Június 11-én ünnepli 75. születésnapját Finta József, a hazai építészet egyik legismertebb, majd fél évszázada központi alakja. Ez alkalomból belelapozunk a hatalmas életműbe, és megpróbáljuk feltárni, hogyan és miért is lett a Finta név fogalom.
Finta József és vázlata egy magasházhoz
Legismertebb pályatársához, Makovecz Imréhez hasonlóan Finta József is Erdélyben láta meg a napvilágot 1935-ben. Kolozsvárról hat, Nagyváradról kilenc esztendősen költözött tovább családjával. Azóta Budapesten lakik, de szívében, vallja: máig erdélyi maradt. Hét éven keresztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba; ezután a Műegyetem építészkarára került, szerencséjére épp akkortájt, amikor megszűnőben volt a szocialista realizmus kötelezően oktatott és művelt stílusa. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. 1958-ban diplomázott, és tervét Janáky István javaslatára nem kellett megvédenie - ez segítette abban, hogy a Lakótervhez kerülhessen. Janáky a Mesteriskolába is besegítette a még kezdő építészt.
A pálya lendületesen indult: alig telt el két év, és már állt az első Finta-ház. A tiszalöki kultúrházat azonban Finta kicsit megtagadni kényszerül: annyira átépítették, annyira nem az ő gondolatai érvényesültek, hogy helyette az 1961-es dunaújvárosi garzonházat tekinti első művének. A város központi tengelyét, a Vasmű utat délről lezáró, tízszintes épület és a hozzá kapcsolódó lepényben elhelyezett abc az itt kezdődő „Szalmacellulóz” lakótelep alközpontjának épült. Bár kivitelezése a korra jellemző módon sikerült (a nyersbeton felületeket például az egyenetlenség miatt le kellett kenni fehér festékkel), a garzonház így is a panel előtti magyar modern egyik legjobbja.
Ez a ház 1965-ben Ybl-díjat hozott a harminc esztendős Fintának. Hamarosan a Duna mellől egy másik épülő új szocialista városba: Salgótarjánbe került. Itt készült el 1968-69-ben a Pécskő Áruház, 1969-72-ben pedig a Csillagházak néven ismert, több tömbből álló épületegyüttes.
Országos ismertségét Finta leginkább annak köszönheti, hogy a főváros prominens, központi helyein állnak házai. Ez a sikersorozat egy 1963-as pályázattal indult, amelyet a pesti Duna-part rendezésére írtak ki, s amelyen Lakótervesként legyőzte a Középülettervező Intézet (KÖZTI) pályázatát. Így ő kapott megbízást a Duna Intercontinental (ma: Marriott) tervezésére. Az épület történetét nemrég, az átadás negyvenedik évfordulóján önálló cikkben mutattuk be; a pesti látkép kikerülhetetlen tényezőjeként ma is állandó beszédtéma.
A hetvenes években a hazai szállodaépítés az ún. „osztrák hitel programmal” kapott új lendületet. Ausztria úgy hitelezett Magyarországnak, hogy kötelező volt osztrák kivitelezőt választani az építkezésekhez. A hitelt szállodaépítésre (Sofitel, Intercontinental, Novotel, Hotel Buda Penta, Béke, Grand Hotel Hungaria), a hegyeshalmi határátkelő felújítására és Ferihegy 2 megépítésére fordították. Az Interconti sikere Fintát hosszú évekre szállodatervezőként pozicionálta. 1970-ben kapott megbízást a Volga Szálló épületére, a Dózsa György úti metróállomáshoz. Mégpedig sebtiben, ugyanis kész kellett lenni a következő évre, a budapesti Vadászati Kiállításra. Ez azt jelentette, hogy néhány hónap tervezés után alig egy év alatt kellett eljutni az alapoktól a szalag átvágásáig - miközben még az is megkötés volt, hogy melyik házgyár elemeiből kell építkezni.
A ma már az Ibis kötelékébe tartozó szálloda érdekessége, hogy a tulajdonosa mostanság tervez újat építeni a helyére - és egy pályázatot követően ezt is Finta stúdiója tervezheti. A Hotel Volga gyors és sikeres projektjét követően érkezni kezdtek a megrendelések a szomszédos országokból is: Brnóban megépült a Hotel Voronyezs, Pozsonyban a Hotel Bratislava és a szintén csehszlovák SLOVNAFT munkásszállói, a Hron és a Nitra.
Finta másik meghatározó Duna-parti épülete, a barnás színű Forum szálló tervezésekor még az volt a koncepció, hogy a Vigadó felőli szomszéd épületet, a háború előtti házsorból egyedüliként megmaradt Thonet-házat lebontják. Így a Forum tagolását egy újabb szálloda tükrözött irányú lépcsőzése folytatta volna, ezzel egységes, új képet adva a Lánchíd és Erzsébet híd közötti partszakasznak. Aztán a Thonet-ház megmaradt, a folyóparti városkép pedig ugyancsak változatos: különböző korszakok különböző épületmagasságai és stílusai keverednek itt. Az Intercontinental később odahagyta az első Duna-parti Finta-szállodát, és megvette a másikat, így ma az egykori Forum működik ezen a néven.
Ugyancsak közismert Finta-épület a Budán, az egykori Németvölgyi temető területén felépült Novotel. Eredetileg sötétebb tónusú barnás színe azért alakult így, hogy a közlekedési csomóponttal vizuális ellentétet képezve inkább a parkhoz idomuljon, annak színvilágával olvadjon össze. (Ma már kicsit másféle, de szintén barnás színű az épület.) A szomszédos Kongresszusi Központ politikai megrendelésre készült. Finta túllépett a pártkongresszus elvárásain, és multifunkcionális termet tervezett. A Kongresszusi Központ bővítésének igénye már a kezdetektől fennáll, de máig nem valósult meg.
A paneles szállodakorszak utolsó fővárosi épülete a Déli pályaudvar mellett álló, 1982-re felépült Buda Penta (ma: Mercure Buda). Finta ma sem tagadja: ennek az időszaknak az eredményét sokszor jogosan érte kritika: óriási feladattömeg zúdult rá, és egészségi állapota sem segítette.
A nyolcvanas évekre sikerült kitörni a „panelkorszakból". Az évtized elejének egyik nagy építkezése volt a ma is jól ismert Schönherz-kollégium, amely a hetvenes-nyolcvanas évek hazai építészetének állatorvosi lova. A tervezés még a hetvenes évek elején elindult, ám annyi anyagi probléma, újratervezési kényszer és kivitelezési hiba sújtotta a házat, hogy az átadásra csak sok-sok kompromisszum után, 1981-ben került sor. Ekkorra sem a belső terekben, sem a külső burkolatok között nem szerepelt Finta eredeti terveinek megfelelő anyag. A külső homlokzat betonpanel burkolatát a Középületépítő Vállalat nem vállalta el a gyártókapacitás hiánya miatt. Ezután jött a hasonló glasal-panel, de mire végeztek az áttervezéssel, kiderült, hogy ezt meg nem tudják behozatni. Ekkor az építészek hazai, színes acélhálóra szerelt eternites burkolatot javasoltak, de erre nem találtak szerelőt sem, gyártót sem. Végül egy már akkor is elavultnak mondható Sopron-profilú függönyfal került az épület ablakai közé. (Ma már nem ez, hanem egy újabb, világosszürke burkolat látható az épületen.) Még azért is küzdenie kellett Fintának, hogy minden szobához járjon zuhanyzó-mosdó. Mindennek dacára az itt tartott Qpa minden évben nagy diák-eseménynek számít, a Schönherz Budapest egyik kultikus helye.
A rendszerváltás évei új feladatokat és formai váltást is hoztak Fintának. Az Erzsébet térre néző Képviseleti Irodaház (ma: ECE City Center irodaház) a hazai posztmodern érdekes állomása. Négy fontos egységből áll össze: József Attila utcai fele a szomszédos, szecessziós ház motívumait mímeli, a Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldal pedig a másik szomszéd, egy klasszicizáló ház homlokzatához igazodik. A kettő közötti torony a háttérben felbukkanó Bazilika tornyaira és kupolájára rímel, a mellette lévő főbejárat pedig behúzódik, negatív formát alkot. Szegő György építészettörténész ezek alapján egyenesen a nőiesség-férfiasság képét látta bele az épületbe: „A városnő olyan utóddal gyarapodott, amely a legősibb állapot szent értelmében kétnemű. A jobb oldali tömeg a toronnyal: hímnemű, míg a bal oldalinak szinte öle van."
A Váci utcába egyszerre két házat is tervezhetett: foghíjak eltüntetésével épült meg a Taverna szálló és a szemközti Zászlós Irodaház. Eredetileg egy híd kötötte volna össze őket, ám ez nem valósult meg. Budapest akkori főépítésze támogatta az ötletet, ám a politikai illetékes rövidre zárta a diskurzust: „Finta elvtárs, ha ez a híd kellene oda, akkor már korábban kitalálták volna." A meg nem épült átjáró emlékét az első emeletek beugrásai őrzik. Az 1985-ben átadott szálloda a posztmodern nyomait viseli, akárcsak az 1990-es, Dózsa György úti Liget szállón. A Liget helyén valamikor a Kéményseprő étterem állt; emlékét egy megmentett udvari fa és a szálló éttermének neve vitte tovább. Sajnos ma iszonyatos forgalom nyomja el az egyébként hangulatos, otthonos szállodát.
Finta rövid posztmodern kitérőjét a high-tech máig tartó korszaka követte. Ennek első megvalósult példája lett a Grand Hotel Corvinus Kempinski ugyancsak sokat vitatott épülete. A hátsó homlokzat kialakítása mellett az Erzsébet térre néző főbejárat megoldatlanságát, a ház túlzott kivagyiságát, puccosságát gyakran vetik a tervező szemére. Az építkezés előtt sokáig autóparkoló működött a hihetetlenül értékes telken - a szomszédos rendőrfőkapitányság ugyan szívesen terjeszkedett volna erre, de nem volt rá pénz. A rossz emlékű szomszéd még a szálloda tervezésébe is belejátszott: a hatóságok nem engedték, hogy a szállodának ablaka nézzen a Miatyánk közre, azaz a BRFK-épületre. Ez az épületrész rejti kényszerből a város vélhetően legelitebb metrószellőzőit is.
A pénz csillogó világának másik palotája a Szabadság tér sarkán épült fel. A Bank Center felsőbb szintjei felnyúlnak a környező házak fölé - emiatt az épület a budai hegyek felől is jól kivehető. Ezeket a szinteket Finta nem kihangsúlyozni, hanem könnyeddé, légiessé tenni kívánta: ezért a nagy, sima üvegfelületek, melyeken az ég tükröződik vissza, ha a tér felől nézzük a házat. A méretes, bruttó 50 856 négyzetméteres központ attrakciója a fedett átrium: alapterülete nagyobb, mint a Párizsi udvar!
És ha már az imént a rendőrségről volt szó: három rendőri szervet, a budapesti, a Pest megyei és az országos kapitányságot költöztethetett Finta József új székházba, a pestiesen csillaghajónak is becézett Rendőrpalotába. A tervezési munka 1994-96-ban, a kivitelezés az Árpád-hídi metrómegállónál 1995-97 között zajlott. Már az engedélyeztetésen is túljártak, amikor kiderült, hogy a Postabanknak a telekért cserébe felajánlott ingatlanok nem fedezik a költségeket. A büdzsényírásnak áldozatul esett az egyik Teve utcai szárny, és a homlokzat is átalakult. De tán nem hátrányára: az üveg és kőfelületek eredetileg tervezett fele-fele aránya az üveg javára tolódott el. A Rendőrpalota mellé Finta magasházat is tervezett, elindítva és azóta is gerjesztve a „Legyenek-e felhőkarcolók Budapesten?” témájú vitát. A Raiffeisen Ingatlan beruházásából azonban egyelőre nem lett semmi - bár időközben több tervváltozat is elkészült.
1996-ra készült el Lágymányoson az ELTE-BME Informatikai épülete, az I épület, amelyben ma már csak műegyetemisták tanulnak. A ház alapjai még az Expo'96 magyar pavilonjához készültek, mint ahogy az elmaradt világkiállítás öröksége a területet körcikkekre szabdaló íves utcahálózat is. A következő évben adták át a Váci utcában az egykori Vasudvar területén kialakított irodaház-szálloda-üzletközpont együttest. Korunkra jellemző, hogy az egykori kocsibejáróból a felújított és kibővített homlokzaton garázsbehajtó lett.
1999 őszén - rekord gyorsaságú építkezés után - megnyílt a Westend City Center a Nyugati pályaudvar szomszédságában. Bár a válság egy időre elnapolta, de tervezik bővítését is az épülettől északra. Így az az elképesztő állapot állhat elő, hogy lényegében a Nyugati tér és a Lehel tér metróállomásai között végig bevásárlóközpont húzódik majd! Sokaknak szúr szemet az óriási kontraszt: a magánberuházásban készült csillogó bevásárlóközpont előtti, rendkívül leromlott állapotú aluljáró, illetve tér. A terület több szempontból is érintette Finta stúdióját: az iroda indult és előkelő helyezést ért el a Kormányzati Negyed pályázatán, illetve a tervező személyesen is szerepet vállalt a múzeumi negyedre vonatkozó újabb elképzelések csiszolgatásában.
A legújabb épületek közül említésre méltó a 2002-ben elkészült, Szabó Zsolttal közösen tervezett Cardiovascularis Centrum, és a 2005-ben átadott új fürdő az esztergomi Prímás-szigeten. A nemzetközi sajtót is megjárt épület patinázott rézburkolata a Bazilika kupolájára rímel, csakúgy, mint a mellette épülő új szálloda homlokzata.
A Finta Stúdió jelenlegi formájában 1995. január elseje óta létezik; Finta József mellett 30-40 alkalmazottal. Most épp a K&H Bank új székházának is helyet adó épületük kivitelezése folyik a Millenniumi Városközpontban. A Soroksári út és a Duna közé eső terület fennmaradt telkeire korábban konferenciaközpont, fürdő, kaszinó és szálloda épült volna, ám az elmúlt néhány évben az irodaház funkció vált egyre dominánsabbá. A készülő házba már csak 600 fős konferenciaközpont kerül, de lesz egy 200 szobás szálloda is. A terveken Finta József Szabó Tamással dolgozik együtt.
A „Finta Művek" - ahogy puha iróniával György Péter esztéta becézte az irodát - ma is aktívan működik. Finta József mára többek között a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Prima Primissima-díjas, és 2009 óta Budapest díszpolgára. Hatása tagadhatatlan, épületei pedig még jó ideig meghatározzák környezetüket - ki tudja, talán legközelebb már egy műemlékké nyilvánítás kapcsán emlegethetjük fel.
Hozzászólások
Ez a moslék miért nincsen még börtönben?
Minden egyes munkája a város szégyenfoltja!
"Munkáságával" több kárt okozott, mint a háború.
Miért néz ki úgy - a belváros szívében - a Mariott szálloda, mint egy veszélyes hulladékokat megsemmisítő üzem?
Ronda, de funkcionális? ...miért is nem lehet kocsival lehajtani a Kempinski Hotel garázsába?
Nem is sorolom, mert soha nem érnék a végére.
A szavazásnál miért nincs olyan opció, hogy egyik munkája se tetszik?
Habár több épületét nem találom jónak, a munkásságát elég erős túlzás leszarozni. A pesti dunai látkép messze nem lenne ilyen izgalmas az ő szállodái nélkül. Nekem a "füstbarna" Hotel Forum a kedvencem, de a Volga szálló helyére tervezett legújabb épülete is kifejezetten jónak tűnik.
Ilyen szegényes formavilággal érthetetlen hogy futhatott be ilyen karriert Finta elvtárs...
Benyalós ömlengés egy pocsék építésznek.
Nos, a pesti látképről, csak annyit, hogy érdemes elnézni a turistákat, hogy melyik épületeket fotózzák előszeretettel és melyeket nem.
A vigadó téren, Pollack és Feszl alkotásai mellé tervezni egy torzót, ami tömegében, megjelenésében elüt mindentől, ami meghatározta a pesti belváros arculatát, az minimum bűncselekmény!
Ezt az arrogáns, Pestidegen gondolatiságot vitte tovább a barna(!!!) jellegtelen épületeiben, amik ma bizony tényleg meghatározzák a pesti látképet és eltakarják mindazt az értéket, amit kiváló és lelkileg egészséges építészek, gondos munkával hoztak létre.
a képviseleti irodaházat én szeretem
Szerintem ezek borzalmas "alkotások". Egyszer voltam Kínában, és sok olcsó anyagból felépült ("műmárvány") ronda épületet láttam, amielyeknek az volt a célja, hogy a kínaiaknak kifejezzék: mi modernek vagyunk. Már nem csak betonkockánk van. Nem értem, Budapestre minek kell ez. Úr Isten! A Novotel, mint egy szép épület. Ezek után a Ceausescu bukaresti palotáiről is azt fogják mondani, hogy művészi.
Az is lehet, hogy nem vagyok elég modern ...
OK, miután sokáig nézem, némelyik épület már érdekesnek tűnik.
zsamboki.miki : én az Intercontival vagyok így:)
Finta amúgy nagyon jó grafikus is:
http://www.libri.hu/konyv/az-en-...
Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy ilyen ötlettelen, vérszegény, ronda alkotásokkal, hogyan tudott befutni... Ráadásul az ismeretségemben se ismerek egy embert se akinek tetszenének a művei.
Egyedül a Rendőrpalota tetszik, a többi agyonnyomta a várost, ostoba és jellegtelen épületeket tervezett és tervez most is! Hányadék.
Ha valaki a pesti Duna partnak a volt Intercontinental és az Erzsébet híd közötti szakaszát rendesen szemügyre veszi, elborzad az épületek állapotán és minőségén.
Felháborító, hogy a volt Intercontinental még mindig a Duna parton állhat! Szerintem a Fővárosnak és az Államnak meg kellene vásárolnia a szállodát a tulajdonostól, majd le kellene bontania. A telket pedig értékesíteni lehetne olyan megkötéssel, hogy csak egy színvonalas, modern, de a környező épületekhez illeszkedő szállodaépület alakható ki rajta. (Pontosabban két épület, mert a jelenlegi eltorlaszolja a mögötte lévő, a Duna felé futó utcát. Ezután a szálloda mögötti klasszicista házsor jobb sarkán álló lakóépületet is le kellene bontani és a helyére a tömbbe illeszkedőt építeni. Szerencsére a görögkeleti templom második tornyának újjáépítése már folyik. A Duna part e szakaszát így kellene rendbe hozni.
Így elrontani Budapest belvárosát ezekkel a az otromba,slendrián, és szocreál épületekkel, mint például az Intercontinental vagy Novotel, hát én elvagyok képedve, hogy ez az ember ilyen sikeres lett. Egyik épülete sem tetszik...
Nálam ez az ember repülne a Taigetoszról, egyszerűen ocsmányak az épületek.
Kár volt így elcsúfítani a belvárost ezekkel a szörnyű épületekkel. Ha az ember megnéz más nagyvárosokat, akkor ilyen kulcsfontosságú helyekre sokkal több alázattal és kreativitással terveznek.
Én nem tudtam, hogy ezek mind Finta munkák, de így már jobban értem a koherenciát. Ami engem illet szinte mindegyiket szívesen kihagynám a városképből.
Bár ha már városrendezés, akkor belevehtnénk a Kálvin téri Mercure-t és a volt "spenót ház" (Gresham palota mellett) helyére felhúzott szörnyűséget is.
Vajon miért nem lehet ilyen helyekre rendes épületeket tervezni?
csadeev: Fintának egy épülete sem szocreál.
A szállodaszakmában történetek százai keringenek a Finta féle tervezésről, ahol a funkcionalitás és a praktikum könnyedén feláldozható a tervezői önmegvalósítás oltárán. Jómagam a Taverna szálló beruházása kapcsán kerültem többször olyan helyzetbe, hogy a Mester elmagyarázta, ő hogyan érti a vendéglátást, ami persze a mindennapok gyakorlatától távol állt. Soha nem építtetnék vele magamnak szállodát. De még lakóházat sem..
Ha az ember végignézi a cikk képeit... hát nem esik transzba az elismeréstől.Egyik épülete rondább mint a másik.
Hol vannak a tehetséges jó magyar építészek?
Kedves fővárosi hozzászólók!
Már rég szerettem volna hangot adni a véleményemnek Finta úr műveivel kapcsolatban. Gondolom nem vígasztal benneteket, hogy nem csak Bp-en ténykedett, hanem sikerült Debrecen belvárosába is beletenyerelni egy használhatatlan, óriási förmedvénnyel, ráadásul egyszerre kettővel egymás mellett. A piac annyira rosszul sikerült, hogy megkockáztatom még soha nem járt piacon, de hamár így van, a fáradságot sem vette, hogy legalább megtudja mi az és hogy működik.
Egyébként rajta kívül az országunkhoz mértem sok, nagyon tehetséges építész van és olyan sok tehetségtelen, hogy Dunát lehetne rekszteni velük.
Egyértelműen börtönben a helye. A budapesti belváros elcsúfításában elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A cikk szerzője pedig szervilis módon magasztalja őt ...
Jah, s még vmi: nem értem, hogyan kaphatott díjakat - külföldön is -, s hogyan alapozhatta meg a hírnevét a Duna partján álló két... nem is tudom elmondani, mi!
Ilyen szaroknak van helye Budapesten, de a Várbazás évtizedek óta pusztul. Ha lenne pénzem, megvenném és Budapest gyöngyszemévé varázsolnám! Nem értem! Egyszerűen nem értem!
szerintem még így is szép a belváros.
A belváros nagyon szép!
Most csukd be a szemed és képzeld, el milyen szép lenne akkor, ha ez a dilettáns nem tervezett volna bele, ilyen ocsmány épületeket.
...és bizonyára remek grafikus.
Sokat segített volna, ha csak úgy rajzolgat otthon egy füzetbe. Azzal nem okozott volna ennyi kárt.
Végigolvastam a kommenteket, hátha lesz legalább egy pozitív, köszönöm zsamboki.miki... egy.
Gratulálok mindazoknak akik csak azt tudják értékelni, ha van 10 oroszlán és 20 korintoszi oszlopfő egy házon. Az építészet nem erről szól. A mai társadalom szerkezete meg pláne nem.
Szánalmas, hogy azt gondolná az ember, hogy egy ilyen oldalt és ilyen cikket értelmes emberek olvasnak, és rá kell jönnie, hogy nem...
Ez mutatja egyébként legjobban Magyarország helyzetét, nem csoda hogy nem haladunk előre. Köszönjük emberek! A kommenteket is...
Ezúton fejezem ki jókívánságaimat Finta Józsefnek!
Hol is írták itt, ezek a tanulatlan emberek, hogy korintoszi oszlopokra vágynak? :-o
Az építészet, művészet. Egy-egy alkotás megítélése, szubjektív. Kinek tetszik, kinek nem. Egy városban nem lehet cél az uniformizálás sem. A sokszínűség, a változatosság egy olyan kontrasztot ad, ami kiemeli egy-egy épület, vagy városrész szépségeit.
De!!!!!!!
Az alkotóban kell, hogy meglegyen a kellő alázat, valamint a magas szakmai tudás. Ezek teszik őt alkalmassá, hogy a már meg lévő értékeket figyelembe véve, úgy legyen képes létrehozni egy, az adott kor jegyeit is magán viselő épületet, hogy az nem nyomja agyon a környezetét és nem akar uralkodni az elődei művein. A Fintában sem alázat, sem tisztelet, ezért szakmailag is egy nulla!
Kedves Jama, ott a pont! :)
@Tom4444: nem kell korinthoszi oszlopnak és oroszlánnak lennie sehol. Viszont tanulhatnánk azoktól a városoktól, akik lerombolták az oda nem való szart és - akár még - a régi épületet is visszaépítették. Ahogyan írtam: a Rendőrpalota kifejezetten tetszik, mert nem a belvárosban van, a Duna partján. A kinti részeken még felhőkarcolókat is tudnék képzelni - lsd Olimpia látványterve -, de a Belváros az Belváros! Alázat, tisztelet!
Tisztelt Fikázók Társasága!
Nem szeretem különösebben Finta építészetét, de igenis el kell ismerni, hogy mérföldköve a modern magyar építészetnek. Nélküle nem jutottak volna el oda a mai építészek, hogy valóban készüljenek európai nívójú tervek, amiknek aztán mondjuk valóban csak a töredéke valósul meg valójában.
Tisztelet a kivételnek, az itt véleményezők nagy többsége nem tudja miről írkál itt összevissza. Akinek nem inge, nem veszi magára.
Lehet Fintát nem szeretni, de azt el kell ismerni, hogy fontos lépcsője a háború utáni útkeresésnek a magyar építészetben, és ezért tisztelni minimum kell.
Az épületeit hosszú távon majd az idő megítéli, de lehet utána csinálni, és aztán kritikát mondani. Az a jó bennetek, hogy mindenhez ennyire értetek.
Nem tudom felfogni, hogy jön ahhoz bárki, hogy börtönbe kívánja, vagy a Taigetoszról akarja a másik embert lelökdösni a saját szubjektív megítélése alapján, ráadásul olyasvalakit, aki nem tett olyat, amiért oda való lenne.
Kicsit magatokba kellene szállnotok, nem is értem, hogy mi az ami miatt már itt tartunk.
Isten éltesse a Mestert, és alkosson még sokáig egészségben.
Én nem vagyok se művész, se építész, de mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor a BME I épületében élhetetlen, rosszul funkcionáló hülyeségeket látok.
Ki tervezett olyan tárgyalót, amibe behallatszik minden, mert nincs leválasztva a térről, továbbá minden "titok" kihallatszik. Egy 10 éves épület biztosan csak kivitelezése miatt süllyed, reped, vizesedik, ereszti a tető a vizet?
Ki találta ki, hogy a folyosók kihasználatlanul nagyok legyenek, de a hallgatóknak ne legyen hely leülni. Mókás az egymás hátán lógó saját hosszabbítót hozó notebookos hallgatók tömege.
Miért jó, hogy a szellőzés bevezetőcsöve (állítólag) a szennyvíz szellőzője közelébe került és így büdöset szív be a házba. Miért nincs megfelelő szellőzésre lehetőség több nagyobb teremben, illetve fontos megbeszélés közben csak sokdecibeles búgás mellett megoldható az, hogy ne fagyjanak, vagy ne süljenek meg az emberek?
Miért nem lehet a büfét valahogy kivezetni a szabadtérre, bár valójában ugye most még leülni sem lehet, csak állva lehet enni. A belső terasz kihasználatlan, funkcionalitás nélküli, pedig az is lehetne büfé, nyilván nem így kellett volna hozzá megtervezni.
Miért jó az, hogy a büfébe nyáron úgy besüt a nap a dizájnos tetőablakról, hogy napernyőt kell használni beltérben?
Ki tervezte a klímarendszert úgy, hogy az észak déli tagoltság miatt az épület egyik felén már hűteni kellene, a másik felén meg olyan hideg, hogy hűteni, de a rendszer erre nem képes?
Miért jó az, hogy az épülethez rendelt bútorok megfelelő elhelyezése lehetetlen úgy, hogy az funkcionálisan jó legyen, de az ablak mondjuk kinyitható maradhasson?
A sor folytatható. Nyilván nem mindenről tehet az építész, vagy az iroda, de azért azon fel tudok háborodni, hogy utólag senki nem megy oda a tervezett házak használóihoz és kérdezi meg őket, hogy elégedettek-e, ehelyett magasztaljuk a tervezőt, miközben gőzünk sincs, hogy amit tervezett, az a valóság próbáját mennyire állja ki, és itt nem a kinézetre gondolok.
@nemtom1: Azért, mert vmi nem tetszik, még elmondhatja az ember, nem? Azt, hogy ki mit ír le, vérmérséklet kérdése. Azt hiszem mindenki nevében írhatom, hogy nem kell szó szerint venni a börtön emlegetését, de ahogyan Te is tisztelettel írsz Finta úrról, Neki is tisztelettel kellett vna lennie a háború előtti építészetre, a háború előtti városhoz. Lehet, - sőt, kell is - modern épületeket tervezni, de úgy, hogy az harmonizáljon a már állókkal. Lsd: ING székház, hotelek a Duna partján, Kálvin tér, és még sorolhatnám....
@Fejedelem: Igen, természetesen elmondhatja bárki, mint ahogyan - ha láttad - én is elmondtam, hogy nem szeretem különösebben az építészetét.
Megkérdezhetem, hogy melyik hotelekre gondolsz a Duna parton? Majd utána elmondom, hogy miért kérdezem.
A Kálvin téri irodaház egyébként megépülése után nagyon rossz kritikákat kapott, és a mai napig nagyon sokan ellenzik annak a háznak a megépültét, többek között én sem értek vele egyet. Illetve a Kálvin téren melyik irodaházra gondolsz? Mert ha a Kecskeméti útira, azt megépülése után azért hibáztatták, mert lezárta a Kálvin teret, mintegy térfalat képezve, ha a két új üveg irodaházra gondolsz, akkor érdekelne, hogy szerinted azok mire, és hogyan reflektálnak?
"Az épületeit hosszú távon majd az idő megítéli"
Megtörtént.
Itt a nemzetközi mérce 1970-ből:
http://www.marcomarcucci.com/Fos...&dumas_headquarters.jpg
http://imgs.abduzeedo.com/files/...
http://www.marcomarcucci.com/Fos...&dumas_headquarters.jpg
http://z.about.com/d/architectur...
Ha a '70-es éveket nézzük, akkor magyarország még jócskán burokban volt, nem nagyon engedték, hogy nyugatra tekintgessenek az építészek, szóval ez megint nem állja meg különösebben a helyét.
Ezek pedig példák a '70-es évek angol építészetére:
http://modculture.typepad.com/ph...
http://www.notenoughsleep.net/im...
Mint tudjuk, akkoriban itt Magyarországon is a moduláris építészetet próbálták nyomni - szovjet mintára sajnos- , lásd panelépítészet, és aki próbált valamit kezdeni, abban nyomult. De születtek jó panelos épületek, Finta épületei kiemelkedtek az akkori panelépítészetből, de hogy mondjak egy tényleg jót is, ilyen volt Mikolás Tibor azóta sajnos lebontott debreceni Műv. Központja is. (<- Remélem ezzel kapcsolatban nem írtam hülyeséget..)
Szarra nem nehéz példát hozni...
Az viszont nagyobb gáz, hogy a most sem üti ezt a Willis szintet...
Ezek a cicomás tömegei borzalmasak. Benne maradt a kezében a posztmodern. És tucat, és tucat, és csak a felszín...
Amúgy meg isten éltesse sokáig, csak engedje át a székét a fiataloknak, ennyi.
@nemtom1: Az Intercontinentalra gondoltam, és a mellette lévő barna üvegű izére. De most már kíváncsi vagyok, mit szeretnél mondani, hallgatom. :)
Akár a Kecskeméti úti, akár a két üvegpalotát vesszük alapul, nem igazán illik a környezetébe. Talán még a hotel épülete nem annyira vészes, bár nagyon hülye színe van. A két üvegépületnek pedig ebben a formában szerintem nincs helye. Az ablakot sem tisztítják, és annyira elüt a tértől, hogy nagyon.
Kicsit off:
A Szervita téren megépül-e a parkolóház helyén Zaha Hadid tervei alapján - az alacsonyabb - épület? Ha a templomot kiszabadítanák a mellette álló ocsmány épület fokságából, s kapna egy kis lélegzetet a templom, felújítanák, az autókat mélygarázsba száműznék, egész izgalmas tér lehetne. De ezzel már nagyon elkanyarodtunk Finta úr munkásságától!
ON
...és nincs még vége. Egy újabb arrogáns kocka víziója, a belvárosba.
http://www.visiongraphics.hu/ind...
Könyörgöm, valaki végre állítsa már meg ezt a félkegyelműt.
@JAMA: Ha a Jóisten is úgy akarja, akkor ez
http://2.bp.blogspot.com/_GJsa-P...
valósul meg, Erick van Egeraat irodájától. Kíváncsian várom, mikor lesz készen. Izgalmas, légies, könnyed, hűen ellensúlyozza a Madách tér robosztus téglaépületét. Az üvegtorony a templomnál pedig remek kilátást nyújthat a városra! :) Még ilyet! :D
Köszönöm!
Ez egy jó hír! :-D
Akkor nem kell majd úgy érezni magamat, mintha, a Gulliver az óriások földjén c. mese díszletei közé keveredtem volna. Egy felborított hűtőszekrénynél mindenképpen izgalmasabb!
De csak akkor, ha mindenki úgy akarja. Sajnos nagy mozgolódást nem látok, nem tudom lesz-e belőle vmi, s hogy az új kormányzat, ill. új városvezetés hogyan látja majd... :/
nemtom1:
Nem írtál hülyeséget, a Müv házat a fidesz elbontotta és egy az épület küllemét tekintve semmivel nem jobb stílusú került a helyére.
Ami még botrányos, hogy került bele egy bálterem ami gyönge utórezgése az előző épület színháztermének (ami nagyon profi volt). Bocs, nem kép zavar, a két dolog sokmindenben különbözik egymástól, csak a szervezők azt hiszik, hogy egy bálterem jó színházteremnek és koncert teremnek stb. ja és bálteremnek is.
Fejedelem: Az Intercontinentalt épp Finta tervezte '66-69-ig. Meg a dunaparton még egy pár szállodát. Szóval pont az ő munkáját hoztad fel példaként az alázatra... Csodálom, hogy nem vetted észre a képgalériában a makettet, és a pályázati skicceket... :)
Rot:
Példát bármire nagyon könnyű találni. Ahogyan te találtál, úgy én is, ezért csodálatos az internet. Ha ezt így nézzük, ma Magyarországon a posztmodern - sajnos vagy nem, azt mindenki maga dönti el - aktuális építészeti irányzat, rengeteg posztmodern épület születik.A posztmodern egyébként eléggé szerteágazó irányzat, nagyon sok minden besorolható alá. De ha már itt tartunk, a te szubjektív megítélésed szerint melyik irányzat lenne a követendő?
Egyébiránt azt hiszem jelenleg az építészetben általában véve útkeresés zajlik, aminek során sokféle irányzat, és tervezési elv bukkan fel, és tűnik el a süllyesztőben. Nincs egy olyan kialakult irányzat, mint amelyekbe a háború előtt be lehetett sorolni az iskolákat. Szecesszió, art-deco, Bauhaus. Kevert stílusok vannak, és képlékeny átmenetek modern, posztmodern, bauhaus, organikus, konstruktivista, dekonstruktivista, funkcionalista, és egyéb irányzatok között, és nagy részét még csak meg sem említettem.
@nemtom1: Tudom, hogy Ő tervezte, annyira nem vagyok GYP-s. Szerintem a kommentből lejön, hogy mire gondoltam. DE ha akarod, akkor ismét leírom: belenyúlt a Belvárosba, belenyúlt a látképbe, a panorámába ahelyett, hogy alázatot mutatott vna a környező épületek iránt. S akkor nem lesz többé félreértés. Így már érthető? :)
nemtom1: Már értem miért haragudtál mindenkire az első hozzászólásodban.
Már megint azt kérdezed, hogy mi lenne az az irányzat, amit követni kellene?
Nem kell irányzatokat követni. Teret lehet engedni a fantáziának és a bátor kezdeményezéseknek. Mindezt ésszel.
Jellemzően, egy nagy múltú európai városnak, azon belül is egy-egy városrésznek megvan a már kialakult jellege, ritmusa. A pesti Duna part, Margit híd és Petőfi híd közé eső szakasza mindenképpen az a terület ami, már a háború előtt megkapta, az amúgy csodálatos, harmonikus formáját. Ebbe a környezetbe Finta szörnyei nem illenek bele.
Ezek a hozzászólások jellemzően Finta munkáiról szóltak. Bár nem reprezentatív, de elég jól tükrözi azt, amit a többség tapasztal és gondol. Akik naponta használják az épületeit, azok tudják, hogy használhatatlanok. Akik, csak kívülről látják, azok többsége förtelmesnek tartja, de abban szinte mindenki véleménye megegyezik, hogy nem oda valók, ahová azokat felépítették.
Finta egy esztétikai környezetszennyező. Én ezért büntetném. Amerre nézünk, az általa tervezett épületek mindenhol le akarják nyomni a környezetüket. Ha nem a patinás belvárost rombolja, hanem ronda dobozházak közé épít, akkor oda még nagyobb dobozokat tervez, csak, hogy megmutassa.
Finta az a bőrnadrágos, hosszú hajú rocker, aki felmegy a színpadra, miközben a Nemzeti Filharmonikusok éppen Beethoven művét adják elő és elkezdi a fogával tépni a gitárját. Az is tetszik valakinek, ahogy keményen zúzza, csak éppen akkor és az, nem oda való.
Dddde gyönnnyörűűű hasonlat! :D
Jama korrektül összefoglalta.
Fantáziátlan környezetszennyező. Az épületei óriási, háromdimenziós TAG-ok.
A panelkorszaka nekem se tetszik, de szerintem a Liget szálló például egy egészen jó darab Fintától. És szerintem a Westendnél sem a tervező művével van a baj, hanem azzal, hogy a város engedett egy ekkora központot ennyire bentre telepíteni. A Rendőrpalota meg egészen jó - jártam benne, a belső terei diszkrétek, nem hivalkodók, de mégis elegánsak.
Csadeev: egyik Finta-épület sem szocreál. Olvass utána, hogy mi az a szocreál!
Fejedelem: Te mit tennél a Várbazárral? Szerintem pont az a tragédiája, hogy egy teljesen funkciótlanná vált valami. Szép, de gyakorlatilag használhatatlan.
Boldiii: igen, ezek az I épületnél nem tervezői, hanem kivitelezési hibák. (Ld. még a Kis Péter tervezte Práter utcai bérházat. Díjat nyert, és az első héten beázott.) Egyébként a funcionális problémák részben abból is adódhatnak, hogy az eredetileg a BME-ELTE közös tömbjének épült, ma viszont már csak az egyikük használja. De nem tudom, én nem voltam ott diák, csak a Mindentudás Egyetemére jártam oda egy időben.
hát én nem is tudom, de azt hiszem robbantanám fel az összeset! ;)
Kedves MrChablis 2010.06.12. 17:22!
"Soha nem építtetnék vele magamnak szállodát. De még lakóházat sem."
KIKÉREM a lakóházak nevében, szerintem azt nehezebb...
"Egyik épülete rondább mint a másik."
Ezzel EGYETÉRTEK.
"Hol vannak a tehetséges jó magyar építészek?"
KÜLFÖLDÖN, vagy a finta irodában rabszolgák...
nagyon jok a felvetéseid... üdv
Kedves Fejedelem 2010.06.13. 16:35..!
"...az új kormányzat, ill. új városvezetés hogyan látja majd... :/"
Szerintem az a MÁSIK VÉGLET lesz. A kilapított faházak behozva a városba... lásd Szentkirályi utca (Makovecz).
Egyébként sem tűnik logikusnak, hogy poltika függő az építészet (egyébként az hiszen épp Finta is a nagy Demján "elvtárs" fegyverhordozója, plusz lásd múzeum vagy színház pályázatok).
Hiányzik egy demokratikus széles konszenzus...
Kedves boldiii 2010.06.12. 20:14 !
Azért fontos hozzászólásod, mert a "kockológiát" azzal szokták menteni, hogy funkcionálisak. Na ez sincs így. Azaz CSÚNYA és ROSSZUL MŰKÖDIK.
De ki merne ellent mondani ekkor építészkirálynak.
üdv
Most így együtt látva, a teljes oeuvre azt mutatja, hogy van életmű, amiben nincs számottevő fejkődés.Csak alkalmazkodás. Korhoz, pénzhez, megrendelőhöz, divathoz.
Finta alapvetően képzőművész lehetne.Volt erre egy jó kifejezés, olyan 6B-sek a házai. (Újszülötteknek: 6B-s grafitceruzával rajzoltak).
A 6B remek grafikákat produkál, folthatásban utólérhetetlen skicceket lehet vele csinálni. Lehet kenni, maszatolni, felülrajzolni, stb.
A gondolkodás szintjén ma is megállja a helyét. De ha ezt a skiccet kirántják a gondolkodó keze alól és egy lelekes(ketlen) feldolgozó csapat feldolgozza, abból nem lesz igazi ház, csak West End dizájn tető pl.v.Bazilika kontra műfütyi torony...
Mintha valaki egy kubista képet lealapozna és felhúzná betonból, fémből 3D-be.
Emlékszem Finta egy előadására, amikor a West End kapcsán arról beszélt, hogy ez az épület csak a nyitánya egy szélesebb városfejlesztési kopncepciónak, amely feltárná(szanálná) a várost a Nyugati-tól az Állatkertig...
@7788fido: Sajnos nem tudom, milyen belül, így csak ötleteim vannak. Nem tudom mekkora hely, mert nem éltem még, amikor bezárt. A vár nyitányának képzelném, ott össze lehetne foglani a történetét. Kávézó, vendéglő. A baj az is, hogy a Lánchíd utcán beáll a forgalom, és az egészet leválasztja az alsó rakparttal együtt a Dunáról. Anno, amikor még korzó volt, s cak a villamos járt arra, hangulatos volt, de sajnos az autók mindenhol átvették a helyet. Így azt mondom, hogy ha belül is megismerhetném a helyet, többet tudnék mondani. Addig megtartom az ötleteimet magamnak, mert még fejemet veszik...
Kedves egy-fo-epitesz!
Igazad van, sajnos minden agyonpolitizált és mindenre rátelepszik. Elfelejtik azok, akiket beválasztottunk a Kossuth téri épületbe, vagy a Városházába, hogy mi is itt vagyunk. Mi pedig a városban élünk és mi is nézzük, használjuk az épületeket. Semmi helye ilyen sok politikának a mindennapokban!
Fejedelem
kek.org.hu/varosisetak/author/admin/ -
itt találsz képeket (2010 június/Bujnovszky)a Várkert Bazár-ról, meg a csodaszép ciszternáról, ami előtte van a föld alatt.
egy-fo-epitesz@ Köszönöm! ;-)
...és soha nem marad el a hála. :-) :-)
"Finta József akadémikus és építész kapta a Prima Primissima díjat a Magyar építészet és építőművészet kategóriában."
"A Prima Primissima Díjat Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban."
"A WestEnd City Center Budapest egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, a VI. kerületben, a Nyugati pályaudvar mellett található. 1999. november 12-én adták át, tulajdonosa a Demján Sándor vezette TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság."
@Fenyvesi: Köszönöm szépen!