Építészet

Egyedülálló különlegességgel gazdagodik majd Budapest, amikor elkészül az Andrássy út 110. szám alatti villa felújítása és beköltözik az az arany- és ezüstkincsekből álló gyűjtemény, amely része a Magyar Indokína Társaságot alapító Zelnik István 16 000 tárgyból álló egyedülálló kollekciójának. A múzeumban egyszerre öt-hatszáz tárgyat mutatnak majd be; a gyűjteményben összesen kétezerre rúg az arany és ezüst műkincsek száma.

Az épületet részben tulajdonosa, a szomszédos villában állandó múzeumot működtető Kogart újítja fel, amely ötven évre szóló előbérleti szerződést kötött a társasággal. Utóbbi végzi az épületbelső kialakítását, a múzeummá alakítást és az installációk elkészítését. A Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum nyitását 2010 őszére tervezik, jelenleg zajlik az építési engedélyezési eljárás.

Zelnik István világraszóló délkelet-ázsiai gyűjteménye több mint 16 ezer tárgyat foglal magába. Ennek a gyűjteménynek egy részét képezi a majdan kiállítandó mintegy kétezer tárgyból álló arany- és ezüstkincs, amely a térség tizenegy országából származik: Burmából, a Brunei Szultanátusból, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kambodzsából, Laoszból, Malajziából, Szingapúrból, Thaiföldről, Kelet-Timorból és Vietnamból.

A gyűjtemény négy világszenzációnak számító tárgycsoporttal is rendelkezik: a mai Vietnam területén élt egykori kalóznép, a tyámok legnagyobb arany- és ezüstkincs együttesével (amely 600 darabot számlál), a délkelet-ázsiai fennsíkok letűnt királyságainak aranykincseivel (ez rituális aranyszobrokat és használati kegytárgyakat tartalmaz), a világ legnagyobb ázsiai aranymaszk-kollekciójával (amelyben halotti, rituális és ceremoniális maszkok találhatóak), negyedikként pedig a khmer birodalom aranytárgyaival.

A páratlan műkincsegyüttes méltó helyet kap az Andrássy út egyik legszebb villájában. Az Andrássy út 110. szám alatti telekre 1876-ban Rausch Ferenczné született Kiefer Jozefa adott be építési engedélykérelmet. A villaépület 1876-77 között épült a kevéssé közismert Petsch Ede tervei alapján, az akkoriban divatos, szigorú neoreneszánsz stílusban. 1898 és 1913 között többször átalakították, azóta viszont lényeges átépítés nem történt, kivéve a tetőtér beépítését és belső átalakításokat.

Az épület az Andrássy út egyik legjobb állapotban megmaradt villája. Az évek folyamán azonban több lakást és irodát alakítottak ki benne, így az eredeti szép részletek sokszor csak nyomokban fellelhetők. Bár nem műemlék, az Andrássy út egészével együtt a Rausch-villa a budapesti kiterjesztett műemléki jelentőségű terület (egyszersmind a világörökség) része, így területi védelem alatt áll.

A régi villaépületbe nem kevés nehézség árán lehet elhelyezni a korszerű múzeumot, amelyet Orbán Csaba, az Artonic Design Építészeti Kft. munkatársa tervez. A villaépület hátsó lépcsőházát elbontanák; ennek a helyére új közlekedőmag kerülne a szükséges funkciókkal (lépcső és lift). Hátul a funkcióhoz stílusában illeszkedő kert készül majd, amely a Távol-Kelet különleges hangulatát sugározza vízfelületekkel, bambusszal és szobrokkal. A pincében teázó létesül, közvetlen kijárattal a kertbe.

Az épület a Kogart-ház közvetlen szomszédjaként része a tervezett Andrássy úti múzeumszigetnek. Ennek legújabb eleme Csernus Tibor festő emlékszobája, amely a Kogart jóvoltából Párizsból hazakerült műterem személyes tárgyait mutatja be az Andrássy út 108-ban.