Ami a bosnyák Emir Kusturica cigányfilmjeiben időnként abszurd, időnként bohém, szerethető, mégis idegen díszlet pusztán, az az Európában élő romák számára a számkivetettség, a reménytelenség, a kilátástalan szegénység mindennapjainak helyszíne. Az Európai Unió nyugati országaiban is egyre nagyobb problémát okozó roma telepek, nagyvárosi szegénynegyedek rehabilitációjáról eddig csak hangzatos ígéretek, választási szlogenek hangoztak el, de vajmi kevés kézzelfogható dolog történt. S ebben sajnos a politikusok mellett az építészek szerepe sem elhanyagolható.
A világ egyik legnagyobb építészeti pályázataként számontartott és a budapesti Kormányzati Negyed épületének terveivel nemrégiben magyar sikert hozó Holcim Awards egyik legfigyelemreméltóbb pályázati anyagát a szerb pályázók adták be. Vladimir Macura, Milorad Djuric építész az "ARP" stúdióból és Zivojin Mitrovic képviselő, aki a város önkormányzatának roma integrációs központjában dolgozik, a jelenleg rettenetes szociális körülményeket mutató Gazella-negyedként emlegetett terület rehabilitációját szervezték meg. Egy olyan szociális problémára adtak színvonalas választ, ami a Róma környéki szegény telepektől, a cseh roma gettókon, a magyar telepeken át Románia és Bulgária roma közösségeiig rengeteg helyi konfliktus forrása jelenleg.
Az új, belgrádi romák számára épített mahala (negyed) példázza, hogy az úgynevezett "résztvevő tervezés", a majdan ott lakó közösség bevonásának hatására hogyan érhető el jelentős javulás az informális városi települések rendkívül szegény lakóinak életkörülményeiben. Más szegénynegyed-fejlesztési beruházásokkal ellentétben, a roma mahala kialakítására nem már meglévő szegénynegyedek helyén, hanem a belgrádi önkormányzat tulajdonát képező közművekkel felszerelt, iskolák, kórházak és boltok közelségében elhelyezkedő területen kerül sor. Az oktatási, egészségügyi, lakhatási, diszkrimináció ellenes, szegénységet csökkentő és nemi kérdések céljainak együttes figyelembe vétele rendkívül előremutató törekvés.
A "mahala" egy tradicionális balkáni kifejezés, mely egy olyan szomszédságot jelöl, melynek szerkezete hasonlít a modern városok "falusias" beépítésű, lakóparkos szerkezetéhez. Az első kísérleti rehabilitáció terület a Gazela-negyed, ahol a közösség megalakulása 1990-re tehető. Jelenleg 130 család él itt szélsőségesen szegény körülmények között. További 90, átmeneti munkából élő család is itt húzódik meg addig, amíg nem talál átmeneti vagy állandó munkát a városban. A belgrádi hatóságok (Szociális és Gyermekjóléti Osztály, Belgrádi Roma Koordinációs Központ) egy átfogó tervet készítettek a Gazela-negyed lakóinak áttelepítésére. Minden érintett fél (különösen a roma képviselők) részt vett a munkafolyamatokban, a helyszín kiválasztásában, várostervezési koncepció megvitatásában, a lakások, illetve sorházak kialakításában, valamint a bútorok és berendezések kiválasztásában.
A földterület a belgrádi önkormányzat tulajdona, közelségében két általános iskola, óvodák, kórház, boltok és piac található. Közelben magán és állami munkahelyek működnek, lehetőség van hagyományos roma foglalkozások folytatására is. A területet egyébként roma családok választották ki 31 lehetséges területből. Az új mahala 130 családnak, 590 embernek fog otthont adni.
Az új mahalát körülbelül két hektáros területre tervezték, melyet a 32 sorházban kialakított 130 lakást magába foglaló lakóövezetként valósítanak meg. A mahala a lakóhelyeken kívül részben munkát is biztosít, továbbá olyan közösségi programoknak is helyet ad, melyek során a gyerekeknek játékra, tanulásra és sportolásra is lehetősége nyílik. A különböző méretű családok szükségleteit három különböző elrendezésű lakás, valamint egy negyedik megoldás (az előző három kombinációja) szolgálja. A lakások mérete 30 négyzetmétertől 97 négyzetméterig terjed. Az egy főre jutó terület átlagosan 11 négyzetméter. A roma stílusnak megfelelően minden ház lakótérből, teraszból és egy kis kertrészből áll. A lakások legfőbb tulajdonságai: nappali (családi szoba), melyben egy tűzhely található, hőtartást biztosító vastag téglafalak, egy külön nyíló szoba, valamint térmegtakarítást eredményező technikai megoldások. A házak passzív épületek lesznek, melynek a technikai megoldásai megfelelnek a lakók igényeinek.
Más megközelítésekkel ellentétben, melyek a romák lakhatási problémáit az alapvető szükségletek kielégítésével és a minimális színvonalnak való megfeleléssel igyekeznek megoldani, jelen projekt legfőbb előnye, hogy öt alapvető roma lakhatási elvárást tükröz:
a) földszintes, közvetlen a környezettel, szomszédsággal kapcsolódó struktúra,
b) barlangon kívüli élet: lakás + terasz + kert, az otthon nem csupán egy lakórészből áll;
c) családi élet: a családi élet középpontja a közös helység, melyben tűzhely található;
d) intimitás: külön szoba a felnőtt gyerekeknek, fiatal pároknak, időseknek, vagy betegeknek, mely a lakás más részeitől el van választva;
e) társasági élet: a nappali a szabadba nyílik.
A sorházak energetikai, fenntarthatósági szempontból fél-passzív épületek. A roma családok a saját értékrendszerüknek megfelelő megoldások széles köréből válogathatnak. Csak azokat a megoldásokat alkalmazták a tervezők, amelyek a hagyományos roma házakban és családi szokásokban is megtalálhatók. A házak segélyek eloszlása alapján találnak új lakókra, melyet az alacsony körülbelül €3.50/négyzetméter/hó fenntartási költség is támogat majd, amit ugyancsak kiegészíthetnek a központi segélyek.
Hozzászólások