Építkezés » Kaputechnika

Már-már közhely számba megy az a megállapítás, hogy az ember az első házát az ellenségének, a másodikat a barátjának, a harmadikat magának építi. Egy építkezés sosem úgy zajlik, ahogy az a könyvekben meg van írva, hiszen hibáznak az emberek és olykor hibáznak az anyagok is. A nagy építőipari cégek segítségével összegyűjtöttük azokat a tipikus építkezői hibákat, amikkel leggyakrabban találkoznak. Célunk, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet az elkerülhető tévedésekre.

Az építkezés hosszú folyamatában nincs olyan terület, ahol ne lehetne hibát elkövetni, ahol ne ronthatna el a tervező, a kivitelező vagy maga az építtető valamit. Általánosságban azonban elmondható, hogy ha alaposan utánajárva, több helyről informálódva, referenciákat bekérve fog neki az építkező a nagy munkának, csökkentheti a problémák számát.

Falas kérdések

Kíváncsiak voltunk, mik azok a leggyakoribb kivitelezői hibák, amiket a falazatnál elkövetnek a szakemberek. Bár a hibák listája szinte végeláthatatlan, Czvitkovits Attila építési szakértő segítségével összeszedtük a leggyakoribbakat. Gyakran találkozni olyan, tényleg alapvetőnek minősülő hibával, hogy a falak, falsorok nincsenek derékszögben, de megesik, hogy nem függőlegesek. Ezekre legtöbbször a burkolási munkáknál derül fény, amikor a burkoló próbálja ezeket az eltéréseket korrigálni. A még újdonságnak számító síkra csiszolt felületű tégla esetén ez megfelelő kivitelezői munkával nem fordulhat elő: az első sor megfelelő elkészítése után a továbbiakban függőleges, milliméterpontos falazat építhető. Azt szokták mondani, hogy sebaj, ha csúnya a falazás, majd a hőszigetelés és a vakolat eltüntetni a hibákat. Nem így a csiszolt tégla esetén, amelyből szinte nem is lehet csúnyát építeni. Talán apróságnak tűnik, de a vörös színű és vékony habarcsréteg miatt a falazat homogén és egyenletes megjelenésű, amely optikájában is a tökéletességet és precizitást, valamint a magas minőséget sugallja. Mindez a kivitelező és kőműves munkáját dicséri, ami a megrendelő elégedettségét és bizalmát növeli.

Ezen kívül a leggyakoribb probléma abból szokott adódni, hogy a kivitelezők nem veszik figyelembe az egyes termékek használati útmutatóját, nem a leírtak szerint járnak el. Ezek közé tartozik, hogy néha télen állnak neki falazni. Falazási munkákat téliesítés nélkül +5C fokig lehet végezni, függetlenül a zsákos, előkevert falazóhabarcs típúsától. A hideg miatt nem köt meg a habarcs, a benne lévő víz megfagy, fagyásgátló használata pedig a plusz költségek miatt elmarad. Időjárástól független probléma, ha a kivitelezők nem várják meg, hogy a falazat kiszáradjon, és egyből elkezdik a vakolást. Ma már erre is van termékmegoldás: a csiszolt téglatechnológia továbbfejlesztéseként jelent meg a téglák közé kerülő speciális ragasztóhab, amellyel – 5 C fokig végezhető a falazás. További előnye, hogy szinte száraz technológiának számít, hiszen a falazatba még kevesebb nedvesség kerül.

A válaszfalaknál előforduló leggyakoribb hibát az alapozásnál követik el, ha a válaszfalak alá nem megfelelő alapozás kerül, a falak mozoghatnak, aminek szükségszerű következménye a repedés. Társasházaknál (ikerház, sorház) gyakori probléma, hogy két lakás közötti falat nem választják le egymástól, vagyis a két lakásnak közös fala van (itt a közös szerkezet miatt a kopogó hangok kellemetlen hatásúak lehetnek). Tapasztalatokból adódóan külön szerkezetet lenne célszerű emelni, hogy a hangszigetelés megfelelő legyen, vagy olyan falazó elemet kell alkalmazni, ami biztosítani tudja az előírt hangszigetelést. Erre a problémára jó megoldást jelent a hanggátló tégla, amiből már két irányban beéípthető 30/24 cm-es is rendelkezésre áll a gyártók termékpalettáján.

A lábazatról induló falazatok alól néha elhagyják a talajnedvesség elleni szigetelést (például bitumenes lemez szigetelés), aminek hiánya ahhoz vezethet, hogy nincsen ami meggátolná a talajból érkező nedvesség falazatba jutását. Ilyen esetekben fordul elő, hogy a vakolat átnedvesedik és lepotyog, a belső falfelület penészedni kezd. Ha be is teszik a fal alá a szigetelést, nincsen kellő ráhagyás (min. 10cm), amit a belső aljzatbetonra kerülő szigeteléssel kellene utólagosan összedolgozni.

Az építőanyagokkal való pazarlásnak több formája van, például ha a falazó elemeket nem gyémántkoronggal vágják, hanem klasszikus módon kőműveskalapáccsal törik, ami meglehetősen nagy pazarlással járhat együtt. A fugaképzéseknél az egyes falazóelemeknél előírt szükséges fugatávolságok helyett, jóval nagyobb távolságot képeznek, ami egy komplett épület befejezése után komoly többlet költséget eredményezhet.

A számos kellemetlen vágási feladatot és ezzel kivitelezési hibát lehet elkerülni az úgynevezett kiegészítő elemek – 30, 38 és 44 cm vastagságban forgalomba került feles tégla, sarok tégla és káva tégla – használatával. Ezek használata több egymást erősítő pozitív hatással van a kész falazat hő- és páratechnikai tulajdonságaira, sőt előnyösen befolyásolja a kivitelezést, csökkenti a falazás idejét, a hulladékképződést és a habarcs felhasználást is. A feles falazó elemek használatával például csökken a kész falazatban a lokális hőhidak kialakulásának lehetősége, növekszik a falazat homogenitása, ezzel javulnak a teljes falazat páratechnikai tulajdonságai és hőszigetelő képessége. A feles tégla szokásos alkalmazási területén túl átgondolt tervezés és falazás esetén egyszerűbbé válik a falvégek kialakítása, és megkönnyíti a nyílászáró beépítést és a vakolását is.

Szigetelés

A mai korszerű anyagokkal és azzal a szakmai tapasztalattal, amivel az építőanyag gyártók rendelkeznek, már egyáltalán nem nehéz pontos munkát végezni. Ezzel szemben a költségek megnyírbálása, az "olcsósítás" gyakran vezet rosszul kivitelezett szigeteléshez. Nem ritka, hogy a számla karcsúsítása miatt nem megfelelő típusú hőszigetelőt ragasztanak bizonyos helyekre, ezáltal a szigetelés sérülékenyebb lesz és előfordulhat utólagos méretváltozás is. Az egyik legtipikusabb hiba a nem megfelelő hálózás vagy a hálózás teljes elhagyása, aminek szintén a költségmegtakarítás az oka, ritkább esetben az információ hiánya.

Kruchina Sándor, a hg.hu szigetelési szakértője megemlítette az államilag támogatott, kampány szerű programok negatív hatását. Az olyan kezdeményezések, amik tömeges szigeteléshez, vagy nyílászáró cserét szorgalmaznak, szükségszerűen sokakban az üzleti lehetőség reményét keltik, ezért előfordul, hogy olyanok is elvállalnak szigetelési munkákat, akik korábban nem foglalkoztak ezzel a területtel. Ekkor jelennek meg a kontár munkák és az olyan hatalmas bakik, mint például a lábazatok, koszorúk szigeteletlenül hagyása. Ezeken a problémás helyeken alakulnak ki a hőhidak, mert itt hidegebb lesz, mint a szigetelt felületeken, és kialakul a páralecsapódás, majd a penészedés.

Hasonló problémákhoz vezet az is, ha a lépéshang-szigetelésnél a peremek mentén nem oldják meg a szigetelést, csak ezeket hanghidaknak nevezzük. Az elkészült szerkezet visziont éppúgy nem alkalmas a feladata betöltésére, mint az előbbi esetben. Nem ritkán fordul elő ez a hiba a lépéshangszigetelés kialakításakor - mondja szakértőnk. A másik durva hiba az, hogy a födémre került szigetelőanyagban alakítják ki a helyet a födémen futó csöveknek, ám így a födém hangszigetelő képessége teljesen elvész. A lapostetők szigetelésénél tipikus építtetői hiba, hogy nem megfelelő vastagságú anyaggal készítik el a szigetelést, amire ha közvetlenül rákerül a vízszigetelő anyag, úgy nem csak a hőszigetelés károsodásával kell számolni, hanem a vízszigetelés aljzatának nem megfelelő minősége miatt maga a vízszigetelés is sérülhet, ami beázáshoz is vezethet. Vízszigetelésnél amúgy főként az olcsó anyagválasztás szokott gondot okozni, illetve az, ha az anyagot nem kellő számú rétegben hordják fel.

Az elszúrt szigetelés leggyakrabban jelentkező tünetei a párásodás, a penészedés és a felülettől elváló szigetelés. Ez utóbbit legtöbbször a dübel elhagyása, az alapozás hiánya vagy az okozza, hogy ragasztás előtt nem tisztították meg a felületet, így egy nagyobb szél képes lesz letépni a szigetelést a falazatról. Ha a kivitelezés során jelentkeznek az ilyen hibák és van felelős műszaki vezető, az fölszólíthatja a kivitelezőt a helyes magatartásra, ám még ritkaság, hogy magánépítkezésekhez műszaki ellenőrt alkalmazzanak, pedig a hibák utólagos helyreállítása többszörös költség, mint az eredeti munkáé.

Az építkezők gyakran követik el azt a felelőtlenséget, hogy nem kérnek számlát az egyes munkákról, pedig az utólag jelentkező hibáknál nagy szerepük lenne. Sok esetben, még ha nem is lehet kijavítani a hibákat, a kivitelező legalább értékcsökkentéssel tudná kompenzálni a pórul járt megrendelőt, de számla hiányában erre kicsi az esély. Szakértőnk egyébként azt javasolja, hogy soha ne a legolcsóbbat válasszuk, sem termék, sem kivitelező esetén. A megfelelő kivitelező kiválasztásában pedig az építőanyag gyártója vagy különböző szakmai szervezetek is tudnak segíteni. A kivitelező által megadott referencia munkákat érdemes az építésszel, tervezővel együtt megnézni.

Nyílászárók

Gyakran már a tervezésnél sem veszik figyelembe a nyílászárók szabványméreteit, így az építkezéskor gyakran olyan nyílás keletkezik, amelybe csak egyedi méretű ajtó vagy ablak építhető. Ezek készíttetése pedig jelentősen megemelheti a költségeket. A nyílászárók beépítési igényeinek figyelmen kívül hagyása ráadásul egyedi beépítési módot is eredményezhet, ez pedig tovább növelheti a költségeket.

Ha a méret megfelelő is, a gyártó által adott szerelési instrukciókat gyakran felülbírálják az építkezők és a kivitelezők. Rosszul rögzítik az ajtót, ablakot, garázskaput, emiatt az balesetveszélyes lehet, rosszul szigetel és az élettartama is jóval rövidebb lesz, sokkal gyorsabban el fog használódni. Az ajtók és ablakok beszerelése azért is kényes, mert általában ezek az épületek legrosszabbul szigetelt részei. Ha nincsenek jól szerelve, nem jól szigetelnek, hőhíd alakulhat ki és szökni fog az energia. Decsov Gábor kaputechnikai szakértő szerint, ha a gyártó utasításainak megfelelően járnak el, szinte biztos, hogy garázskapuk jól szigetelnek majd és hosszú élettartalmúak lesznek.

A nyílászárók esetében az ár körülbelül tizenöt-húsz százaléka a beszerelés. Ha költségtakarékosság miatt a tulajdonos maga építi be, valószínűleg a komfortbeli különbség ugyan minimális lesz a használat során, de a nem megfelelő beállítások miatt a garázskapuk sokkal gyorsabban használódhatnak el. Például, ha egy pánt vagy görgő feszül, az lehet, hogy a működést nem befolyásolja, a kapu nyílik és csukódik akkor is, ha a motoros alkatrészek nincsenek jól beállítva, de a mozgó-kopó alkatrészeket gyakrabban kell majd cserélni, mint szakszerű beállítások esetén. A korszerű kaputechnika alkalmazásakor talán a legfontosabb a rendeltetésszerű használat, hiszen ha egy háztartás egy-két autójára tervezett garázskaput gyűjtőgarázs kapujaként alkalmaznak, szinte biztosan nagyon hamar ki kell majd cserélni azt. A kapuk élettartalmát a működési ciklusszám nagyban befolyásolja, így fontos az adott célra kialakított kapuszerkezet beépítése.