Építészet

Bár a gazdasági válság természetesen nem tett jót az építőiparnak sem, szerencsére az idei évben is jó néhány látványos építészeti teljesítmény megvalósulására számíthatunk. Valószínűleg nem meglepő, hogy a 2010-re várt legizgalmasabb épületek között igen nagy számban képviseltetik magukat a távol-keleti vagy az Öböl-menti arab olajhercegségekben felhúzott létesítmények. Míg ugyanis például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában az építészek igencsak megérzik a recessziót, Kína, Dél-Korea vagy éppen Dubai továbbra is hatalmas projektekkel hívja fel magára a figyelmet. Így nem csoda, hogy a neves nyugati irodák is igyekeznek meglovagolni ezt a lendületet, és például a Kínában megépítendő felhőkarcolók tervezői között is számos ismert névvel találkozhatunk.

A látványos építészeti teljesítmények rajongóinak mindjárt jól indult az év: január 4-én átadták az utolsó pillanatban Burj Khalifára átkeresztelt Burj Dubait, a világ jelenlegi legmagasabb épületét, amely 828 m-es magasságával kerek 10 méterrel lett magasabb az előzetes híreszteléseknél. És bár állítólag a torony építésébe befektetett 4 milliárd dollár megtérülésére nem lehet számítani, az Öböl-menti államnak a jelek szerint minden pénzt megér, hogy magáénak tudhat egy ilyen építészeti attrakciót.

Az Öböl országaira egyébként is érdemes figyelni. 2010-ben Kuvait is benevez egy látványos toronnyal, az Al-Hamra felhőkarcolóval. Igaz, a SOM által jegyzett torony 412 m-es várható magasságával meg sem közelíti a Burj Khalifát, kárpótol viszont izgalmas tömegformálásával. Amennyiben felhőkarcolókról van szó, az Öböl országai (különösen Dubai) hihetetlen mennyiségben állítják elő ezeket.

Méltó ellenfélre csak Kína képében találtak: hihetetlen adat, de az országban jelenleg száznál is több 300 m-nél magasabb építmény-projekt van folyamatban! Bár (ahogy korábban beszámoltunk róla) a válság hatására számos felhőkarcoló-terv bebukott, a jelek szerint azért 2010-ben sem maradunk majd látványos magasépületek nélkül. Képgalériánkban a 2010-ben befejezni tervezett felhőkarcolókból válogattunk.

Nemcsak a felhőkarcolók között vannak azonban extrém épületek. A világ sztárépítészei most is hozták a formájukat, elég csak Daniel Libeskind drezdai múzeumának látványterveire pillantanunk.

Az épület egy meglévő katonai létesítmény átalakítása, amelynek következtében Drezda legnagyobb múzeuma jön létre.

Nem kevésbé extrém megjelenésű az osztrák coop himmelb(l)au konferenciaközpontja, amely a kínai Dalianban épül. Míg Libeskind múzeumbővítése geometrikus, hegyesszögű formákkal operál, a daliani, 2500 fő befogadására alkalmas központ organikus formáival leginkább egy partra vetett óriásbálnára emlékeztet, és a tengeri hangulatot erősíti az épület fémborítása is.

Előbbiekkel ellentétben a David Chipperfield által jegyzett Museum Folkwang egyszerűségével hódít: a németországi Essenben található múzeum bővítése egy elegáns és letisztult kubus.

Hasonló egyszerűség jellemzi a 102 éves Oscar Niemeyernek a spanyolországi Avilésbe tervezett, félgömbforma kulturális központját. Bár a létesítmény befejezése szintén idén várható, azonban már most is tartanak benne különféle rendezvényeket.

Izgalmas projekteket hoz majd a kortárs építészeti ínyencségekért rajongóknak a 2010-es Shanghai Expo is. A hagyományokhoz híven a kiállítók látványosabbnál látványosabb pavilonokkal igyekeznek elkápráztatni a közönséget. Az építészeti extrák mellett ma már elengedhetetlen, hogy az építmények megfeleljenek a fenntarthatóság követelményeinek is. Galériánkban összegyűjtöttünk néhány igazán extravagáns projektet.

Kína a felhőkarcolók mellett természetesen más nagyszabású projekttel is képviselteti magát: ez az Ordos-projekt. A Belső-Mongóliában fekvő Ordos városa a közelben fekvő szénlelőhelyeknek köszönhetően Kína egyik leggazdagabb települése lett. Ennek köszönhető, hogy a városvezetés úgy döntött: a régi városközpont már túlságosan elavult, így attól 20 km-re felhúznak egy újat. Ennek részeként a korábban szén- és tejüzletből meggazdagodott, majd az ingatlanüzletre átnyergelt Cai Jiangnak hála egy új kulturális negyed (operaházzal, múzeumokkal), valamint egy 100 épületből álló villanegyed (Ordos 100) is felépül.

A projektet Cai először a Kínában szupersztárnak számító Herzog & De Meuron irodára akarta bízni, ők azonban javasolták, hogy inkább hívjanak meg 100 építészirodát a világ számos pontjáról. Ennek szervezésében részt vett neves kínai művész Ai Weiwei is. Az első átadott épület, az Ordos Art Musem 2009-re készült el; az épületet a MAD iroda jegyzi. További létesítmények átadása várható 2010-ben.

Ami a hazai helyzetet illeti, nem nevezhetjük különösen gazdagnak az idénre várható termést, ami persze teljesen érthető a gazdasági körülményeket tekintve. Ha minden jól megy, 2010-ben birtokba vehetjük a Közraktárak helyén az Oosterhuis-Lénárd építésziroda jegyezte CET épületegyüttesét. A régi raktárépületek mellett egy futurisztikus üvegbálnára emlékeztető építmény virít majd a Duna-parton. A CET-ben kereskedelmi és kulturális létesítmények (üzletek, koncert- és rendezvényterem) kapnak majd helyet.

Izgalmasnak ígérkezik az Andrássy úti villaépület átalakításával készülő Aranymúzeum is. Az épületben a Magyar Indokína Társaság alapítója, Zelnik István egyedülálló arany- és ezüstkincsgyűjteménye kap majd helyet. A villaátalakítás tervezője Orbán Csaba, az Artonic Építészeti Kft. munkatársa.

Várhatóan az őszi szemeszterre már kész lesz a budapesti Műegyetem Q épülete; amelynek munkái 2009-ben finanszírozási gondok miatt leálltak. Ezek menet közben megoldódtak, így folytatódhatott a beruházás. A Lázár Antal tervezte épület tömegét két markáns vasbeton tömb és a közéjük beékelődő nagyelőadók alkotják; a létesítmény bokrétaünnepségét 2009 decemberében tartották.

Végül nem maradhat említés nélkül Pécs, amely 2005-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2010 megtisztelő címet. Az ehhez kapcsolódóan készülő projektek azonban még koránt sincsenek készen: tavasszal adják majd át a Zsolnay Kulturális Negyed első épületeit. A Koncert- és Konferenciaközpont átadását 2010 decemberre, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot idén júliusban tervezik átadni.

A jelenlegi gazdasági helyzetben persze különösen nem szentírás, hogy mikorra tervezik egy-egy épület átadását; reméljük azonban, hogy az idei évben is számos látványos építmény átadásáról beszámolhatunk!