A legendás északnyugati átjárót kereste, ám helyette a világ majdani legizgalmasabb városának helyét találta meg Henry Hudson brit felfedező, aki 1609-ben vitorlázott be a Hudson-folyó óceáni torkolatába. Selyem és fűszerek helyett hódprémekkel tért vissza a holland Kelet-indiai Társasághoz, és egy páratlan gazdagságot ígérő földrészről mesélt. A gyarmatalapító németalföldiek 1626-ban vásárolták meg Manhattant és Staten Islandet az őslakos indiánoktól. Optimizmus, szabadság, tolerancia, a sokféleség és az innováció szeretete – foglalta össze Michael Bloomberg New York-i polgármester, hogy a nyilvánvaló tárgyi örökségen túl mi köti össze Új-Amszterdam egykori hollandjait és a mai Nagy Alma lakóit.
A metropoliszba elutazni bármikor igazi kaland, de idén még sokkal inkább az. New York ugyanis egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal ünnepli 400. születésnapját, a hangulat pedig szeptemberben, a jubileumi héten tetőzik. Az évfordulóhoz idén két másik is társul: a Hudson-folyón kétszáz éve haladt végig Robert Fulton Clermont nevű gőzhajója, míg Québec alapítója, Samuel de Champlain négyszáz éve térképezte fel a Champlain-tavat. A gazdag örökségű és a jövőbe néző New York fejet hajt a múltját formáló európaiak előtt, akik mai amerikaiságának elválaszthatatlan részei.
A holland hatás
„Tiszta szívemből imádkozom, hogy a nevemet felvéssék a tenger emléktáblájára – fejezte ki leghőbb kívánságát Henry Hudson, aki nem sejthette, hogy New York felfedezőjeként ennél jóval többet kap az utókortól. Expedíciója vezérhajóját, a Félholdat a mohikánok üdvözölték először a kikötőben, míg Manhattan a delavároktól kapta a nevét. Hudson németalföldi megbízói kezdetben a prémkereskedelemből származó haszon miatt indultak az óceán túloldalára, majd Új-Hollandia néven gyarmatot hoztak létre az északkeleti partvidék Delmarva-félszigettől a Cape Codig terjedő sávjában, amelyen ma öt állam osztozik. A harmadik kormányzó, Peter Minuit a közhiedelem szerint gyöngyökért és egyéb csecsebecsékért vásárolta meg az itt élő indiánoktól Manhattant és Staten Islandet. A források alapján valójában csak az biztos, hogy a földterület 60 guldenért cserélt gazdát, ráadásul az őslakosok nem ismerték a nyugati értelemben vett ingatlantulajdon és az elidegeníthetőség jelentését, így az alku teljesen más jelentett a két fél részére. A sziget első települései Nieuw Amsterdam (Új-Amszterdam) néven egyesültek, végül az 1664-ben brit uralom alá kerülő városból New York City lett.
Új-Hollandia jelentősége messze túlmutat viszonylag rövid létének határain. A telepesek honosították meg a politika és a társadalom alappillérévé váló polgári szabadságjogok és a pluralizmus fogalmait, leszármazottaik pedig kitüntetett szerepet játszottak a gyarmati Amerika történelmében. Szintén nekik köszönhető a gerendaház, a palacsinta, a cole slaw saláta, akárcsak a társadalmi ranglétrán való felemelkedés parancsa és a különbözőség tisztelete. Új-Amszterdam mindössze tizenöt utcából állt, de lakosságának összetétele előrevetítette a multikulturalizmus intézményét. Holland, angol, svéd, finn, német és más nemzetiségűek mentalitása hatott egymáséra, és alakította ki a közös új értékrendet. A németalföldiek építették 1614-ben a mai New York állam első európai stílusú épületét, a Fort Nassaut, és Albany, az angol nevű főváros maga is holland alapítású település.
Újrafelfedezés a múltban
A történelmi triumvirátus, azaz a brit Hudson, a francia Samuel de Champlain és az amerikai Robert Fulton ünnepléséhez a Nagy Alma mellett a Hudson-folyó völgyének és a Champlain-tó környékének települései is csatlakoznak. Albany-ben eredeti pompájában restaurálták a Félhold vezérhajót. Visszatekintésben nemcsak a felfedezők (a hagyományosan csak zsoldosként emlegetett Hudson, a társadalomból kilógó de Champlain és a megalománként jellemzett Fulton) személyisége kerülhet teljesebb megvilágításba, hanem a jubileum azt is lehetővé teszi, hogy a város és az állam a múlt felidézésével jobban megértse a jelenét és a jövőjét.
A folyamat mindenesetre pazar, vidám és komoly keretek között zajlik. Június 6-án a Folyó napját ünneplik, amikor a parti őrség kíséretében az eredeti flottilla teszi meg Henry Hudson híres útját New Yorkból Albany-be az eredeti pompájában felújított Félhold hajó vezetésével. A vízparti települések jachtklubjaiban, kikötőiben és kulturális intézményeiben jubileumi programok várják a látogatókat. Az állam fővárosa külön tárlatot szentel az algonkin nyelvű indián őslakosoknak, de a legnagyobb dobásnak a Hudson 400 évét felölelő történeti, művészeti és életmód-kiállítás ígérkezik. A francia örökséget középpontba állító Champlain-tó vermonti területén ugyancsak nagyvonalúan emlékeznek a rendkívül sokoldalú – kémnek, tengerésznek, térképésznek és művésznek egyaránt kiváló – névadóra. Kenu- és csónakkirándulások, biciklitúrák, gasztronómiai versenyek, fesztiválok, interaktív tárlatok és különböző műfajú ajánlatok csábítják ide a vendégeket.
Lazán, igényesen, sokszínűen
A Nagy Alma ünnepségsorozata éppen olyan lesz, mint maga a város: laza, szabad és sokszínű, amelyet összekapcsolnak a következő évszázad víziójával, a környezetileg és gazdaságilag egyaránt fenntartható, tiszta és virágzó metropolisz képével. Jóllehet az USA-t és Hollandiát eleve jó politikai-gazdasági-kulturális viszony fűzi össze, a németalföldi jelenlét még sosem volt ennyire intenzív és minőségileg reprezentált, mint az idén. A Metropolitan Museum of Artban egyetemes jelentőségű festőket mutatnak be Frans Halstól Rembrandton át Van Gogh-ig, a botanikus kertben a világhírű tulipánoknak adóznak elismeréssel, a Cooper-Hewitt Museumban a világhírű kortárs design jeleseinek munkáit állítják ki, a MOMA-ban a hatvanas-hetvenes évek popkultúrájába engednek betekintést, történelmi Henry Hudson-túrák indulnak, hogy csak néhányat emeljünk az egész éves, minden korosztályt és ízlést kielégítő kínálatból.
A víz, a technológia és a kreativitás szeretete újabb kapcsot jelent az egykori Új-Hollandia és a mai Hollandia között. A lakosság teljes egészében birtokba veheti a vízparti területeket. A jubileumi rendezvények csúcspontja szeptember 13-ára esik, amikor az évforduló napján Harbor Day mottóval ingyen bérelhető eszközökkel biciklis-hajós szabadtéri megapartit rendeznek a New York-i kikötőben. Idén 5 millió látogatót várnak a márciustól felpörgő ünnepi programsorozatra, amely még jobban felpezsdíti a világ alaphelyzetben is legizgalmasabb városát.
Pazar ajándék New Yorknak
A hollandok a jubileumra kivételes, a városkép ikonikus elemévé váló ajándékot adnak vendéglátójuknak. Világhírű építészirodájuk, az UNStudio a Battery közpark Peter Minuit kormányzóról elnevezett részében teszi le egyedi védjegyét egy csodálatos, szirom alakú nyitott pavilon formájában. Az év során később felállítandó építmény makettjét Michael Bloomberg polgármester mutatta be a közönségnek. Ben van Berkel, a műhely vezetője szerint keresve sem találhattak volna ideálisabb helyszínt a 400. évforduló megünnepléséhez, mert az történelmi örökségével és forgalmas közlekedési csomópont jellegével a múlt és a jövő metszéspontjának tekinthető.
A manhattani közparkfenntartó hatóság tájépítészei méltó keretbe foglalják az UNStudio pavilonját: idézetekkel díszített emelvényt építenek, a bejáratnál pedig Új-Amszterdam kőbe vésett utcatérképével teremtenek még autentikusabb korhű hangulatot. A közel 500 négyzetméteres, szoborszerű, örvénylő tetejű szerkezetet a Plein nevű magasított új köztéren emelkedik majd, speciális ülőbútorok és művészien megtervezett díszkertek ölelésében. Éjszakánként, összhangban a Nagy Alma nemsokára debütáló új utcai lámpáival, változó színű LED-fényekkel világítják ki, belül pedig ínyenckonyha, multimédiás kiállítás és elsősorban egyedi atmoszférájú, csupa élet szórakozóhely várja a New York-iakat, jóval 2009 után is. Az Extremely Hungary, azaz Csordultig magyar című kulturális évadot szintén a jubileum évére időzítették.
Az új fénykor és a zöldülés felé
A Nagy Alma, élén Bloomberg polgármesterrel, hatalmas energiákat fektet be élhetőbb és tisztább jövőjébe. Ha a lakosság növekedése ilyen ütemben folytatódik, 2016-ra egymillió fővel többen fognak élni a városban. A prognózisok szerint egyfelől megkétszereződik a felhőkarcolóiban főleg irodáknak otthont adó Dél-Manhattan lakossága , másfelől még ennél is többen fognak a peremkerületekbe költözni: Brooklynba, Bronxba és Queensbe, amelyek részben még valódi rozsdaövezetnek számítanak. A sűrűn lakott belváros kitör Manhattan szigetéről és toronycsoportok, elegáns bulvárok, parkok épülnek a környező városnegyedekben.
A fejlesztésnek már most számos látható eredménye van. 2012-ben átadják a csúszások után végre jó ütemben haladó Ground Zero-beépítést, köztük a Snohetta tervezte gyönyörű emlékmúzeumot. Itt állítják ki a város és az USA sebezhetőségének tragikus mementóját, a WTC óriási fémmakettjét is. Elkészült a High Line magasvasúti emlékpark, sőt január végétől már üzemel a Nagy Alma legkülönlegesebb szállodája, a modern építészet és design teljes évszázadát megjelenítő Standard Hotel. A Hudson Parkra csodálatos látványtervek születtek, így a városvezetés csak jobbnál jobb megoldások közül tud választani. Bronx és a Bowery a környezetbarát építészet csúcsát jelentő fejlesztések révén lassanként megújul, és növekvő értékkel kapcsolódik be a város vérkeringésébe. Ami az elegánsabb negyedeket illeti, minden szempontból kiemelkedő felhőkarcolót épít Rem Koolhaas, Herzog és de Meuron, és megvalósulásra esélyes a Ground Zero-projektből eltávolított Daniel Libeskind függőkertes üvegtornya is. Jean Nouvel és a SANAA rendkívüli bővítéssel, illetve múzeumépülettel gazdagították a várost.
New York kizöldítése eközben nagy fokozatra kapcsolt. Jóllehet a dugódíj bevezetését leszavazták a városatyák, Michael Bloomberg egyebek közt napelemekkel és szélturbinákkal érné el, hogy a metropolisz károsanyag-kibocsátása 2030-ra harmadával csökkenjen. A stílusos környezetbarát designt testesítik meg az új biciklitárolók is, amelyek öntöttvas kerék formája jól illik a modernista örökségre és az innovációra egyaránt büszke nagyvárosba. A hagyományos utcai lámpák fél évszázad szolgálat után átadják helyüket a jövő fényforrásának tartott LED-világításnak.
Szintén sokat remélnek a Staten Island-i hatalmas szemétlerakó önfenntartó zöld parkká alakításától. A plusz egymillió lakó és a peremkerületek felfuttatása óriási súlyként nehezedik a túlterhelt közlekedési hálózatra, ezért a városvezetés a közlekedés új módjain gondolkodik. Fel akarják éleszteni a vízi közlekedést, és tömegközlekedési kikötőként szeretnék használni a rengeteg mólót. A 400. évforduló vízparti ünnepségei a mulatságon túl nagy előrelépést fognak hozni ebben a tekintetben is. Egy dolog viszont az alapítás óta változatlan: bármilyen származású és hátterű lakók éljenek is New Yorkban, a Nagy Almát kivétel nélkül mindegyikük a sajátjának érzi.
Hozzászólások