Építészet

Zárt objektum. Ezzel az indokkal terelgette el a hg.hu fotósát a Corvin Sétány két szűkszavú, de annál magabiztosabb termetű őre a drótkerítés mellől. Költő sem foglalhatta volna össze szebben a formát öltő épületegyüttes lényegét. Bár mint a félig kisminkelt hölgyet, úgy az építés alatt álló házat sem való kritikával illetni, nem tudjuk megállni, hogy ne villantsunk fel néhányat a közterület bebóklászásán tett észrevételeinkből. Már csak azért is, hogy később, az átadásnál lehessen örülni.

A Corvin-Szigony projekt ötlete még 1997-ben született, a „Közép-Európa legnagyobb belvárosi rehabilitációs projektjeként” számon tartott építkezés méretei mostanra kezdenek kivehetővé válni. A megvalósításhoz 1100, többnyire rossz állapotú, komfort nélküli lakásból költöztették ki az embereket; az első épület alapkövét 2006-ban rakták le, a bontások ez év végére fejeződnek be. Ekkorra elkészül a moziépülettől a Nagytemplom utcáig tartó, 350 méter hosszú sáv egésze. Ez magában foglalja a Corvin Atrium nevű bevásárlóközpontot, a felette elhelyezett irodákat, valamint két lakótömböt. A területen már működik egy iroda- és egy lakóház, de megkezdődött egy következő tömb lakásainak értékesítése is.

Úgy tűnik, a megközelítés a Sétány legfőbb átkává vált. Bár a helyszín kétségkívül kiváló, az „új belvárosnak” nincs reprezentatív kaputere. A körút felől a legegyszerűbben a Corvin Mozit megkerülve juthatunk a Sétányhoz, ám bármelyik irányból szeljük át a jelenleg főként parkolóként használt, szomorkás állapotú közteret, egy-egy jellegtelen irodatoronnyal szembesülünk. A bevásárló-átrium középre helyezése és az itt nyitott bejárat rossz döntésnek bizonyult: a kapu épp a mostanában avas vajszínűre festett mozi terebélyes farára néz. A Corvin Atrium (Mérték Építészeti Stúdió) a Sétány programadó háza, egyfajta főépülete, de a mozi felé architektúrája erőtlen, sőt kifejezetten sivár, nem éri el a hasonló funkciókat egyesítő Westend City Center nívóját. Itt jegyezzük meg, hogy a látványtervek a megépültnél ígéretesebbet mutattak.

Bár a homlokzatokat még állványok takarják, a hátsó, sétányra néző bejárat legkomolyabb látványeleme már szabadon csillog. A terveken is mutatós, tört síkokból („folding”) összerakott üveghomlokzat nem tagadja meg önmagát a valóságban, és alighanem a komplexum leginkább „cool” eleme lesz.

A lakóépületek az átlagos magyar lakóparkokat messze felülmúló színvonalat mutatnak. Az elsőként elkészült Cordia Premier Ház (vezető tervező: Bálint Imre, Bálint és Társa) tömege ugyan eltúlzott, de vakolt homlokzatával és tömegformálásával igyekszik alkalmazkodni a környék kisvárosias hangulatához. Nem mintha tehetne másképp: átellenben két megtartandó műemlék áll, a majdan Molnár Ferenc emlékházaként újjászülető, földszintes Tömő utca 2., valamint a helyreállítás alatt álló, kétszintes 6-os szám, ahol egykor Táncsics Mihály lakott.

A sétányra néző két lakóépület, az átadásra váró Cordia Fontana Ház (vezető tervező: Juhari Katalin, M-Teampannon) és a szerkezetkész Cordia City Garden (vezető tervezők: Csomay Zsófia és Lente András, CET Budapest Kft. – Archiflex Stúdió) nagyvárosiasnak szánt hangulatot teremtenek, újra megerősítve a sétány zárvány-voltát a negyedben. A felhasznált anyagok és a homlokzatkiképzés igényességről árulkodik, noha némely esetben (például az elhelyezésre váró vízzöld üvegkorlátok esetében) mintha figyelmen kívül hagyná a beköltözésre várók várható igényeit. A lakások túlnyomó része a sétány felé nyit, a széles erkélyek és a franciaablakok némileg mediterrán érzetet keltenek.

A sétányról erősödik meg igazán az a képzet a szemlélőben, hogy minden reprezentativitás és nagyvonalúság ide irányul. A néhol tíz emeletet is elérő épületek innen nem hatnak nyomasztóan, az architektúra megnyugtatóan színvonalas. Más azonban a helyzet, ha a Práter utcáról, vagy az Üllői út felől közelítünk. A meghagyott szomszédos házak kéményeit nevetséges fémszerkezetek magasítják olykor tíz méterekre, a vakolatszagú új tömbök és a lepusztult környezet közötti ellentét kiáltó. A Sétány úgy tűnik, beigazolta a kritikusok kezdeti félelmét: idegen testként, vagy ha úgy tetszik, „zárt objektumként” viselkedik a negyed szövetében.

„A Corvin-Szigony célja, hogy a magyar építésztársadalom megmutassa, hol áll a mai modern hazai építészet” – nyilatkozta 2005-ben Alföldi György, a kerület rehabilitációját felügyelő Rév8 vezérigazgatója, maga is gyakorló építész. Ha a Sétány leküzd néhány kellemetlen gyermekbetegséget, ezt a célt akár sikerülhet is teljesíteni.