Ami elsőre szemet szúr, hogy az Aréna Plaza valóban óriásira sikeredett, a maga 180 ezer négyzetméterével az ország legnagyobb bevásárlóközpontjává lépett el. A 180 ezer négyzetméterből a terület egyharmadán, a 66 ezer négyzetméteren kapnak helyet az üzletek, az épület alatt pedig kétszintes, majd háromezer férőhelyes mélygarázs létesült. Persze a szokatlanul hosszú, ötszáz méter hosszú főhomlokzat a Kerepesi út irányából meglehetősen szembetűnő, amit már kevesebben vesznek észre az az, hogy az épület meglehetősen keskeny, mintegy hosszan elnyújtott téglatestként terül el a Keleti pályaudvar és a Stadionok között.
Az Aréna Plaza külső megjelenésében jelentősen eltér az elmúlt bő egy évtizedben a főváros belső kerületeiben épült bevásárlóközpontoktól, és inkább az elővárosok kereskedelmi és logisztikai dobozépületire hasonlít. Mivel az épület hosszirányban, nem pedig vertikálisan, felfelé terjeszkedik, a kereskedelmi egységek mindössze két szinten kaptak helyet. A dobozos kialakítás egyik legnagyobb kihívása rendszerint a nyomasztóan homogén homlokzat esztétikus, dinamikus látványt nyújtó kialakítása, amelyet az Aréna Plaza, illetve a tervező Casiopea Group, a homlokzat Kerepesi út felé történő megbillentésével próbált feloldani. Vagyis a szintbeli tagolások helyett a tetősík megdöntésével, a tető síkjának a homlokzati síkkal történő optikai összekötésével operál a tervező, nem kimondottan kreatív megoldást választva.
Ez a lejtés folytatódik egyébként a pláza elé tervezett park, mesterséges lanka geometriájában is, amelyet a homlokzattal egyetemben a tér szintjébe próbál bedolgozni az épület. A 40 ezer négyzetméteres park egyelőre csak a látványterveken létezik, jelenleg sártenger fogadja a látogatót (elvileg ez a zöldfelület lenne hivatott az óriási tömegű épület Kerepesi út felőli látványának elrejtésére).
A szerkezetépítési munkálatok idején még dominánsabb, most már kevésbé meghatározó elemként jelenik meg a külsőben az átriumos belső terek fölött elhelyezkedő három üvegkémény, ami a belső tér szervezése mellett ugyancsak a külső homogenitást hivatott oldani. Ami a külsőt illeti, domináns elemmé léphetne még elő a funkcionális okokból, a mozivászon mérete okán kiemelt, a főtömegből kibillentett doboz az épület Keleti pályaudvar felé eső részén, ám ez a kísérlet is meglehetősen diszharmonikus viszonyban kerül az anyaépülettel.
Az egykori Ügető helyén felépült plázának még egy fontos építészeti eleme van, ez pedig a műemléki védelem kapcsán meghagyott főlelátó, ami természetesen azonban semmiféle viszonyt nem alakít ki a mögötte lévő 180 ezer négyzetméternyi, ötszáz méter hosszú főtömeggel.
Nem pusztán külsőben, hanem a belső tér szervezésében is alapvetően eltér a pláza belvárosi versenytársaitól, vagyis a Mammut, Árkád, Westend „hármas fogattól”. Nincsenek kis és nagy utcák, beugrók, zugok, útvesztők, hanem szintenként mindössze egy–egy nagy ovális út fut körbe, e mentén található meg az összes üzlet. Némiképp a majdani vásárlókat is kompromittáló módon az ovális közlekedő formája a hajdani lóversenypálya ívét, célegyenesét idézi meg. Kedves vásárlók, indulhat a verseny!
Hozzászólások