Jelenleg az a makacs meggyőződés tartja magát Pest belső kerületeiben, hogy egy eklektikus bérház maximum bontásra, rosszabb esetben a homlokzatok megtartásával történő „kibelezős“ átépítésre jó, egyébként csak feneketlen zsákként nyeli a beruházó pénzét legyen szó a pesti zsidó negyedről, az Andrássy útról, vagy a józsefvárosi palotanegyedről. Most Garibaldi akcióba lép.
A Szabadság téri tévészékház mögött található Garibaldi utca 4. számú, belső udvaros, azaz gangos bérház, ugyanis úgy volt „képes“ átépülni és megújulni, hogy a az építtetők és tervezők az alapadottságok megerőszakolása és kizsigerelése helyett azok megtartásából kovácsoltak előnyt. Az udvari szárnyakon emeletráépítéses, a belső udvari földszintet egy felülvilágítós födémmel modernizáló Peschka Alfréd, Plájer János, Olbert Krisztián (P+P Építész Iroda) koncepciója Hubert József 1904-es tervei alapján bankszékháznak - Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete – készült, egy eklektikus stílusú épület piaci alapú modernizációjának példamutató elgondolásaként.
A tervezők egyik nagy „fegyverténye“ lehetett, hogy az emeletráépítés kapcsán az eklektikus stílustól radikálisan elkülönböző ezredfordulós modernizmust is képesek voltak a koncepció részévé tenni. Így a régi és új közötti határvonal nem építészeti minőségben, hanem stiláris karakterisztikában, a stílus kódjának váltásában jelenik meg.
A száz éves épület az eklektikus stílusjegyeket megtartva épült át. A méltóságteljes, gazdagon díszített vasrácsos utcai bejáraton keresztül jutunk be a patinás kétszintes lobbytérbe, amely kereskedelmi területként működik majd hatszáztíz négyzetméteren, két üzlethelyiséggel. A bejárati térhez kapcsolódik a konzolos, mészkő anyagú főlépcső, a rendkívül szépen helyreállított korabeli kovácsoltvas korláttal és a főlépcső magjába szervezett üveglifttel kiegészülve. A liftből nem csak a tágas és világos lépcsőházat, hanem a lépcső által körbevett térbe befüggesztett modern designt képviselő csillárt is láthatja a hazatérő.
Itt kell kitérni arra, hogy a belsőépítészeti koncepció milyen módon is képes támogatni az átépítés logikáját. A belsőépítészeti tervet jegyző Lőrincz Szilvia (BIVAplus Belsőépítész Stúdió) ugyanis a kapualj fogadóterétől végigvezet egy függőlegesen sávozott falfestés-motívumot, ami az épületet tulajdonképpen alapvetően szervező főlépcsőház tágasságát, nagyvonalúságát külön vertikális optikai hangsúllyal erősíti fel. Ugyancsak a belsőépítészeknek köszönhető, hogy a lakások részletes belsőépítészeti tervdokumentáció alapján kerültek kialakításra, magas színvonalú anyagok és berendezések felhasználásával, berendezett fürdőszobákkal, gépekkel felszerelt konyhákkal, beépített gardróbszekrényekkel.
Az igen korszerűnek tekinthető mennyezetfűtéses gépészeti technológiával ellátott lakások összterülete egyébként 2.900 négyzetméter, amelyen összesen harminchét darab, 60-130 négyzetméter közötti alapterületű lakás helyezkedik el, amelyek túlnyomó része már gazdára is talált. A ház pincéjében kialakításra került egy fitnesz-terem is, a tárolóhelyiségek mellett. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által is felügyelt engedélyezési, kivitelezési folyamat során a fejlesztőként érintett Biggeorge’s-NV Zrt. a műemléki örökség megőrzésére is különös figyelmet fordított ebben az összességében három milliárdos beruházásban. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a generál kivitelező az a Reneszánsz Zrt. lett, ami a belváros több műemléki rekonstrukciójában is érintett, illetve megfelelő referenciával rendelkezik a műemléki környezetben történő átépítések terén.
Hozzászólások