Építészet

A pesti zsidónegyed bontásai, kellemetlen közjátékok az EU-beruházásoknál, autópályastiklik, a pécsi EKF-beruházások minősége, a soproni, a Hunyadi és Kossuth téri mélygarázsok története, szabálytalan hotelépítés a Molnár utcában: csak néhány az elmúlt időszak hazai építőipari botrányai közül. Az újabbakat hallva bizony hajlamosak vagyunk a keserű sóhajtozásra: "ilyesmi is csak Magyarországon történhet..." Pedig nem ám! Külföldön éppen annyi botrány kíséri az építészetet, mint idehaza. Friss skandalumok közül válogattunk, csak hogy mindez nyilvánvalóvá váljon.

Melbourne haszontalan óriáskereke

„Fedezze fel, hogyan változtatta meg mindörökre Melbourne egét a Southern Star!” A hivatalos honlap kezdőmondata kissé sántít: az ausztráliai Melbourne kiemelt attrakciójának szánt, 120 méter magas óriáskerék mindössze egyetlen hónapig működött a megnyitó után. 2009 januárjában ugyanis szerkezeti hibákat, repedéseket és lyukakat fedeztek fel az ING beruházásában, a japán Sanoyas Hishino Meisho tervei alapján épült óriáskeréken. Eleinte a 2009-as ausztráliai hőhullámot hibáztatták a problémákért, ám további vizsgálatok kiderítették, hogy a hiba a tervekben volt. A kerék, amelyhez évi 1,5 millió látogatóval számoltak, azóta is üresen, a kilátófülkék nélkül áll; egyelőre nem tudni, megnyit-e valaha. A 2004-ben alapított melbourne-i Büro North építésziroda mindenesetre látványos képekkel rukkolt elő, arra az esetre, ha valaki szélkerékké akarná alakítani.

Akropolisz Múzeum vs. lakóházak

Az athéni Akropolisz lábánál tavaly nyáron nyitott meg az új központi múzeum, amely a svájci Bernard Tschumi tervei alapján épült. Miután a terveken évtizedekig dúlt a polémia, a kiszemelt telken talált gazdag régészeti leletanyag pedig csaknem meghiúsította az építkezést, meglepőnek tűnhet, hogy a legnagyobb, máig tartó problémát két, viszonylag kis méretű, a közelben álló lakóház jelenti. A nagyjából százéves házakat a múzeum vezetése és az állam bontásra szánja, mert elállják a kilátást az épületből. Csakhogy az egyik tulajdonosa, a világhírű zeneszerző, Vangelis nem hajlandó kiköltözni és „építészeti terrorizmust” emleget. Vangelisnek sikerült akkora botrányt csinálnia az esetből, hogy az ENSZ örökségvédelmi szervezete, az ICOMOS is a bontás ellen foglalt állást. A kulturális minisztérium tavaly alkut ajánlott a tiltakozóknak: az épületeket lebontják ugyan, de homlokzatukat a közelben újraépítenék. A legfelsőbb bíróság azonban év végén semmissé nyilvánította a kulturális miniszter korábbi, a két lakóház védettségét megszüntető határozatát; ez eleddig a legfontosabb döntő érv a házak megmaradása mellett.

Moszkva avantgárd építészetének sorsa

A Szovjetunió felbomlása óta Moszkva állandóan átalakul; a várost vezető Jurij Luzskov polgármestert a bontógolyók nagy barátjaként tartják számon. A város történelmi épületei közül még a műemléki védelem alatt állók sincsenek biztonságban. Luzskov aktuális tervei között szerepel az 1923-ban alapított Szokol művésznegyed harminc, szerinte utólag épült házának lebontása, Konszantin Melnyikov avantgárd építész lakóházának eltüntetése, vagy a Tretyakov Galéria épületének helyére új kereskedelmi-kulturális központ építése. A beruházó ez utóbbi esetben Oroszország egyik leggazdagabb üzletasszonya lenne, aki véletlenül épp Luzskov felesége. Az orosz fővárosban Lenin hamvai körül is vita dúl; a közhangulat hajlik arra, hogy eltávolítsák azokat a Vörös térről, ebben az esetben azonban az 1930-re elkészült mauzóleum sorsa is kétségessé válik, amelyet a legenda szerint három nap alatt tervezett a neves építész, Alekszej Scsuszev.

Dózerrel Kanada épített örökség ellen

A műemlékvédelmi kérdések szinte minden nyugati országban folyamatos és állandó viták forrásai. Amerika északi része különösen érzékeny ebből a szempontból: a védelemre érdemes építészeti érték az európai országokhoz képest kevés, viszont fokozottan fenyegetett. A legújabb skandalumok egyike a békés kanadai kisvárosban, a kilencvenezer lelkes Brantfordban robbant ki. Az ontariói település vezetése idén márciusban három háztömböt, összesen 41 épületet tervez elbontatni 1,4 millió dolláros költséggel – anélkül, hogy tudatta volna a polgárokkal, mi kerül majd a helyükre. A többnyire lerobbant épületek egyenként nem képviselnek különösebb értéket; összességükben azonban Kanada egyik legnagyobb, a 19. század első feléből származó együtteseként egyedülálló jelentőségűek. Az épületek megóvásáért civil mozgalom indult; a támogató Facebook-oldalhoz pár nap alatt 1500-an csatlakoztak.

Egy chicagói kórház kálváriája

A chicagói Michael Reese Hospital pusztulásánál megint a város a hunyó. Az 1881-ben alapított és néhány évvel ezelőtt végleg bezárt intézmény területén a város a 2016-os olimpia sportolói falvát tervezte felépíteni. Csakhogy a bontásokat megelőzően kiderült, hogy a kórház rendezési tervét és jó néhány épületét világhírű mester, Walter Gropius tervezte, és a korábbi tömbök is számos értéket rejtegetnek: akad itt többek közt Frank Lloyd Wright hatását tükröző épület 1907-ből, és art-decós nővérpavilon a harmincas évekből. Amikor Chicago helyett végül Rio kapta a rendezési jogot, a helyi örökségvédők fellélegeztek. De örömük korainak bizonyult: a város azóta megkezdte az épületek bontását, és az elmúlt hónapokban java részük el is tűnt.

Japán legújabb földrengésveszélyes épületei

A földtani törésvonalak kereszteződésében fekvő Japánban külön előírások vonatkoznak a földrengésbiztos építési módokra. Bizonyos szintmagasság felett az építészek hatósági vizsgálatra kötelezettek. 1999 előtt ezeket a vizsgálatokat az állami felügyelet végezte, azóta viszont magáncégek is jogosultak rá. Mivel a jelentések meghamisítása olcsóbb építést tesz lehetővé, ez az intézkedés szabad utat nyitott a korrupciónak. 2005 novemberében híre kelt, hogy számos ilyen jelentést hamisítottak Chiba prefektúrában, és több mint tucatnyi magasház, lakó- és szállodaépület a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyva épült meg. A következő év tavaszán hetedmagával tartóztatták Hidetsugu Aneha építészt, akit a bíróság ötéves börtönbüntetésre és 1,8 millió jen bírságra ítélt az iratok meghamisításáért. Mivel 1990 óta építészként Aneha számos építkezésben vállalt szerepet, máig nem tudni, pontosan mely házak is jelenthetnek fokozott veszélyt. A botrány érdekessége, hogy ez volt az első Japánban, amely a blogoszféráról került be a fő hírsodorba.

Az állami építőipar korrupciós ügyei Kínában

Ami Japánban csak szörnyű látomás, Kínában és Haitin valósággá vált az elmúlt években. A 2008. május 12-i szecsuáni földrengést követő vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrófa áldozatainak számát jelentősen növelte az épületek gyenge állaga. Számos, államilag finanszírozott beruházásból egyszerűen ellopták az alapanyagokat, így közel hétezer osztályterem omlott össze a nyolcas erősségű földrengésben. A problémára egy hongkongi egyetemi professzor, Hung Wing-tat mutatott rá; a kínai kormány válaszképp 2009 végén kétéves antikorrupciós kampányt indított az építőiparban.

A hányatott sorsú prágai pudingkönyvtár

Elvileg idén hoz végleges döntést a cseh kormány arról, hogy felépíti-e, és milyen formában a Cseh Nemzeti Könyvtár új otthonát. A projekt kétséget kizáróan az elmúlt évek legvitatottabb épülete Európában. A nemzetközi pályázatot a cseh származású, Londonban élő Jan Kaplický és az általa vezetett Future Systems terve nyerte, amely egy lyukacsos pudingra emlékeztető épületet plántálna a prágai vár lábánál fekvő Letná Parkba. A terv komoly tiltakozáshullámot indított az országban, élén néhány népszerűséghajhász politikussal, köztük az eleinte támogató, majd a tervek mögül kihátráló Pavel Bém prágai főpolgármesterrel. De legalább ugyanilyen súlyt nyomnak a latban a terv támogatói: neves építészek, mint Richard Rogers vagy Dominique Perralt, és a többezer fős civil mozgalom, amely már utcai tüntetést is szervezett a könyvtárért. A kormány 2008-ban két évre eltolta az építésről szóló döntést, saját határideje azonban hamarosan lejár. Sokak szerint azonban Kaplicky tavalyi halála végleg aláásta a megvalósulást, hiszen azóta a terveket készítő építésziroda is felbomlott.