A tartós és szép burkolat titka, hogy az kiváló minőségű segédanyagokkal, ellenőrzött és előkészített alapfelületre, megfelelő bedolgozási körülmények között és megfelelő szaktudás mellett készüljön el. A gyakorlatban sokféle kivitelezési technika és a munkát leegyszerűsítő fogás létezik. Most ezeket mutatjuk be.
A hidegburkolás legsarkalatosabb pontja: teraszok és erkélyek
A legtöbb tönkrement burkolat kültéri. Ennek oka legtöbbször a rosszul megválasztott segédanyag, a nem megfelelően előkészített alapfelület, a kétoldalas kenési technológia és a közvetlenül a burkolat alatt elhelyezkedő vízszigetelés hiánya.
Kültérben legalább S1 osztályba sorolt ragasztóhabarcsok használatára van szükség, mert alakítható tulajdonságuknak köszönhetően, csak ezek képesek tartósan elviselni a téli és nyári hónapok között végbemenő hőmérséklet-változást.
Kültéri burkolatok esetében 1-2 százalékos folyamatos lejtéssel kialakított alapfelületre van szükség, hogy a csapadék le tudjon folyni róla. A víz nem állhat meg a burkolat felületén, mert a cementkötésű fugázóhabarcson át tud szivárogni. Egyoldali kenés alkalmazásakor a burkolat alatt légbordák maradnak, amelyben a fugán átszivárgó víz felhalmozódhat. A nem megfelelő lejtés következtében a burkolat alá szivárgó víz fagypont alatti hőmérséklet esetén jéggé alakul, térfogatát 9 százalékkal megnövelve tönkreteszi a burkolatot, a lapok pedig felválhatnak. A burkolat alatt elhelyezkedő vízszigetelés nemcsak a burkolatnak biztosít hosszabb élettartamot, de megvédi a betonszerkezetet az esetlegesen bejutó víztől is, és megakadályozza a sókivirágzást a lapok és a fuga felületén.
Gyakoriak a dilatációs mezők helytelen kiosztásából adódó problémák
A dilatáció egy mozgási hézag, amire azért van szükség, mert a burkolólapok hőmérséklet-változás hatására méreteiket változtatják. Amikor ez a változás méretnövekedést jelent, helyet kell biztosítani a megnövekedett lapoknak, ami dilatációs profillal vagy rugalmas anyaggal kitöltött fugákkal érhető el. A dilatációs mezők kiosztásakor több tényezőt kell figyelembe venni, többek között nem mindegy, hogy kül-vagy beltérben történik a burkolás, van-e padlófűtés, mekkora a lapméret, milyen széles fugahézagokkal készül majd a burkolat. Kültérben a lap színe is fontos lehet, illetve, hogy milyen tájolású a terasz vagy erkély, milyen igénybevételnek lesz kitéve a felület - és így tovább. A mozgási hézagok elhagyása a burkolat befeszülését vonja maga után. Ilyenkor a burkolat a fuga mentén (ahonnan a dilatáció hiányzik) felpúposodik.
A burkolat alapja az aljzat. A burkolási munkák megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani a fogadófelület ellenőrzésére és előkészítésére. Ha ez elmarad és az aljzat idő előtt tönkremegy, akkor az ezen elhelyezkedő többi réteg, például az esetleges vízszigetelés, a ragasztóréteg és burkolat, tönkremehetnek. Komolyabb vizsgálatok nélkül, szemrevételezéssel is sok mindent meg lehet állapítani a fogadófelületünkről; többek között azt, hogy az aljzat megfelelően dilatált-e, porlik-e a felülete vagy vannak-e rajta repedések.
Ha a szakember valamilyen hibát észlel, a tartós burkolat érdekében kötelessége azt javítani. Amennyiben dilatációk nincsenek, vagy nem a megfelelő helyen vannak, utólag kell bevágni. Felporló felületű beton, esztrich esetén csiszolás után egy arra alkalmas impregnáló alapozóval (pl. Prosfas, Primer MF) meg kell szilárdítani azt.
Repedezett aljzatok esetében először meg kell határozni a repedés keletkezési okát. A pókhálószerűen megjelenő repedések általában az anyag zsugorodásából származnak. Az egyenes vonal mentén, esetenként több milliméter széles repedések oka legtöbbször a dilatáció hiánya. Ezekben az esetekben a repedést erőzáró módon kell lezárni. A repedést Eporip-pal lehet kiönteni és alkalmazható a betonvarrás technológia is. Dilatációs repedések erőzáró módon történő javításakor nem szabad megfeledkezni a dilatáció utólagos bevágásáról sem. Erre a későbbi hőingadozás hatására keletkező repedések elkerülése miatt van szükség.
Burkolási munkák megkezdése előtt ellenőrizni kell az aljzatok maradék nedvességtartalmát
A cementkötésű aljzatok kötése és a bedolgozáskor hozzákevert többletvíz elpárolgása zsugorodással jár. Ez a zsugorodás hosszrövidüléssel is jár, aminek mértéke a 0,5 mm-t is elérheti méterenként. A burkolat leragasztása után történő zsugorodás a lapok felpúposodását, feltöredezését eredményezheti.
A Mapei Kft. tapasztalt szakemberei akár az építkezés helyszínén is szívesen állnak mind a kivitelező szakemberek, mind a magánépíttetők rendelkezésére.
Hozzászólások