Kőkubus helyett könnyed üveg-acél szerkezet emelkedik a Hősök terén, a főlépcsőben kialakított bevágás pedig eltűnik. A nagymérvű tiltakozás elsöpörte a Szépművészeti Múzeum bővítésének nagy vitát kiváltott elemeit. A beruházó a tervek átdolgozására kérte fel a tervező Karácsony Tamást és csapatát (a társtervezők Selényi György és Sebők Ildikó). A legújabb verzió már a múlt heti Tervtanácson a szakmai nyilvánosság elé került, sőt, elfogadást is nyert, a látványterveket azonban csak a mai, a múzeum Márványcsarnokában tartott sajtótájékoztatón adták át az újságíróknak.
A múzeum bővítését, amely szinte teljes egészében a föld alatt kialakított új funkciókat jelentene, 3,5 milliárdos uniós támogatás tenné lehetővé. A kezdetektől vitákat váltott ki a projekt: az építészeket meghívásos pályázat útján választották ki, ami a szakma körében borzolta a kedélyeket. Az elkészült tervek előző változata viszont a közvéleményt is megosztotta, egyes szakmai körök pedig aláírásgyűjtést is indítottak annak megvalósulása ellen, Ráday Mihály városvédővel és a CentrArt Művészettörténészek Egyesületével az élen.
Az építészek tudtak és mertek megújulni a visszajelzések hatására: ugyanolyan színvonalas, minőségi tervet tettek le az asztalra, mint a korábbi változat - jelentette ki a múzeum főigazgatója a mai sajtótájékoztatón. Baán László szerint azonban nem is arról van szó, hogy elvetettek egy rossz változatot, és helyette lett egy jobb. A visszajelzések hatására született a döntés, hiszen a Hősök tere egy olyan, kultikus tér, ahol csak a legszélesebb konszenzus által támogatott megoldás valósulhat meg. A hatalmas volumenű átalakítás szinte teljes egészében a föld alatt zajlana, így különös jelentőséget kap a felszínen szinte egyedüli építészeti jelként emelt kapuépítmény.
Az első változat még üvegszerkezet volt, ebből lett a volumencsökkentést megcélozva a kőkubus, amelyet most újra átdolgoztak. Ahogy azonban az előző verzión, úgy a most felvázolt könnyedebb üveg-acél építményen is visszaköszön a klasszicizmus világa: a szigorúan szabályos rendbe sorolt acéltartók a múzeum oszlopsorára rímelnek. Az építmény tulajdonképpen két egységre oszlik: egyikben a lépcsőház, másikban a lift kap helyet, a két tömeget vízszintes előtető köti össze. A reflexiós üvegen visszatükröződnek a tér elemei. Az oszlopok kialakításának köszönhetően az Andrássy út és a Dózsa György út felől a lehető legkevesebbet takarja ki a műemléképületek látványából (az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezet bővítéssel kapcsolatos állásfoglalásának egyik alapvető, ugyanakkor kissé irreálisnak tűnő kikötése volt, hogy az új építmények nem takarhatják a múzeumépületet). Karácsony Tamás szerint nem volt nehéz a váltás a kapuépítményt illetően: viszonylag semleges helyzetének köszönhetően „még legalább százféle megoldás szóba jöhetett volna ide”.
Nehezebb kérdés volt a főlépcső bevágásának megszüntetése, hiszen az alapvető koncepcionális eleme volt a tervnek. A bejáratoké egyébként is kritikus kérdés: a megközelítés egyrészt a tér sarkán emelt üvegszerkezetű kapuépítményen, illetve a Városliget felől, a mélyudvarba vezető lépcsősörön lehetséges. Kérdés, hogy mi lesz a sorsa a mostani főbejáratnak? A korábbi tervváltozatnál csak mint alkalmanként használt reprezentatív bejárat illeszkedett a megváltozott funkció- és térszervezésbe, viszont ekkor még élt a főlépcsőbe vájt lejárat koncepciója.
A Tervtanács ülésén többek között Ráday Mihály által felvetett kérdésre a tervezők válasza az volt: a bejáratot nem falazzák el, az továbbra is használható marad, üzemeltetői döntés, hogy kívánják-e használni. A mai sajtótájékoztatón ismét felvetett kérdésre Baán László, a múzeum főigazgatója azt válaszolta: kipróbálják, hogy a látogatók igénylik-e a főbejárat használatát, és ennek alapján fognak dönteni. A főlépcsőn való bejutási lehetőség megszűnése egyébként alapvetően nem változtatta meg a térszín alatti terek kialakítását, csak a tengelypontban, a portikusz környéki részen szükséges minimális változtatásokat végezni.
A munkálatok során magához a múzeumépülethez gyakorlatilag nem kell hozzányúlni: csak a lépcsőt fogják elbontani és újraépíteni (ahogyan korábban a Nemzeti Múzeumnál is történt), amely egyébként is felújításra szorul, illetve a portikuszt kell megtámasztani.
A Tervtanács ülésén több jelenlévő is felvetette, hogy átgondoltabban kellene rendezni a múzeum előtti területet. Karácsony Tamás a felvetésre jelezte, hogy neki tulajdonképpen nincsen felhatalmazása annak megtervezésére. A Hősök terének további sorsára több elképzelés is felmerült: abban azonban megegyeztek a jelenlévők, hogy a tér jelenlegi állapotát hosszú távon tovább kell gondolni.
A munkálatok megkezdését elvileg idén tervezték elkezdeni, ez azonban átcsúszik a jövő év elejére. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon mennyibe is került ez a többszörös módosítás a múzeumban, Baán válasza az volt: a demokrácia pénzbe kerül, és az ehhez hasonló széles körű vitákat nem lehet egyszerűen azzal elintézni, hogy nincs rájuk idő. A beruházás egyébként 90%-ban uniós pénzből valósul meg, így „ők állják a költségeket”. A kiállítások rendjében azonban okozott zavart a csúszás: idén nyárra a múzeum időszaki kiállítást nem tervezett, szeptemberig csak az állandó tárlatok várják a látogatókat. Az építkezés azonban csak jövő év elején indul a tervek szerint, így a jövő évi kiállítási rendben szintén várhatók módosítások.
Ahogy tervtanácsi opponenciájában Skardelli György is kifejtette, a Szépművészeti is azon a folyamaton megy most keresztül, amelyen már a világ számos múzeuma átesett: azaz a 19. századi múzeumszentély nyit a nagyközönség felé, kiegészítő szolgáltatásokkal, közönségcsalogató attrakciókkal a szigorúan vett múzeumfunkción túl további szolgáltatásokat nyújtó középületté válik. A mostani pályázat elsősorban kiegészítő funkciókra szól, a létrejövő plusz terek azonban lehetővé teszik a kiállítóterek majdani átszervezését is. A bővítés során létesülő kiegészítő szolgáltatások (étterem, kávézó, bolt) azoknak a látogatóknak, a Hősök terére érkező turistáknak is vonzó célpontot jelenthetnek, akik a kiállításokat nem szeretnék meglátogatni, pusztán hosszabb-rövidebb időre megpihenni térnének be az épületbe. Schneller István volt budapesti főépítész szerint kötelességünk is, hogy bővítsük a múzeum lehetőségeit, funkcióit, hiszen a hazai intézményekre egyébként is jellemző, hogy műkincsek sora áll raktárakba zsúfolva, elzárva a nagyközönség elől.
Ahogy Karácsony Tamás is kifejtette: szinte példátlan a bővítés kapcsán kibontakozott széles szakmai és társadalmi vita. Ezt az építész mindenképpen pozitív dolognak tartja, amely azt jelzi, hogy nincsenek nagy bajok az ország építészeti életében. Személyesen az építésznek is ritka lehetőség az ilyen fokú megmérettetés. A kritizálók felelősségét ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni: elvárhatónak nevezte, hogy bárki, aki hozzászól a témához, ismerje meg a kérdéseket, az azokra adott válaszokat, majd indítson ezekről párbeszédet. A kritikákat pedig csak akkor lehet megfogalmazni, ha mindezek megtörténtek.
Az új terv természetesen ismét vitákat generál majd, azonban a pályázati pénz lehívásának akadályt állítanának a további kerülőutak. Baán László a múzeum részéről lezártnak tekinti a vitákat: úgy véli, kellő engedményeket tettek a megfogalmazott ellenvélemények hatására, és a kompromisszumok formálta terv is minőségi, európai színvonalú lett. Remélhetőleg a most elfogadott tervjavaslat már a megvalósulás felé vezető úton tett lépésnek tekinthető.
Képek: Karácsony építész iroda, KetteS műterem
Hozzászólások
jópofa, ahogy a két különböző tervből lett egy vegyes, öszefésülődtek, anyaghasználatban legalábbis
Csak kérdezem:
-ha van egy épületnek egy főbejárata, ami használatban marad, akkor egy új bejárat csak egy mellék bejárta lehet-nem?
-és az minek?
Építészetileg azonban teljesen igaza van Karácsonynak, ilyeből tényleg még több száz félét lehetne csinálni. Olyan is.
Minél több látványtervet nézek meg, annál biztosabban érzem, hogy nem kellene belenyúlni ebbe a gyönyörű térbe. Szebb sehogy sem lesz egy újabb beton-üveg-acél épülettől. Az aszfaltot kellene elég sok helyen felszedni és zöldterületet kialakítani a helyén. Igen, azzal szebbé válna a Hősök tere.
ketrecbe zárják a művészetet!
underdog-nak igaza van. Kb Budapest legszebb része pláne amikor ki van vliágítva nem értem h miért kell belepiszkítani főleg 1 nem oda illő "épülettel"...
MIIII VAAAN??? Miért kell egy ilyen gyönyörű épület elé/mellé egy oda nem illőt építeni? Olyan szavazás miért nincs hogy egyik sem???????
Mind borzalmas és ízléstelen!!!!! Miért kell elcsúfítani valamit ami szép???
Azt árulja már el valaki, hogy miért nem lehet a szépművészeti stílusában odaépíteni egy kisebb pavilont? Hagyományos oszlopokkal hagyományos kinézettel. Senkinek nem lenne vele baja.
Ez a baja Budapestnek, hogy ahelyett, hogy elővennék azt az építészeti stílust, amiben építkezett az ország a Monarchia alatt és amely épületeket szereti lakosság és a turisták egyaránt, ahelyett csak beton, üveg és vas épületekkel hányják tele a várost. A mai építészek nem tudnak klasszicista vagy barokk stílusban épületet tervezni???
Ezeknél a terveknél én szebbeket rajzolnék, terveznék pedig semmi építészeti képzettségem nincs. Annyi lenne, hogy megnézem, hogy néz ki a mögötte lévő oszlopos bejárat, tetején tümpannonnal és milyen díszítőelemek vannak a Múzeumon és milyen alapanyagból építették és mivel burkolták. Ennyi. Építség oda a kisebb mását, mint bejárati ajtó senkinek nem lenne baja. De ezektől a modern stílustalan vas-üveg-beton épületektől hányok.
Amíg a pesti építészek és városvezetés nem ismeri fel, hogy Pestnek a régi épületek a legnagyobb előnyei és azokat kellene megóvni + az új épületeket is olyan stílusban építeni addig a város kinézete csak romlani fog.
Ismételve kérdésem: A mai építészek miért nem tudnak, miért nem akarnak neogótikus, klasszicista vagy barokk épületeket tervezni? Mai napig azok az ország legszebb épületei.
underdog for president! :)
Hus-ver: azért nem, amiért a mai emberek nem csak kézzel írt könyveket olvasnak, lovaskocsival járkálnak és galambpostával leveleznek. 2010-et írunk, és az építészek, csakúgy, mint minden más szakma művelője, a saját szakmájukban felhalmozott eddigi tudásnak és saját koruknak megfelelően dolgoznak. Nem elvárás, hogy ennek az eredményeit mindenki megértse, mint ahogy nem kell azt sem érteni, hogyan működik a számítógép, vagy mi hajtja az elektromos autót. De kis belátás és némi szerénység szükséges ahhoz, hogy elismerjük saját hozzá nem értésünket.
kovacs-daniel: Ez nem fejlődés ez lebutítás és ez nem is szép. Ha már könyves hasonlat akkor azt mondom, akkora különbség a régi épületek és a maiak között, mint az irodalomban Háború és Béke, Bűn és bűnhődés, 1984s és mondjuk egy 400 Ft-ért kapható, olcsó alapanyagú ponyvának is ócska regények között.
És az új épületekre is van jó példa. Ott van Makovecz Imre. Na ő tud épületet tervezni! És azok olyan épületek, amikre azt mondom remélem, hogy sokáig fennmaradnak. De egy ilyen üvegkockáról (mint az előző betonkockáról) az a véleményem jobb, ha meg se épül.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy eldöntse egy nem szakmabeli, hogy mi szép és mi nem. Főleg, hogy ezeket az új épületeket az átlag emberek számára kellene építeniük nem maguknak és a hasonló irányultságú kollégáknak..
Ocsmány.
Az indexnek erre a szövegére, "A szakmai zsűrit legyőzte néhány médiaszemélyiség." csak annyit lehet írni, hogy nem a szakmai zsűrit győzték le, hanem az derült ki ismét, hogy a szakmainak nevezett zsűrinek köze nincs az épített örökséghez, kizárólag az esztétikai romboláshoz.
Szeretném látni, ahogyan mindegyiknek a lakása mellé leraknak egy ilyen típusú förtelmet. Csakm hogy szokják.
A szavazásból pedig valóban hiányzik az "Egyiket sem" választási lehetőség. Vastagon leverné az összes többité, Ezek mind a szemétdombra való, tartalom és építészeti érték nélküli hulladékok.
Őszintén remélem, nem lesz rá pénz.
Kedves Dániel!
Magyarázd már el kérlek nekün, földhöz ragadt szegény képzetleneknek, mit kell egy épületen "érteni"! Mert ha egy környezetidegen ronda kockát meg kell érteni, az nagyjából a vicc kategória, ha nagyon visszafogottan fogalmazok. Ha ne adj Isten, még meg is magyarázza egy betonkockatervező, önkifejezést vízionáló diplomás, aki képtelen egy közkedvelt stílusú épülte mellé korszerű, ám illeszkedő újat tervezni, na akkor az már a "nagyon gáz" kategória díszpéldánya lesz.
Az Index Karácsony és Baán nyilatkozataira hivatkozva azt írja, hogy "a jelenlegi főbejáratot örökre bezárják". A tervtanácsi ülésen Rostás Zoltán az Építészfórum beszámolója szerint azt mondta, hogy "a főbejárat működni fog". Mi az igazság?
Dániel, az új alap- és metszetrajzokat is megkaptátok a sajtótájékoztatón? És ha igen, fel lehetne tölteni azokat is?
Az Index mindent összezavar. Baán és Karácsony is hangsúlyozta, hogy a mostani főbejárat továbbra is működni fog. A Földes mellesleg következetesen "régies"-t hallott (és írt) "légies" helyett. Nem volt jó passzban.
vesszen a monumentális/klasszikus építészet, mindenkit meghűjít. ha még egy kicsit ápolgassuk, öntözzük eltelik az idő felettünk. Ne mossuk meg ruházatunkat, ... inkább ne csináljunk semmit? soha! gyermekeim felejtsük el a nosztalgiát és ébredjünk fel!
i-r, jernei: Én is úgy tudom, hogy nyitva marad a régi főbejárat, egyelőre. Sajnos sem alaprajzokat, sem metszeteket nem kaptunk, különben mi is többet tudnánk. Ha lesz, természetesen nyilvánossá tesszük azokat is.
HgGina: sajnos nem látom értelmét magyarázni úgy, ha előre leszögezed, hogy nem fogadod el a magyarázatot... De szeretnék foglalkozni ezzel a témával bővebben, tehát lesz még alkalmunk az eszmecserére :)
"A szavazásból pedig valóban hiányzik az "Egyiket sem" választási lehetőség. Vastagon leverné az összes többit" - valóban ezért nem raktam bele. Tisztában vagyok a várható arányokkal, inkább arra voltam kíváncsi, a három variáns közül melyik nyerte el leginkább a közönség tetszését. Szerintem érdekes az eredmény.
Én máris megszerettem:)
A három közül ez a legjobb változat:D
A bezárt főkapu viszont tényleg probléma (már ha bezárják). Eszembe jutott, hogy szét lehetne választani a be-és a kijárást, de a nyilván nem megoldás, ruhatári és egyéb okok miatt. Pedig a jelenlegi bejárat csodás, csak tényleg szűkös. Vajon mit csinálna ezzel a helyzettel Schikedanz?
Valóban meglepő, hogy a múzeumhoz leginkább illeszkedő, gyakorlatilag legkonzervatívabbnak nevezhető változat a legnépszerűtlenebb az állítólag konzervatív ízlésű közegben, míg a legnépszerűbb pont az épülettől legidegenebb elképzelés, amely kiváltotta az egész botrányt.
földes andrásnak meg fogalma sincsen róla, hogy miről beszél :)
Földesnek nem először nincs fogalma róla, hogy miről beszél...
Nekem ezzel a tervvel éép az a fő bajom, amin most sem változtattak. Jelsül az üveg/beton kubus, mely a jelnelegi főhomlokzatot környzeteidegen módon kitakarja - és valljuk be totál öncélú kreálmány. A lépcsőbevágás ehhez képest egy kellemes kis szemtorna lett volna.
Ténylehg nem érte,m miért nem lehetett volna egy oladbejárattal megoldani az egész lejutást. (Mert azt nem vitatja senki, hogy a föld alatti bővítés akár még hasznos is lehet. Persze, ha nem csak egy öncélú büféig, meg pelenkázóig jut el a művelet.)
Szerencséje ennek a Szépművészeti Múzeumnak, hogy 100 éve építették és nem most akarja egy építész azt a bájos Feszty csarnokot lebontani egy ilyen ronda monstrum kedvéért.
Felmerült bennem, hogy – mint független városlakó – mit építenék, ha bármit építhetnék, ha bárhogy bővíthetném a Szépművészeti Múzeumot? (A pinceszinten történő bővítés nem is szerepelt az első három gondolatom között) A múzeum épülete túl jó adottságokkal rendelkezik mintsem, hogy méltó lehetne hozzá egy ekkora költségvetésű ám kritikus kimenetelű, olykor szinte értelmetlennek tűnő projekt. Meglátásom szerint a Szépművészeti Múzeum a Városliget felé történő nyitásával juthatna legszerencsésebb helyzetbe. Tulajdonképpen kénytelen lenne újraértékelnie, újrarendeznie a saját környezetét. Többször járok arra és mindig meglep, hogy miként van létjogosultsága a hősök terétől 150 méterre a városligeti tó partján egy kihasználatlan 1200m2 -es épületromnak, vagy a Szépművészeti Múzeum közvetlen szomszédjaként a Robinsons étterem – a brazil bádogépítészetre emlékeztető „mediterrános” épületegyüttes – hogyan terjeszkedhet egyre beljebb az eleve tizedére csökkentett méretű Városligeti tóba. (az étterem jelenleg is bővítés alatt áll)
A Szépművészeti Múzeumnak oldalirányban rengeteg szabad hely áll rendelkezésre bővítés céljából. Megannyi izgalmas megoldási lehetőséget foglalhat magába, egészen más jellegű párbeszédeket indíthat el, ha a Városligeti tó irányába bővül, akár épületrész, vagy különálló épület át is kerülhet a tó túloldalára. Ez a megoldás biztosan érdekelné hazánk tájépítészeit is. Érdekes átkelési lehetőségek kínálkoznának: ugráló kövek, rámpás megoldás. A megoldás 3 lépést feltételez:
Csak az Állatkerti körút múzeum melletti szakaszát meg kellene szüntetni. A Robinsons éttermet és a Városligeti körút HRSZ. 29732 telkeket a múzeumnak meg kellene vennie. (természetesen az étterem helyet kaphatna az újonnan épülendő múzeumszárnyban.) A környezet rendezésével ezt találom legharmonikusabb, legelőremutatóbb megoldásnak a bővítési lehetőségek közül.
szóval valaki árulja el nekem miért kell mindenképp a föld alá terjeszkednie a múzeumnak??? És miért mindenki csak ebben gondolkozik? És miért van az, hogy Magyarországon csak "sziget-szerűen" tudunk építkezni, ha építünk valamit, akkor az semmilyen városszövetbe nem illeszkedik, csak "oda van téve" hogy hogy jutsz el hozzá az már mellékes (lásd Ferihegy, Müpa, vagy pl az összes kerékpárút is csak saroktól sarokig tart)
A Szépművészetit most majd megcsinálják valamilyenre, aztán a bódék körülötte ugyanúgy megmaradnak, meg a bádogkerítés a tó felől (meg az a Wünsch Róbert féle sehonnan sehová vezető kishíd, ami tökjó, csak áttelepíteném oda ahol szükség lenne rá, pl a Vajdahunyadvár túloldalára), a Robinsons, a Városliget körút HRSZ.29732 is, meg az egész tókérdés.
Szóval nem tudunk átfogó hosszútávú koncepciót készíteni, ami nem feltételezi h mindent rögtön, de átalakításkor irányt mutat, és idővel érezhetővé válik a közös koncepción alapuló rokoni kapcsolat az egyes elemek közt.