség aktív fűtési rendszer kiépítésére, elegendőek hozzá a házban jelenlévő passzív energiaforrások (az ablakokon keresztül beérkező napfény, háztartási gépek és a bentlakók által leadott hő). Ezek a passzív energiaforrások -kombinálva a házból eltávozó, elhasznált levegőből visszanyert hőenergiával- képesek lefedni egy passzívház teljes fűtési energiaszükségletét.

Szerte a világban körülbelül tizennégyezer passzívház található, a világon százharminc szakember rendelkezik passzívháztervező minősítéssel (közülük egy magyar, Debreczy Zoltán). Hangsúlyozandó, a passzívház nem kötődik egyetlen speciális építési módhoz sem, egy minőségi szabványról van szó.

A minősítést a darmstadti Passzívház Intézet és az általa meghatalmazott tizennégy más szervezet végezheti. A minősítése hosszú és bonyodalmas folyamat, ennek során ellenőrzésre kerülnek az energetikai számítások, a tervek, a kivitelezés folyamatából azonban csak a légtömörséget ellenőrzik le, más jellegű kivitelezési hibát nem tár föl. A Passzívház Intézet építőanyagokat is minősít, Magyarországon gyártott termék még nem kapott minősítést. Az elmúlt években több kísérlet indult hazánkban passzív lakóházak kialakítására, s bár kifejezetten jó energetikai tulajdonságokkal bírnak, egyik épület sem felelt meg a passzívház-minősítéshez szükséges szigorú kritériumoknak. (Magyarországon 250ezer ft/m² árúnak vett új építésű ház bekerülési költségéhez képest 15%-al drágább a passzívház).

Passzívház kérdések

A passzívházak előnyeivel mindenki tisztában van, arról azonban kevesebbet tudunk, mennyiben változik meg az ember életminősége, amint beköltözik egy passzívházba? A tökéletesen létesített passzívház előnyei vitathatatlanok, ennek ellenére számtalan megválaszolatlan kérdést von maga után rendszer. Mi történik például abban az esetben, ha áramszünet van, áram nélkül meghal a rendszer? Csak kevés szó esik a passzívházak fenntartási költségéről is, mennyibe kerül például egy szűrő csere? És mi történik azután, hogy az Európai Unióban betiltják a hagyományos izzókat, az izzók által biztosított, temperáláshoz használt hőenergiát mi pótolja? A passzívházak tervezésekor a bentlakók által leadott energiával is számolni kell, mi történik abban az esetben, ha a család létszáma váratlanul megugrik, a ház állandó hűtésére lesz szükség? De legfontosabb talán annak megválaszolása, mennyiben változik meg az életminőség, amint az ember beköltözik egy – valójában még messze nem kitapasztalt rendszer alapján működő – különleges működésű otthonba.

Passzívház pro és kontra

Bár a passzívház nem kötődik semmilyen építési módhoz, az épületnek szigorú előírásoknak kell megfelelni, amennyiben a kivitelező nem végez tökéletes munkát, a megrendelő pénzéért nem passzívházat kap cserébe. A kivitelezés során különösen kritikus pont a szellőző mechanizmus kiépítése, a legnagyobb hibaarány ennek installálásánál történik.

A szigetelés miatt a kültérből csak kevés friss levegő jut a belső térbe, így légcserere folyamatos kontrolljára van szükség. A beépített hőcserélőnek köszönhetően a kifelé áramló elhasznált levegő hőjét a befelé áramló levegő kapja meg – a beáramló levegő (árammal, geotermikus hőszivattyúval) tovább melegíthető. Fontos hangsúlyozni, a passzív házban az egyes helyiségek hőmérséklet szabályozása nem megoldott, az csak kiegészítő fűtéssel lehetséges.

A téli időszakban a passzívházakban fellépő gyakori probléma a száraz levegő, a hőcserélő ugyanis elvonja a levegő nedvességtartalmát, a kielégítő páratartalomról gondoskodni kell.

A szellőző berendezés szűrőjének köszönhetően az allergének,  spórák, gombák, pollen házon kívül maradnak, felvetődik azonban a kérdés, a túltisztított, izolált levegővel valóban a legjobbat teszi magával az ember?

Nyáron elengedhetetlen a hővédelem biztosítása, árnyékolók használata a nyugati és déli homlokzatokon elkerülhetetlen, ellenkező esetben magasra szalad a hőmérő higanyszála, a lakást hűteni kell. Hasonlóan hűtésre van szükség abban az esetben is, ha a lakásban tartózkodók száma, például egy vendégsereg miatt, megugrik, az emberek által leadott hő hatására nő a hőmérséklet.

Elméletileg minden épület átalakítható, átépíthető passzívházzá, akár műemlékvédelem alatt álló épületek is (belülről) leszigetelhetővé válnak annyira, hogy kiváló energiahatékonysági minősítést kapjanak, de mielőtt bárki óriási összegeket áldoz az átalakítás, építtetés mellet, mérlegeljen, informálódjon, az otthon fenntartási költségének drasztikus csökkenése mellett, modern otthonával mennyiben változik meg a lakás által nyújtott komfort? Lehet, hogy célravezetőbb a passzív ház helyett egy energia hatékony, de biztosan élhető otthon terve mellett dönteni.