Újabb terv látott napvilágot a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság romjainak kulturális célú újjáhasznosítására. A tervek bemutatásának határideje, amíg a korábban megnyert 11 milliárd forintot az Európai Unió biztosítja az építkezésre, 2008. november 13., de a csúszás talán nem lesz végzetes. Egyelőre azoban nem tudni, hogy a kiemelt fejlesztések közül a legtöbb pénzt kapó Dísz téri épületegyüttesből lesz-e valaha valami.
A legújabb tervváltozatot a korábban többszörös pályázatgyőztes Kis Péter építészműterme Zoboki Gábor irodájának munkatársaival közösen készítette, akiket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Budavári Önkormányzat kérésére vontak be a munkába – írja az Építészfórum. Az immár sokadik változat elkészítésére azért volt szükség, mert a Budavári Önkormányzat a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács sokadik kérésére sem módosította a színvonalas beépítést lehetetlenné tevő kerületi szabályozási tervet (KSZT). A mostani variánssal szinte senki sem elégedett tökéletesen, derül ki Haba Péter beszámolójából a tervtanácsi ülésről, bár végül 9:4 arányban támogatták a tervet. A tanács tagjai egyre határozottabban támogatnák az épülettorzó eltávolítását, vagy legalábbis a ráépítés határozottabb elkülönülését. Emlékezetes azonban, hogy a legelső pályázatnyertes változat, a „lebegő rózsaszín tömb” épp emiatt nem nyerte el a kerületi vezetés tetszését.
Épp a budavári önkormányzat rendelt el november 10-én változtatási tilalmat a területen, amely az építési törvény szerint (ha az önkormányzat nem írja felül döntését) három évig érvényes. Így, ha sikerül az utolsó pillanatban elfogadtatni a tervet és mégis elnyerni az Unió támogatását, az építkezés csak akkor indulhat meg, ha Budavár áldását adja rá. Aczél Péter főépítész már korábban kijelentette: csak olyan „szerethető” tervet fogadnak el, amely illeszkedik a KSZT-hez, a változtatási tilalom kapcsán pedig az önkormányzat a széles társadalmi és szakmai konszenzust hiányolja. Igaz, ami igaz: a legutóbbi, valószínűleg beadásra kerülő tervváltozat egyáltalán nem kapott társadalmi nyilvánosságot, jóllehet gyökeresen eltér az eddigi variánsoktól.
A generáltervezőként bevont Zoboki és a többszörös pályázatgyőztes Kis Péter együttműködésében készült variáns ugyanis hajtogatott betonfelületetből álló héjstruktúrát illeszt a romos tömb tetejére, amely a Dísz tér felé a földszinti rizalitolást folytatva, három nagyméretű ablakkal nyílik meg. Ez a tömeg betartja a KSZT-ben előírt magastetős előírásokat, a magassági korlátokat és határvonalakat. A multifunkcionális építészeti programot a valahavolt Erzsébet téri Nemzeti Szalon mintájára alakították ki; az épület társasági események, találkozók és kiállítások megrendezésére is alkalmas lenne.
Emlékezetes: Kis Péter eredetileg egy a csonkhoz csatolt lebegő, kerámiával burkolt kiegészítéssel nyerte meg a nyílt pályázatot 2004-ban. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem sokkal később mégis Mányi István irodáját kérte fel a tervezési munkák folytatására. Ez olyan erejű felháborodást váltott ki a szakmában, hogy Kis végül visszakapta a feladatot, de a terv radikális megváltoztatására kényszerült, a lebegő tömeg helyett oszlopcsarnokkal idézve vissza az épület eredeti tömegét. Ezt a változatot aztán újra át kellett dolgozni a KSZT-hez való igazodás érdekében, így a oszlopsor magastetőt kapott.
Az ügyet követni próbálók valószínűleg ezen a tájon veszthették el végleg a fonalat, így a MÜPA-t tervező Zoboki Gáborék bevonása a munkába és a legújabb variáns előkerülése mindenkit meglepetésként érhet. A kérdések sajnos, az idővel csak sokasodtak. Vajon lesz-e mód újabb áttervezésre, a tervtanácsi zsűri észrevételeinek fényében? Vajon hajlandó lesz-e a Budavári Önkormányzat a szabályozások módosítására és elállni a változtatási tilalomtól, tehát kivonni az építészeti feladatot a politika hatóköréből? És a legégetőbb: vajon elveszítünk-e 11 milliárd forintnyi támogatást és egy óriási lehetőséget a Vár legcsúfabb foghíjának eltüntetésére, ha a háttér csatározások miatt a terveket nem sikerül időben engedélyeztetni?
Hozzászólások