Építészet

Időről-időre fellángol a vita, hogy van-e létjogosultsága Budapesten a magasépületeknek. Legutóbb a Városháza Fórum tervei kapcsán merült fel újra a kérdés; a pályázatnyertes terven szereplő, nyomott arányú tornyot a tervező, Erick van Egeraat nyújtottabb formájúra, magasabbra alakította át. Az országos tervtanács július 30-án egyöntetű lelkesedéssel fogadta a tervező toronyjavaslatát. Még a viták fellángolása előtt fontos azonban tisztázni, hogy nem mindegy: épületről vagy nem épület funkciójú magasépítményről van-e szó. 

A Budapest látványáért aggódóknak egyelőre nincs mitől félniük:  toronyházak továbbra sem épülnek majd a fővárosban. Az Egeraat-terv és a készülő új budapesti városrendezési keretszabályzat (BVKSZ) viszont felveti, hogyan viszonyuljunk a függőleges építészeti hangsúlyozó elemekhez. Z. Halmágyi Judit építészt, a főváros városfejlesztési és városképvédelmi bizottságának tagját kérdeztük, hogy mire számíthatunk e téren a jövőben.

A sablonos kérdés, azaz hogy legyenek-e Budapesten toronyházak, ismét felmerült, de van-e most értelme erről vitatkozni?

Ez a kérdés már régen nem aktuális, lerágott csontnak tekinthetjük. Budapesten jelenleg nem ez a probléma. A jelenleg is hatályos szabályzat (Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat - BVKSZ) szerint a magassági korlát 55 m, illetve a Hungária körúton belül és Buda védett részein 30 m. Magasháznak viszont a 70-150 m magas épületek számítanak. Ugyanakkor nem épületnek minősülő magasépítmények, kvázi-kupolák bizonyos feltételekkel (közcélú funkcióra, nem huzamosabb használatra, bizonyos szélességi és magassági arányokkal) már a most hatályos BVKSZ szerint is elhelyezhetők. A vertikális hangsúlyozó elemeknek megvannak a maguk építészeti hagyományai, gondoljunk csak a templomtornyokra és a kupolákra.

Az Egeraat-féle Városháza Fórum tornya tehát, amely a Központi Tervtanács július 30-adikai ülésén egyöntetű lelkes fogadtatásban részesült, szintén építészeti jelnek tekinthető, és nem toronyépületnek?

Igen. Ez az építmény egy, a nagyközönség által is használható kilátótorony. Áttört, tűszerű szerkezet, más funkciók nem kerülnek bele, csak egy kilátó. Nem épület, és a közösség által használható, összhangban a hatályos BVKSZ-szel. A Városháza Fórum tervpályázatának nemzetközi zsűrije is javasolta egyébként, hogy a tervben szereplő, nyomott arányú saroktorony az arányok megnyújtásával legyen az épületet hangsúlyosan megjelölő vertikális építészeti elem - annak tükrében, hogy milyen a környezet. De támogatja az elképzelést, azaz arányjavítást Beleznay Éva budapesti főépítész, Cselovszki Zoltán, az V. kerület főépítésze és Fegyverneky Sándor országos főépítész is.

Hogyan alakul ki ilyenkor az építmény magassága?

A környező épületek magasságát vizsgálva. Az Egeraat-torony esetében is környezeti magasságvizsgálat készült, figyelembe véve az Anker-ház, Madách-házak, a Deák tér épületeinek magasságát. A régi, történeti városokban egyébként megvan a hagyománya ezeknek a vertikális építészeti jeleknek; ilyenek a tűztornyok, templomtornyok, kupolák. Pesten igazából csak egy olyan épület van jelenleg, ahonnan a magasból gyönyörködhetünk a város látványában, ez pedig a Bazilika. Pedig az ilyen építmények hagyományosan részei a városnak, gondoljunk csak például a velencei Campanilére. Ilyen gesztus volt Pesten a WestEnd tetejéről felengedett nagy léggömb; a város látványa fentről fenomenális volt! Pestről a Bazilikát kivéve hiányoznak az olyan helyek, ahonnan felülről gyönyörködhetünk a város látképében; budapesti panoráma egyébként csak a budai oldalról tárul elénk.

A készülő új szabályzat hogyan viszonyul majd ehhez a kérdéshez?

Sokkal érzékenyebben kezeli majd a sziluett és sűrűség kérdését, párizsi, londoni, barcelonai mintákat alapul véve. Differenciáltabb lesz, mint a mostani szabályozás, tehát akár szigorodhat is. Az új BVKSZ-ről most folyik az egyeztetés. Beleznay Éva budapesti főépítész szándékai szerint széles körű szakmai bemutatás (országos és budapesti építészkamara, építészeti központok), illetve a kerületi főépítészekkel való egyeztetés várható majd. Egyébként napjainkban a városban nem a magasság, hanem a sűrűség kérdése a kritikus, mert fennáll a besűrűsödés veszélye a túl nagy szintterületi mutatók miatt, de az sem kívánatos, hogy minden építmény egységesen a 30 méteres magasságra nőjön fel. Pont az tűnne el ezzel, ami egy historikus városra jellemző és kívánatos is, azaz a körülbelül azonos magasságú épületállomány egy-egy kiugró, filigrán vertikális elemmel.

És mi a helyzet a toronyház-tervekkel?

A jelenlegi gazdasági helyzetben nevetséges a toronyházak kérdését feszegetni. Külföldön is divat lett, hogy inkább laposabb épülettömegeket választanak a nagyvállalatok is; a magasházak építése bizonyos magasság felett egyébként sem gazdaságos. A gazdasági fejlődés azonban valószínűleg idővel újra felveti majd ezt a kérdést, így érdemes elébe menni. Budapesten 2001-ben hoztak egy új magasház-rendeletet, amelyben szerepelt az a szándék, hogy Észak-Csepel ebből a szempontból egyfajta kísérleti terület lenne.

A nem sokkal később bekövetkező szeptember 11-dikei terrortámadás miatt azonban a közgyűlés kihúzta ezt a kitételt, így Csepelen sem épülhet magasház (e terület szomszédságába, Dél-Pestre született a szintén Egeraat-féle Duna City - a szerk.). Ez a kérdés azonban napjainkban újra előjött. Ugyanakkor számos jogi feltétele is van. Az ajánlás egyébként a maximum 120-150 méteres magasság, illetve az antennák lehetnek 200 m magasak. A Gellérthegy magasságát (225 m) semmiképpen nem szabadna túllépni.

Z. Halmágyi Judit

Építészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott. 1994-ben meghívják az Expo 96 tíz építészből álló teamjébe állandó tagnak. Dolgozott együtt Virág Csabával, majd megalapította a ZHJ Építészirodát. 2001-től az Erick van Egeraat Associated Architects vezető tervezője, majd 2002-től társépítésze volt. Jelenleg a saját irodáján keresztül folytat tervezői munkát, és szakemberként részt vesz a budapesti várospolitikában. 2008-ban a Deák Palota épületéért Király Zoltánnal közösen Pro Architectura-díjat kapott.